Ha a nemzeti oldal eddig csak ki nem állhatta Esterházy Pétert, mostantól kezdve bizonyára gyűlölni fogja. Jeles írónk ugyanis jól megadta a magyaroknak, ami a magyaroké. Francia lapnak nyilatkozva – az NOL-ban közölt mai MTI-cikk szöveganyag szerint, többek között a következőket állította:
"Egy elmúlt diktatúra tükrébe nézni nem túl kellemes. Egyszerűbb azt mondani, hogy áldozatok voltunk. És azzal a ténnyel is nehéz szembenézni, hogy közvetve vagy közvetlenül, mi működtettük a diktatúrát. Egyszerűbb azt mondani, hogy utolsó leheletünkig reformkommunisták voltunk. A két állítás hazug. És jelenleg ebben a hazugságban élünk"
Illetve arra a kérdésre válaszolva, hogy nagy íróink nemzetközi sikere okán nevezhető-e Magyarország irodalmi országnak, azt is kijelentette, hogy elsősorban egyedi teljesítményekről van szó, s ezek abból a perspektívahiányból és reménytelenségből születtek, amelyek
Nos, a kollektív nemzettudatra építő írók és híveik ezt épp ellenkezőleg gondolják. Ami idáig rendben is volna. A dologban az a pláne, hogy míg Esterházy nem gyűlöli azokat, akik tőle eltérő ősokokból vezetik le a művészet lényegét, addig őt minden korábbinál élesebben fogják támadni fenti kijelentéseiért, idegenszívűnek, nemzetárulónak fogják titulálni.
Pedig csak egy író. Aki gondolkodik. Aki őszinte. Aki ír. És ezt a hármat egyszerre műveli, ráadásul – sokak pechére – nem tehetségtelenül.
________________________