A blogomra eső keresések alapján arra következtetek, hogy sokakat érdekelnének az ukrajnai parlamenti választás kárpátaljai vonatkozású eredményei. Itt ezekről nem írok, de a legfrissebb adatok külön e témában indított blogomon megtalálhatók: Ukrajna - választások 2012 (később majd értékelések is következnek). És ha már oldalaimat ajánlom... Készítettem   egy új weboldalt, amely az Ukrajnával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat tartalmazza. A választás végeredményei majd ide is felkerülnek: Ukrajna. (Amint a blog, úgy a weblap is nyitva áll a témával kapcsolatos hirdetések előtt.)

Megjelent. De ezúttal nem valamelyik baromfiudvarban, hanem a Mozgó Világban. Merthogy soros havi naplójegyzetem hősévé tettem az Ukrajna több régiójában, így Kárpátalján is garázdálkodó vérszívó szörnyet. Ehhez jó alkalmat adott nem csupán az, hogy a legendába illő (és oda is való) ragadozóról pár hónappal ezelőtt megszaporodtak a híradások, hanem az is, hogy a nyelvtörvény, az ukrajnai választások és a kettős állampolgárság körül kialakult helyzetek is inkább a képtelenségek kategóriájába tartoznak, így aztán abszurditásuknál fogva egybe is csomóztam őket. Hogy a dolog érdekesebb legyen, az interneten elég jól megágyaztam ennek a nyomtatásban megjelent cikknek, erről egy külön blogbejegyzésben számoltam be: Local colour - Csupakabra Kárpátalján - bőven érintve akciómnak a honlapok optimalizálásában betöltött szerepét. Így szépen sikerült elérnem azt, hogy ha valaki a Mozgó októberi számában elolvassa az írásomat és kíváncsiságát kielégítendő esetleg a Google keresőbe beütné azt, hogy csupakabra Kárpátalján, akkor garantáltam az én oldalamra jusson. Aki viszont csak a közéleti naplójegyzetemet szeretné elolvasni, az ide kattintson: Csupakabra és tigrispiton.

Kulturált elvi vita az ukrán törvényhozásban az új nyelvtörvényről:

(a videót már törölték)

Vége a szabad internetnek?

Ukrajnában korlátozzák az internethasználatot, egyes weboldalak nem érhetők el. 2017-ben jellemzően oroszországi közösségi honlapokat és egy keresőszájtot blokkoltak Ukrajna elnökének közvetlen utasítására az internet szolgáltatók. A tilalom minden lakossági és közületi felhasználó számára érvényes.Tovább: Ukrajnában korlátozzák az internetet - weboldalak elérhetőségét

Más.

Budapest - Anonymous Hungary

Február 11-én tart demonstrációt az Occupy Budapest és az Anonymous Hungary más szimpatizáns szervezetekkel karöltve az ACTA törvény ellen.

De nézzük meg, hogy mit is takar ez a nemzetközi felháborodást keltő ACTA! Hivatalos megnevezése: Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement).
A névtelenek nevében

A névtelenek nevében

2012. január 26-án az Európai Unió és – Románián, Németországon, Hollandián, Cipruson, Szlovákián és Észtországon kívül, amelyek aláírását még eljárási okok késleltetik – tagállamai, köztük Magyarország is aláírta a megállapodást Tokióban. Az Európai Unió aláírása mellett az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntető politikát is érintik.

Miközben a világ a SOPA és PIPA törvények (szintén internet cenzúra, megfigyelés) miatti felháborodásra figyelt az EU és Japán képviselői szép csendben aláírtak az említett két törvénynél is sokkal veszélyesebb egyezményt.

Az ACTA a fentiekkel szemben ,egy nemzetközi megállapodás, amely hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy az interneten terjedő kalóztartalmakkal szemben a hatékony fellépést tudjanak megvalósítani. Az ACTA hasonló az Interpolhoz, amely a különböző országok közti, a határokon átívelő nyomozást segítő rendőrségi együttműködés, de amíg az Interpol nem sérti a tagországok polgárainak jogait és nem figyelik meg az összes állampolgár hétköznapi tevékenységeit, az ACTA más természetű.

Az ACTA nevében monitorozhatják (figyelhetik, menthetik) az internetezők adatforgalmát. Az új rendszer révén, az internet feletti ellenőrzés az állami hatóságok felügyelete alá kerül!

Illegális tartalmak, melyek alapján eljárás indítható

Az egyezmény általában hamisított tartalmakról beszél, ez is elősegíti, hogy az illetékes hatóságok szabadon értelmezzék, mi az, amit illegálisnak találnak. Ha szerzői jogokat sértő tartalmakról beszélünk, akkor illegálisnak minősül az is, ha valaki másnak a fotóját lementi a gépére, hiszen nem az övé. Ha egy olyan videót ment le valaki, vagy publikál, oszt meg másokkal, ami nem az övé, az is illegális. Ha egy filmet tölt le valaki, illegális. Ha egy mp3-as fájlban átküld valaki egy zenét egy barátjának, illegális. Ha nem vásárolta meg a zene felhasználói jogát, akkor duplán illegális.

Magyar részről szintén teljes titokban tartással,mint a többi országban (egyedül a lengyel miniszterelnök jelentette be előre az aláírást) Orbán Viktor miniszterelnök 5/2012. (I. 20.) határozatában, bármiféle előzetes társadalmi vita nélkül rendelte el a szerződés aláírását, de még az országgyűlésnek is el kell fogadnia a csatlakozásról szóló törvényt.

Az ACTA az első globális hatósági ellenőrzési rendszer, amely kiterjed az internetezők adatforgalmának monitorozására.

Fontos megemlíteni, hogy az Európai Parlamentnek az ACTA ügyében illetékes szóvivője lemondott a posztjáról. Mint indoklásában kifejtette: „ennek a megállapodásnak súlyos következményei lesznek a polgáraink mindennapjaira, mégis, minden úgy zajlik, hogy az Európai Parlamentnek semmi beleszólása — nem veszek részt ebben a színjátékban”.

Ellenben Lengyelország előre bejelentette az ACTA ratifikálását, melynek hatására tüntetők ezrei lepték el a lengyel városok tereit. Miután több napig demonstrált a sok ezer fős tömeg, a kormány engedett a népakaratnak. Lengyelország visszalépett. A miniszterelnök Donald Trusk így nyilatkozott: „A politikában, ha valaki nem koncentrál maximálisan, kap a fejére – mint én az ACTA ügyében, vagy a gyógyszerfinanszírozás kérdésében. És jogosan.”

Az ACTA – azaz az internetes kalózkodás elleni nemzetközi törvény – akkora ellenállást váltott ki a lengyel társadalomban, hogy a parlamenti ratifikációt Tusknak el kellett halasztania. Lengyelországban hetek óta országszerte mindenütt hatalmas és viharos tüntetések zajlanak a jogszabály ellen, a demonstrálók az internet szabadságát vélik veszélyben, feltörték a miniszterelnök honlapját is, ahol egy Jaruzelskinek öltözött Barbara nevű hölgy volt látható órákon keresztül. Az Anonymous által hacker támadás ért több kormányzati honlapot is!

Budapest SAYS: STOP ACTA néven február 11-én 16 órakor kezdetét veszi a facebookon szerveződött demonstráció, mely a cikk írásakor már több mint 4000 főre duzzadt és a résztvevők száma folyamatosan növekszik.

A tüntetés helyszíne a Képviselői irodaház a Margit híd pesti hídfőjénél.

A szervezők kérik a megjelent szimpatizánsokat, hogy politikai hovatartozásukat és szélsőségeiket hagyják az otthonukban, ellenben transzparensekkel, zászlókkal, szórólapokkal kifejthetik a kormánynak a véleményüket az ACTA törvénnyel kapcsolatban.

Kérdésessé válik ugyanakkor, hogy a tüntetés milyen hatást fog elérni az ACTA törvényt ratifikáló magyar kormánynál. A szervezők elképzelése szerint folyamatos demonstrációkkal fognak kitartani addig a pontig, amíg a kormány egy hivatalos állásfoglalással elő nem áll és színt nem vall a magyar köztársaság állampolgárai előtt az ACTA törvény aláírásának elhallgatásával kapcsolatban, illetve az attól való visszalépésének a lehetőségéről. Mi lesz, ha a miniszterelnök és a 2/3-a újra a hallgatás ködébe burkolózik? Nos, borítékolni lehet, hogy újabb és újabb tüntetések lesznek szerte az országban,valamint az Anonymous is célba fog találni a kormány érzékeny pontjainál.

Szimpatizáns és csatlakozó szervezetek: Occupy Pécs, Occupy Szeged, Occupy Székesfehérvár, Zöld Pók, Kalózpárt, Anonymous Operation Hungary, Lengyel-Magyar Két Jó Barát, ForradalomMost.

A hazai demonstrációk forgatókönyve

• tüntetések Budapesten a rendszerváltás előtt #szamizdat

Budapesten 16 órától lesz a gyülekezés a Jászai Mari téren, a Képviselői irodaház előtt. A Rythms of Resistance Budapest dobosainak felvezetésével innen 16.30-kor vonulás a pesti rakparton, majd a Parlament előtt, egészen a Garibaldi utcáig. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület épülete (Garibaldi u. 2.) előtt beszédek és koncertek lesznek. A “City Rebel az A.C.T.A ellen!” keretében zenélni fog a No more gravity, a Bull Ball és a Down Rodeo Band. A szombati megmozdulásokra való felkészülés jegyében csütörtökön és pénteken 16 órától éjfélig transzparens és Guy Fawkes maszk készítő műhely a Sirály presszóban (1061 Bp, Király u. 50.).

Pécsett 18 órakor, a Széchenyi téren kezdődik a megmozdulás. Szegeden is 18 órától lesz tüntetés, a Móra Ferenc múzeum előtt (Roosevelt tér 1-3). Székesfehérváron 18 órától a Városház téren, az Országalmánál gyülekeznek a demonstráció résztvevői.

Ukrajna, Internet, Google, ACTA, adatforgalom, Anonymous, globális hatóság, határokon átívelő nyomozás, illegális tartalmak, internetes kalózkodás, Interpol, Jaruzelskinek öltözött Barbara nevű hölgy, monitoring

• Budapest: digitális szöveg tartalom marketing - laptop

közpol, nyelv, politika, közblog, ukrán demokratikus-ellenzék. szabad internet, google ukrajnában, tartalom markating

Emailben kaptam, megosztom a vicc szövegét: 

A kommunizmus 7 csodája:

• 1. Mindenkinek volt munkája.
• 2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem tett semmit.
• 3. Bár senki sem tett semmit, a terv 100 százalék fölött volt teljesítve.
• 4. Bár a terv 100 százalék fölött volt teljesítve, mégsem lehetett semmit kapni.
• 5. Bár nem lehetett semmit sem kapni, mindenkinek megvolt mindene.
• 6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
• 7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.

A képen: A kommunizmus utolsó lehelete feliratú konzerv

A szocializmus 7 csodája címen is ismert.

kommunizmus hét csodája, utolsó lehelete, konzerv, felirat, poén, google első hely

A kommunizmus kifejezést Karl Marx és Friedrich Engels 1848-as Kommunista kiáltványának a Google előtti első megjelenése óta ismerjük. Az általuk leírt osztály nélküli társadalmat, az ennek megvalósítására létrejött politikai ideológiát és mozgalmat jelenti. A Szovjetunió marxista–leninista irányzata a világpolitikára a legnagyobb befolyást gyakorolta a maga hét csodájával.

Jegyzetemből cikk lett a HVG-ben

Mint a balsors a Himnuszban - panaszkultúra | szerviz: link seo-cikkre laptopról -

Magyar ember két dologban utolérhetetlen: panaszkodásban és dicsekvésben. Hagyján, ha a dologban mutatkozna némi munkamegosztás, mondjuk ha egyesek csak panaszkodnának és mások csak dicsekednének. De nem. A magyar ember játszi könnyedséggel képes multifunkcionálisan működni. Első fokon még mutat némi időbeni distinkciót, előbb siránkozik, és azután hetvenkedik, vagy előbb játssza a Janit, és csak kicsivel később sopánkodik. Másodfokon azonban a magyar ember egyszerre tud fennhéjázni és sápítozni, ugyanazzal a gesztussal mutatja magát valamiben irigylésre méltónak és egyben szánandónak. (A példákat gyűjtse be mindenki saját környezetéből.)

A two in one funkció finomságainak a bemutatásában kétség kívül a határon túli magyarok  járnak az élen. Nehéz olyan külhoni magyart találni, aki egyfelől ne gondolná magát sokkal különbnek a vele együtt élő többségi nemzet képviselőinél (ún. kultúrfölény), igaz és tiszta magyarságában pedig különbnek a belhoni magyaroknál, másfelől azonban ne lenne mérhetetlenül megsértődve amiatt, hogy a hitványabb többségieket több jog illeti meg, a hitványabb magyarországiak pedig jobban élnek őnála. Ezt a magatartást kétség kívül a határon túli magyarok megélhetési politikusai és kéretlen váteszei vitték tökélyre, figyeljük csak meg, hogyan beszél Duray vagy Tőkés, Kovács Miklós vagy Kasza József. Percig sem hagynak kételyt afelől, hogy ők és csakis ők rendelkeznek a bölcsek kövével, kizárólag ők tudják, hol lakik a magyarok istene. Az önhittség és fennhéjázás bajnokai azonban bármelyik pillanatban képesek végtelen panaszáradatban kitörni és a végpusztulás képeit plasztikusan megjeleníteni. És ugyanakkor – hiszen erre megy ki a játék – az elvárások, követelések és számonkérések sokaságát támasztani azokkal szemben, akik a világ botrányos igazságtalansága okán őket az elvárt mértékben elismerni, eltartani, ajnározni nem hajlandók.

Mindez most azzal a nyilatkozattal kapcsolatban jutott eszembe, amelyet Törzsök Erika,  az EÖKiK elnöke adott ma az MTI-nek: A magyar kisebbségpolitikában és az azt közvetítő közszolgálati médiában olyan panaszkultúra alakult ki, amely alkalmat ad valós társadalmi jelenségek elfedésére, a felelősség elhárítására és ellenségkép gyártására, valamint "önmagunk felmentésére vagy nem cselekvésre, ugyanakkor radikalizálódásra". "…szinte egyedülálló panaszkultúrának és a politikai romantika szárba szökkenésének vagyunk szenvedő alanyai határon innen és határon túl, az esetek jelentős részében megfosztva a korrekt, tárgyszerű, széles körű tájékozódás és egy reális jövőkép kialakításának lehetőségétől." (Idézi a Transzindex.)

Nem nehéz ide iktatni az alábbi közleményt sem: "A kárpátaljai és a szlovákiai magyar szervezet elutasítja a kormány határon túli magyarokat érintő alkotmánymódosító elképzelését, és elégedetlen a Szülőföld Alap támogatási pénzeivel is – ismertette Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. Duray Miklós kiemelte: a kormány alkotmánymódosító javaslatát nem tartják alkalmasnak a továbbtárgyalásra, mert az a magyar nemzet megosztását eredményezné" (idézi a MNO az MR nyomán).

És akkor még egy személyes adalék: hasonló témában írt korábbi jegyzetem újságcikké fejlesztett változata megjelent a HVG-ben: Mint a balsors a Himnuszban. - HVG (Budapest) , ISSN 1217-9647, 2005. (27. évf.), 50. (1386.) sz., 82. p.

________________

magyarok kárpátalján, határon túli magyar, jegyzet, közpol, magyarság, Nemzeti fennhéj és sirám, közblog, közélet, politika, kárpátalja

   A Kárpátinfó hírportál ukrán internetes forrásra támaszkodva arról ír tegnapi cikkében, hogy az ukrán nacionalisták már megint Kárpátalja elszakadásával riogatják a riogathatókat. A riogatás alapja annyi, hogy a kárpátaljai ruszinok autonómiát kértek az ukrán kormánytól, valamint azt, hogy végre ismerjék el őket önálló nemzetnek. (A koalícióban részt vevő szocialisták támogatni látszanak ezt a kérést.)

   A nacionalisták azonban az autonómia harasztjának zörgésére azonnal farkast kiáltanak és sietve azt is kijelentik, hogy "a szocialisták a ruszinok mellé álltak, támogatják őket, egy olyan kisebbség jogait védelmezik, amely valójában nem is létezik".

   Ilyen állat pedig nincs, mondta a vidéki bácsika az előtte legelésző zsiráfról az állatkertben, jut eszembe az analógia. Kérdés azonban, hogy ha ruszinok nem is léteznek, hogyan akarhatják elszakítani Kárpátalját Ukrajnától.

   Annak taglalásába most nem mennék bele, hogy a ruszinok önálló nemzetnek tekinthetők-e, vajon elegendő ismérv-e ehhez a saját nyelv és hagyomány, az ukránokétól eltérő nemzeti vallás és történelmi tudat (szerintem bőven), ám annyi bizonyos, hogy ha egy több százezres népcsoport önmagát önálló nemzetként határozza meg, akkor a többségnek semmi oka és joga ebben kételkedni.

   Az autonómia kérdése - ezúttal a kárpátaljai magyaroké - felvetődik a mai Kárpáti Igaz Szóban is, 1991: igen az autonómiára című szerkesztőségi cikkükben összefoglalják a 14 évvel ezelőtti kezdeményezés állomásit, és azt is, hogyan hiúsult meg a népszavazással is megerősített törekvés. Az írás záró részében szó esik a magyar többségű Tisza melléki járás ügyéről is. Ezt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezte, 2002-es választási programjának fontos része volt, majd a tavalyi elnökválasztás során a magyar szervezet és a későbbi győztes Juscsenko közötti paktum tárgyát képezte. A győzelem ellenére "természetesen" semmi sem valósult meg belőle. A lap végül kitér arra, hogy a másik magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és annak elnöke (Gajdos István parlamenti képviselő), felismerve a területi alapú autonómia megvalósíthatatlanságát, kulturális autonómiában gondolkodik, aláírásokat gyűjt és törvénytervezetet nyújtott be.

   Mint azonban a tapasztalat mutatja, a régió azon országaiban, amelyekben nyilvánvaló a legfelsőbb hatalom meghatározó erőinek nemzetállami törekvése (Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Ukrajna), az autonómia puszta említésétől is a fejekbe tolul a vér. A nacionalisták hisztériát keltenek, a legfőbb döntéshozók pedig simán leseprik az asztalról a kérdést.

   A ruszinoknak és a magyaroknak pedig marad az álmodozás.

_____________________________

határon túli magyar, Kárpátalja, ukrán, politika, ukrajna, közpol, közblog, Ungvár

A Kelemen Hunor blogjáról írt ajánló tele volt linkekkel, mára ezek nem élnek, töröltem őket - 2015, bdk

A határon túli magyarság körében, amennyire tudom, közel sem örvend akkora népszerűségnek a blogírás, mint Magyarországon. Előbb saját házunk előtt seperve azt kell mondanom, Kárpátalján összesen két valódi blogról tudok, egyik az enyém: az UngParty Manzárdot 2003 szeptemberétől írom, de voltaképp akkor már másfél éve blogoltam, épp csak úgy jártam, mint Moliere hőse, aki nem tudta, hogy születése óta prózában beszél. (Később az internetezés előtti naplóimat is webesítettem, archívum itt.) A másik a négy hónapja indult és most éppen leálló Karpaty News nevű hírblog.

Őszintén szólva nem vizsgáltam, hány blogger működik a Fel- és Délvidéken, de nem lehetnek túl sokan, mint ahogy erdélyi webnaplót is csak néhányat ismerek (péládul a Gergely Editét). Abban pedig szinte bizonyos vagyok, hogy kisebbségi magyar politikus még soha nem indított blogot, pláne nem politikait, ígyKelemen Hunor romániai magyar parlamenti képviselőé mindenképpen különleges (LÁSD). Mai (!) indításáról a Transindex erdélyi portál számol be, cikkükből kiderül, hogy a többeknek bloggolási lehetőséget biztosító Egologo hálózatot éppen a szerkesztőség indította. Csak elismerés illeti őket érte. (A kezdeményezésről Hírbehozó is írt ITT.)

És persze Kelemen Hunort is, aki, nem mellékesen, jelentős költő és író, így nincs kétségem afelől, hogy politikai oldala egyben irodalmi is lesz. Ha nem másban, hát megfogalmazásainak kimunkáltságában.

Első, mai keltezésű bejegyzését a író-politikus így zárja:

"Funar csipőből lőtte az RMDSZ-t és a romániai magyarokat. Nem reagáltunk, nem vettük fel a felénk dobott kesztyűt, mert már teljesen világos, hogy az ő szándéka a provokálás. Az észérvek, a racionalitás, a kultúráltság az ő esetében nem vezet eredményre. Cirkuszt akar, érzelmi háborút. És mi úgy döntöttünk, hogy semmibe vesszük és leszavazzuk. Talán most ez a helyes taktika. Talán."

Bloggolni ellenben nem talán, hanem bizonyosan helyes taktika.