balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek

Szék, asztal - Litera-napló-1

2006. december 13. - BDK

Fejfájással indul a nap, mint rendesen.  Éva ágyba hozza a kávét, és amíg nézzük a reggeli hírműsorokat, masszírozza a homlokom. Akkor is, ha éppen nem fáj. És akkor sem esik kevésbé jól.

Aztán liftezés a földszintre; fürdőszoba, konyha.

Tíz éve fokhagymás pirítóst reggelizek. De nem ám platton vagy szeletkilövellő szerkentyűben kell pirulnia, hanem serpenyőben, forró napraforgóolajban. Második forgatás és lecsöpögtetés után a kemény, de mégsem ropogós kenyérre kerül két szelet sajt, kicsit rá is olvad. A fokhagymagerezdet ehhez harapom. Szeretem, ha herseg a fogam alatt. Erős tea dukál hozzá, olyan forróságú, kicsi kortyokban épp hogy bírja a torkom.

Két liter teát iszom naponta. Három decis bögrés kiszerelésben, 2-3 óránként ismételve. Amíg forró a friss adag, megiszom a harmadát. A többit hagyom kihűlni, aztán órákig nyeldesem apránként. A forró tea jó, a hideg tea jó, a langyos ihatatlan. A langyost, mondják, az isten is kiköpi.

Mire gépem elé ülök, legtöbbször megszűnik a főfájásom. Ha nem, akkor estig megmarad. Ilyenkor kicsit lassabban megy a munka, de mint annyi más nyavalyámat, ezt is megtanultam kezelni. A napi termésen nem feltétlenül látszik meg, belső sajgással vagy csillapítók okozta tompasággal dacolva születtek-e meg a szövegek. Ha épp nem ég a körmömre a leadási határidő lapnál, folyóiratnál, akkor persze inkább levelekre válaszolok vagy a blogomon weberészek, de nem járok rosszul akkor sem, ha sürgős és fontos írnivalóm adódik: a koncentráció jobban elnyomja a fejfájást, mint a lazaság. Legfeljebb nyűgösebb leszek ilyenkor, jobban zavarnak a külső zajok, melegem lesz vagy fázni kezd a lábam, tör a szék, rosszul esik a fény az asztalomra.

Aki napjainak nagyobb részét egyhelyben tölti, annak fontos, hogy ez az egy hely hol van és milyen. Hogy milyen falak között. Hogy hová lát onnan. Hogy hol ül bele a munkájába. Milyen székbe, miféle asztalhoz. Igaz, nem ezen múlik. Lehet konyhaasztalon és hokedlin. Lehet ruhásszekrényben gyertyavilágnál. Lehet sötét barakkban „Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva.” Ha van mit. Ha van miből, honnan. Ha meg nincs, hiába az új forgószék.

Nekem fontos a kényelem. Nem önmagáért. Hanem mert csak úgy lehetek otthonos a munkámban, ha magamévá ülöm széket. Hogy jól érezzem magam egyfelől a bőrömben, másfelől a világban, ahhoz leginkább jól kell éreznem magam a szobában. „A közérzet minősége nemcsak azon múlik, hogy mire látunk ki, hanem azon is, hogy honnét” – írja Déry. Nálam ez a honnét a legfontosabb.

Így aztán bosszant, hogy máris szétesőben van a nem is olyan régi forgószékem. Előbb a jobb karfája (dehogy: karvasa) kezdett lötyögni, hiába fekszik be alája naponta Kolos, hogy a folyton kilazult csavarokat meghúzza: egyiknek kikopott a menete, a másik beletört a furatba. Aztán a bal támasz leffedt le: a fém illesztékek egyszerűen kiszakadtak az ülőke fájából.

Kell nekem egy új szék, nem vitás. Ilyen rozzant alkalmatosságon ülve a mondataim is lötyögősek, leffegősek lesznek. Amúgy is jön az ajándékozások ideje, ráadásul éppen kerek valahány éves is leszek, meglepem hát ezen az itthoni munkahelyi szegleten „magam magam”. És ha már, akkor ne a legolcsóbb széthullóst,  hanem valami tartósabb portékát. Nagyon kényelmeset, sehol ne törje kényes ülepem, fogja körbe a derekamat, legyen kompatibilis az asztalommal, jól férjek hozzá, elé, alá, az utólag kialakított tartóra feltehessem a lábamat (szeretem minél magasabbra felpolcolni), könyökömet épp megfelelő szinten nyugtathassam a támlán.

Éva és Kolos megy is a bútorüzletbe (hogy én? ott helyben kipróbálni? azt már nem! ruhát sem szoktam soha, miért épp széket lennék hajlandó!?), kisvártatva meghozzák a csodaszéket. Micsoda darab! Süppedős kagylóülés, bőr huzat, formatervezett háttámla és fejtámasz, minden, ami törzsnek és a végtagnak ingere.

Az első próbaülésnél még nincs is semmi baj. Csak túl alacsony! Sebaj, állítunk rajta. Ám kiderül, nem lehet annyira megemelni, mint az előzőt, így viszont kényelmetlen felnyúlnom a klaviatúrához. Ezen megpróbálunk segíteni: a kifejezetten számítógépes munkához gyártott irodai asztalom lapja alatt eredetileg volt egy kihúzható spéci polc a billentyűzet számára, de azt kiszedtem, mert ha a lábamat feltettem a tartóra, akkor a térdem nem fért be rendesen az asztal alá. Nosza, vissza az egészet! A kézmagasság így megfelel, de ha a lábamat a polcocska miatt nem tehetem fel a lábtartóra, akkor a kagylóülés magasított széle nyomja a combomat. Nem nagyon, de épp eléggé ahhoz, hogy egész nap ne akarjak így ülni. Affenébe!

Még próbálkozunk ezzel-azzal, állítgatásokkal, szivacspárnával, alacsonyabb lábtartóval, de nem megyünk semmire. Visszaülök szakadt székembe azzal, hogy pont ilyen merevülőkéjű, hitvány, olcsó és szétesős példányt szeretnék; épp csak széthullás előtti állapotában. Vegyünk egy ugyanilyen újat. Két évet csak kibír majd az is alattam.

Ám ettől a nagyon szuper kagylótestű bőrcsodától is fájna a szívem megválni. Beleültetem Évát. Neked kényelmes? De még mennyire! És ha az asztalodhoz ülsz? Akkor is! Láb, kéz, törzs, klaviatúra? Minden a legtökéletesebb. Be kell látnom, nem a székkel van baj, hanem csakis velem.

Így hát magam helyett nőmet ajándékozom meg. Amúgy is jönnek az ünnepek, és bizony neki is lesz születésnapja: most ér a legszebb férfikorba.

Jólesik látnom, ahogy belesüpped a mélyített ülésbe, ahogy körbefogja a háttámla. Elégedetten lát munkához, épp leendő könyvének korrektúráját olvassa. Új regény, új szék, így kerek a világ. Épp belemerülnék én is a naplóírásba, amikor váratlanul felém fordul székestül és homlokát ráncolva megkérdi: vajon nem vetik-e ki komor hangulatú novellái ebből az eddig soha nem kóstolt kényelemből.

__________
eredeti: litera, 06. dec. 12 

ajánló: első laptop szerviz budapest

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr3222280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jim 2006.12.14. 16:16:59

Baratom... ugyanez van az en forgo fotelommal :) Mindket karfaja haldoklik... menet kitort, csavar eltort, karfa megrepedt... :D

BDK · http://ungparty.net/ 2006.12.14. 16:42:45

De az én problémám már megoldódott: van egy ezermester ismerősünk, elvitte, belefúrt pár lukat, beleeresztett pár új csavart, adott neki alulra egy fémpántot - ezek nem is látszanak, csak egyetlen helyen kellett látható helyre is tennie egy anyacsavart, de az sem zavaró. még így kibír egy szerzont!

Ja 2006.12.14. 16:55:08

Úgy tünik , mintha az utólsó mondatodból hiányozna a 'meg' szócska.

Ha megengeded, az eleje egy kicsit James Bondosra sikeredet, nem azért mintha zavarna. Éppen elenkezőleg.

Jim 2006.12.14. 16:59:46

tudod mi a legdurvabb? Tavaly nyaron, illetve szeptember elejen jartam Velenceben. Setalgattam ebben az altalam imadott varosban es azt vettem eszre, hosszabb talpalas utan faj a bal labam. de valami nagyon furcsa, bizsergo, idegesito fajdalom volt, nem ismert erzes. Pihenesre hamar elmult, hogy aztan par szaz meter utan ujra felbukkanjon. Nem nagyon tudtam hova tenni a jelenseget. Valamifele keringesi zavarra gondoltam, mintha erzeketlenebb is lett volna combom egy resze. Itthon jottem ra, mi tortent. Eszrevettem, hogy jatek kozben (mert bizony a szamitogepes jatek is a hobbim) elorecsuszok szekemben es olyan pozt szoktam meg, hogy a bal karfa belenyomodik oldalrol a combomba. Elszoritott ott egy izmot rendszeresen es bizony annyira, hogy az az izom felig-meddig megszakadt, elhalt... veszelyesek ezek a fotelok... azota nagyon figyelek, hogyan ulok benne...

Jim 2006.12.14. 17:08:31

En is kerestem ott a "vetik-e" mogott valami szocskat ...

BDK · http://ungparty.net/ 2006.12.14. 17:13:15

Ja: kösz az észrevételt, egy "ki" hiányzik, szerencsére az eredetiben benne van, most pótolom itt is.
Igazából nem tudom, mitol Bondos az eleje, be kell vallanom, hogy egyetlen Bond-filmet sem bírtam még végignézni.

Jim: nálam rosszabb a helyzet, mert eleve nem nagyon vannak izmaim :)

Jim 2006.12.14. 17:23:35

YESSS... en a "ki" szora tippeltem elso olvasatomban :)

Jim 2006.12.14. 17:30:56

Igen BDK, eszembe jutott mikozben irtam, hogy nem biztos, ezt Neked kene elmeselnem, de aztan ugy ereztem, hiba lenne ezert nem leirnom ami eszembe jutott.

Van egy regi kedves ismerosom, aki vak. Vak programozo matematikus. Na o pl. kifejezetten utalja, ha nem beszelnek vele valami temarol, ami rosszul erintheti, tapintatbol elkerulnek vele tamakat.

Pedig James bond jo :D
Azert jo, mert szar. Az uj meg azert nem jo, mert nem ironikusan nem jo.

Ja 2006.12.14. 17:39:36

Valóban a 'ki' pászol oda.

Azt jutattja eszmebe ahogy James Bond, aki mindig tökéletesen ura a helyzetnek, mindig vodka-martinit rendel, rázva és nem keverve. Neki is kényes pont lehet az ital hőmérséklete, mert soha nem issza meg. Valószinüleg nem szereti langyosan.

Kellemes estét.

BéDéKá · http://pillangosziv-pillangosziv.blogspot.com/ 2006.12.14. 18:04:18

Jim, persze, szó sincs arról, hogy bármiről ne lehetne beszélni velem és nekem, látod, én is ironikusan reagáltam. A cikkemben is az van benne, hogy nem a székkel volt baj, hanem velem. Meg még az is 'baj' velem, hogy a székemet azt rohadt komolyan veszem, de amúgy a hendikepjeimmel csak annyit vagyok hajlandó foglalkozni, amennyit feltétlenül muszáj. Sokakat ismerek, akiknek az életét a saját állapotukkal való foglalkozás tölti ki, én meg 30 évvel ezelőtt erre azt mondtam, hogy juszt se!
Úgyhogy beszélni róla lehet, ironizálni felette kötelező, de foglalkozni vele: azt már nem!

évi 2006.12.15. 23:26:57

Igazán szép ajándékot kapott Éva!:)Talán magadtól soha nem jöttél volna rá,hogy titokban mennyire vágyik már egy ilyen csodaszékre!:)
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása