Felhívásomra reagálva a belsőépítészeti tervezés területén működő Keisz Gellért barátom környékükön megtalálta és lencsevégre kapta az első Esterházy Péter-hasonmást, aki  - mint egy hiteles fotó tanusítja - már érettségiző korában megelőlegezte a majdani egybeesést, most pedig nemcsak arcvonásaiban, hajviseletében, életkorában közelít az írófejedelemhez, hanem még a neve is emlékeztet rá. A reménybeli hivatalos kiadói hasonmás lázasan készül a dedikálásokra, már gyakorolja az aláírást, és elmondása szerint jó pénzért számos további híresség dublőrözését is vállalja. További részletek Keisz Gellért blogjában, itt:

Tompaszöglet

Könyvkritika - Méhe nélkül a bába / Székelyföld 2008

Pieldner Judit: A hiányzó többlet

Berniczky Éva neve valószínűleg kevesek számára ismerős. A fülszöveg tudósítása szerint a kárpátaljai írónő második kötetét, egyben első regényét olvashatjuk a Magvető Kiadó gondozásában. Így kevéssé befolyásolhat bennünket, olvasókat, a művek előzetes fogadtatása, csak a jelen szövegre hagyatkozhatunk, amely azonban önmagában elegendő ahhoz, hogy kellő figyelmet érdemeljen.

Különös nyomozás története a regény: az egyes szám első személyű elbeszélő fordítói megbízást kap Szvitelszkitől, a mániás könyvgyűjtőtől, aki egyébként vidéki történelemtanár. A lefordítandó szöveget egy rejtélyes füzet tartalmazza, amelynek lapjaiért Szvitelszki még a félig romokban heverő árnyékszékbe is behatol. Ahogyan a könyvgyűjtő rögeszméjévé válik a füzet megszerzése és összerakása, úgy a fordító is egyre inkább függővé válik a megbízatásától, annak ellenére, hogy tudja, a megbízó jól ismeri a forrásnyelvet, és különben is a fordítás csak arra jó, hogy eggyel több példány gyarapítsa a senki által nem olvasott dohos könyvállományt, Szvitelszki gyűjteményét, illetve, hogy analfabéta felesége, a nyálas csókú Mokrinka immár két nyelven ne tudja azt elolvasni. A regény a fordító megfigyeléseiből mint főszövegből, valamint a fordítás töredékeiből mint közbeékelt szövegekből áll össze, a különbséget tipográfiai, valamint stilisztikai különbségek jelzik. A szövegek hátterében pedig két nő története bomlik ki, és fokozatosan derül fény a kilétükre és a köztük lévő összefüggésekre: a füzet a szépséges Alla naplóbejegyzéseit tartalmazza, aki a regény címében kiemelt bábának, a bűbájos Odarkának az újszülöttként elhagyott lánya.

SEO 2019: ClO2 vízkezelés

Elég sok mindent lemondtam mostanában. Szereplésre vagy részvételre történt meghívás öt-hat is volt a napokban, közte a Tokaji Írótábor, a Csokonai Társaság elnökségi ülése, egy dunaszerdahelyi irodalmi pódium, a Kisebbségekért Díj átadási ünnepsége - no és saját könyvem bemutatója. Ezeket sorra lemondtam, mint ahogy két interjúfelkérést is. A másodikban arra a Nagy Zoltán Mihállyal készült interjúra reflektálhattam volna, amely engem is érint, s amelyre maga a szerző hívta fel a figyelmemet, egyben felkínálva a reagálás lehetőségét. (Már tudtam a dologról, ide a blogba ehhez a cikkemhez betűzték kommentként a teljes szöveget - ott hasonló módon tettem is néhány észrevételt). Hogy nemet mondtam, annak két oka van. A második: az érintett témakör (van-e kárpátaljai magyar irodalom) már évek óta nem foglalkoztat olyan szinten, hogy interjúban akarnék megnyilvánulni róla. Az első: nem kívánok olyan lapban szerepelni, amelynek Bayer Zsolt a főmunkatársa.

______________________

seo 2019 clo2: https://twinoxide.hu/klor-dioxid/