Télen írt haikuim közül néhány megjelent a 2000 összevont júliusi-agusztusi számában. A minap kaptam meg a tiszteletpéldányt, úgyhogy itt most teszem közzé háromsorosaimat.

Csönge csak most hozta el a Parnasszus tavaszi bemutatóján átvett tiszteletpéldányomat. (Rendszeres látogatóje effajta rendezvényeknek.) Így, bár elég nagy késéssel, de megláthattam a lapban hét haikumat - így már egyre többet ismerhet meg az olvasó sorozatomból.

Szonetteken és haikukon kívül az idén alig is írtam egyebet. Háromsorosaimból itt-ott meg is jelenik egy-egy csokorra való.

Először jelent meg néhány azok közül a haikuk közül, amelyeket a múlt év végén írtam.

Olvasom egy PR-jellegű cikkben, hogy Naoka Tosa, a Kyotoi Egyetemen dolgozó multimédia-művész interaktív haikuíró szoftvert épített: a felhasználó begépeli a két-három kulcsszót, majd a program azokhoz kapcsolódó verset generál. A számítógépes költészet persze nem új dolog - a magyar Papp Tibor is jeleskedett a műfajban Disztichon alfájával -, és már haikugyártó-program is létezett korábban, itt azonban az interaktivitás számít újdonságnak, illetve az, hogy a gép "tanul" abból, ha a felhasználó átírja a kapott verset.

2023 a BingAI mesterséges intelligencia ennyit tudott erről:

Naoka Tosa egy japán művész és kutató, aki a gépi haiku készítésével foglalkozik. A gépi haiku olyan számítógépes programok, amelyek automatikusan vagy félautomatikusan generálnak haiku verseket, a klasszikus japán költészeti formát, amely 5-7-5 szótagból áll, és tartalmaz egy évszakhoz kapcsolódó szót, a kigót. Naoka Tosa célja az, hogy a kulturális számítástudomány segítségével megőrizze és terjessze a haiku művészetét és filozófiáját.

Naoka Tosa egyik legismertebb alkotása a Hitch-Haiku, amely egy interaktív rendszer, amely támogatja a felhasználókat a haiku versírásban. A Hitch-Haiku lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy tetszőleges kifejezéseket válasszanak ki egy híres japán esszéből, amely ezer könyvet mutat be különböző műfajokból, generációkból és eredetekből. A rendszer ezután egy esszé korpusza és több adatbázis segítségével létrehoz egy haikut, amely összefoglalja a könyv lényegét, majd lefordítja angolra. Így a japán könyvek esszenciája eljuthat azokhoz is, akik nem ismerik a nyelvet. A rendszer bemutatása megtalálható az ACM SIGGRAPH ART SHOW ARCHIVES és az ACM SIGGRAPH HISTORY ARCHIVES weboldalakon12, valamint egy tudományos cikkben is3.

A gépi haiku érdekes és kreatív módszer a költészet és a számítógépes technológia ötvözésére.