Balla D. KárolyUngvár
Én itt lakom a lompos Várhegyen,
ahol a kőbe eltemetett múltak
erényei már régen megfakultak,
de szellemjáró bolyhos éjjelen
- ha ónkupáért rezge kezek nyúlnak -
még megretten a józan értelem,
s a várfok árnya búsan, fénytelen
vetül az ólomszínű lusta Ungra.
A víz nem tartja égre tükreit,
nem látszik benne hold, sem csillagok,
csak jámbor arcok néznek vissza itt,
s a tépett lomb, amit még meghagyott
sok költőző madár, hogy gallya közt
megüljön szürkén, hangtalan a köd.
- Balla D. Károly: Kárpátalja c. verse
- tévéfilm Balla D. Károlyról: Manzárd-őr
- Kárpátalja, Ungvár: utcai lakás kiadó