Mivel alig több, mint két hét maradt hátra nagy utazásunkig (az EPMSZ Akadémia Napjai, St. Georgen am Längsee, Ausztria), elérkezettnek láttam az időt, hogy az ismeretlen terepen abszolválandó utazásunkat megtervezzem. A Google Maps ebben igen nagy segítséget nyújt, bármely kiinduló- és célpont megadása után megtervezi a legcélszerűbb útvonalat, egyfelől pontos leírást készítve róla, másfelől a térképen is mutatva, amelynek részleteit aztán jól ki is nagyíthatjuk magunknak. Persze azért nem árt óvatosnak lenni, a rendszer az időben legrövidebb utat választja, Klagenfurt felé minket például felküldene Bécshez.  

Néhány évvel ezelőtt, ha felraktam egy anyagot az internetre (pl. jegyzetet írtam, mint általában, egyenesen bele a blogomba), feltétlenül gondoskodtam róla, hogy legyen belőle egy másolatom a gépén. "Mit lehessen tudni", a net az olyan bizonytalan valami, bármi bármikor eltűnhet... Most meg már jó ideje fordítva vagyok vele, úgy tartom, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a gépem rendszere összeomoljon, vírustámadás érjen vagy az adathordozom meghibásodjon, semmint annak, hogy amit felraktam, elvesszen. Aktuális  (félkész vagy éppen befejezett) munkáimról például a Google Dokumentumokba végzek rendszeres mentést (és bár nem vagyok egy mobil ember, megnyugtató az érzés, hogy ezeket az írásaimat a világon bárhonnan elérhetném, szerkeszthetném, publikálhatnám). Persze azért időről időre CD-re, DVD-re, pendrive-ra is készítek archívumomról biztonsági másolatot, a regényemen végzett napi munkámat pedig általában Éva gépébe is átmentem - de amióta a Google is őrzi az írásaimat, ennek kisebb jelentőséget tulajdonítok.

Pontosan egy hét van hátra a Seonyár2008 keresőoptimalizáló verseny lezárásáig. Az erőpróba kissé furcsán indult (a nagy magyar blogszolgáltatók kitiltották a versenyblogokat), a résztvételi és eredményhirdetési szabályokban is akadhat kifogásolni való (például egy héttel a zárás előtt sem tisztázott, hogy a Google melyik adatbázisa alapján hirdetnek majd végeredményt). Az is meglepő, hogy a mai napra - a hivatalos ranglista szerint - mindössze 56 darab benevezett oldal vesz részt a versengésben. Ezek között nekem most három oldalam szerepel, kettővel, úgy tűnik, teljesíteni tudom a magam támasztotta célkitűzést. Ezek közül most politikai blogom (!) szerepel a legjobban: Seonyár2008 (ez utóbbiban azt tippelem, hogy Fodor Gábor lesz a leendő Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese...). A privát vállalásom a SEO-versenyben egyébként az volt, hogy amatőrként benne legyek a profi mezőny első harmadában.

Egy hónapja tart a 2. magyar díjazásos keresőoptimalizáló verseny - a Seonyár2008 -, amelyre én is beneveztem. Eleinte, nem számítva semmilyen helyezésre, csak félgőzzel vettem részt benne, ám aztán elfogott a versenyláz, és az elmúlt hetekben elég sok energiát fektettem abba, hogy néhány oldalam minél előbbre kerüljön a kulcsszóra adódó Google-listán. Kitűztem a reálisnak tűnő, de csak jelentős erőfeszítés árán elérhető célt, azt hogy a sok vérprofi SEO-szakember között a mezőny első harmadában végezzek. Egy hónap elteltével ezt sikerült is elérnem (és megtartanom), a verseny hivatalos ranglistáján e percben a 13. vagyok 46 nevezett versenyző között:

Immáron két héte ég a keresőoptimalizáló szakma a Seonyár2008 verseny lázában. Az első hét igazán emberpróbáló volt: a részvevőknek, akik a nagyobb blogszolgáltatóknál próbáltak versenyblogot indítani, tapasztalniuk kellett, hogy szándékuk, enyhán szólva, nem talál maradéktalan támogatásra. Erről többek közt itt írtam: Seonyár2008. Aztán azok a domainnevek, amelyek csak a verseny kulcsszavát tartalmazták, mégis megjelentek előbb a blogter, majd a blog.hu rendszerében. Egy kedvező pillanatban nekem is sikerült a seonyar2008.blog.hu-t regisztrálnom, de (újra) elérhetetlenné vált. Erről itt számoltam be: Seonyár2008. Zavartalanul működik viszont a blogspot.com keretében politikai (!) Seo-blogom:

Áprilisi tréfa is lehetne, de nem az: a bolondok napján elkezdődött a 2. magyar díjazásos keresőoptimalizáló verseny. Kulcsszava: seonyár2008 - ezzel a keresőszóval kell a Google találati lista élére kerülni 2008. július 1. déli 12 órára. Ezúttal különösebb erőfeszítéseket nem kívánok tenni a győzelem érdekében (az első nem díjazásos versenyen 5., az első díjazásoson pedig 10. lettem), most nem ambicionálom, hogy helyezettje legyek a versenynek - de azért kimaradni sem szeretnék belőle. Abban reménykedem, hogy az adott kifejezésre történő keresés látogatókat hoz blogomnak és hogy elszórakoztat a játék: beneveztem hát ezzel a poszttal.

A flashmob fogalma nem tartozik a közkeletűek közé, egyelőre a nagy- városi szubkultúra részének tekinthető. Olyan társadalmi megmozdulást takar, amelynek során sok ember hirtelen megjelenik valamely nyilvános helyen, szokatlan dolgot művelve felhívja magára a figyelmet, aztán a sokaság feloszlik, mintha mi sem történt volna. Véglegesen elfogadott magyar kifejezés még nincsen erre a jelenségre, leginkább villámcsődületként, villám- gyülekezetként emlegetik.

Amikor először olvastam a hírt, miszerint olyan fényes jobboldali személyiségek, mint Kövér, Áder, Semjén, Kerényi, Bayer Gyurcsány Ferenc Baráti Társaságot alapítottak, vegyes érzéseim támadtak. Egyrészt a humornak és az iróniának feltétlen híve vagyok, másfelől a nevezett urak beállítódását valamelyest ismerve minden eszembe jut, csak nem a jóízű élc, hanem sokkal inkább a demagógia, az összeszorított fogú sulykolás, a szívós leckefelmondás. Továbbá: ha egy publicista vagy egy amúgy is bohócnak állt színházi ember tesz ilyen kísérletet a miniszterelnök lejáratására, az valahol rendjén is van, ez beleférhet a demokratikus keretekbe. Ám rivális vezető politikusoktól az ilyesmi egyszerűen nem elegáns dolog, sokkal inkább minősíti őket, mint azt, aki ellen irányul.

Nemrég feliratkoztam a Google értesítőjére, a Google Alertsre. Próbaképpen két fogalom figyelését állítottam be, az egyik közülük a saját nevem. Egészen a mai napig olyan linkeket küldött a rendszer, amelyek mögött általam ismert oldalak voltak, már-már azt hittem, nem sok újat nyújthat nekem ez a dolog, de ma talált valamit a neten. Egy ma (!) publikált oldalt, amelyen angol nyelvű idézet található tőlem.

Anélkül, hogy túl sokat tettem volna érte, ez a honlap a blog keresőszóra a Google találati listáján bekerült az első 30 közé. Ez csak annak fényében számít jelentős eredménynek, hogy az adott szóra jelenleg kétmilliárdnál több találatot jelez a kereső. Ha már így adódott, megpróbálok egy kicsit rá is játszani, hátha sikerül még előbbre kerülnöm.

Frissítés: a listák rövidesen radikálisan átalakultak, viszont én megtanultam keresőoptimalizálni.