Addig-addig provokáltam a kérdéseket ezen az oldalon, hogy Szokolay Zoltán kollégám és druszám ("mert ha a publikálást balgamód abba is hagytam, az írást nem, s mert hajdan Zoltán Károlynak kereszteltek") kettővel is meglepett. Az első valóban kérdés, a másik viszont erőt próbáló feladat. Mindkettőt egy-egy saját fotójával kapcsolatban tette fel, és mivel ő az első kérdező, nem térek ki előle. Íme a kérdések és a fotók:1. Hány óra van? Honnan és hová utazna ez az ártatlan kutya, ha lenne jegye?
2. Volnál szíves egy (fair) táj-leíró szonettet írni erről a szép ungvári hölgyről, akit ebsorsunkon való merengésem közben hirtelen lencsevégre kaptam?
Válaszaim rövidesen.
Frissítés 1. (ápr. 9. 21 óra)
Mind a két kép olyan bájosan idétlen, hogy a feltett kérdés és a feladat egyszerűen kikerülhetetlen számomra.
1. válaszom. Az első képen az égvilágon semmi megörökítésre érdemes nem látható, illetve ami esetleg mégis (az állomásépület homlokzata, a lámpavas és annak árnyéka), arról elvonja a figyelmet a kutyus. Ám a csenevész, jelentéktelen eb sem tud a kép lényegévé válni, egyfelől éppen nem csinál semmit, másfelől a pofáját is épp az ellenkező irányba fordítja. Talán a bejáratot figyeli, de ezt sem lehet tudni.
Frissítés 1. (ápr. 9. 21 óra)
Mind a két kép olyan bájosan idétlen, hogy a feltett kérdés és a feladat egyszerűen kikerülhetetlen számomra.
1. válaszom. Az első képen az égvilágon semmi megörökítésre érdemes nem látható, illetve ami esetleg mégis (az állomásépület homlokzata, a lámpavas és annak árnyéka), arról elvonja a figyelmet a kutyus. Ám a csenevész, jelentéktelen eb sem tud a kép lényegévé válni, egyfelől éppen nem csinál semmit, másfelől a pofáját is épp az ellenkező irányba fordítja. Talán a bejáratot figyeli, de ezt sem lehet tudni.
A fotónak kizárólag a szerző feltett kérdése ad némi értelmet, hogy tudniillik hány óra van, ugyanis a képen, ez jól látható, egyetlen óra sincsen, így a kérdésfeltevés és a feltáruló látvány közti disszonancia kelt némi kognitív feszültséget. A kérdés további részéből kiderül, hogy az ártatlanság vélelme a szerző szerint az állatvilág élőlényeire is kiterjed, a városi kóbor kutyákra legalábbis mindenképpen, kiváltképp és jelesül erre az egyre itt feltétlenül, mindaddig legalábbis, amíg nem bizonyítható rá egynémely lábszárak orv megtámadása, csendháborítás, szemeteskuka felborítása vagy egyéb garázdaság. Ugyanakkor a vétlenség feltétlezése a szerző részéről igen széles körű, lévén még azt is kizárja, hogy az eb esetleg potyautas kívánna lenne, nem-nem, kuytusunk nem utazik jegy nélkül, illetve csakis és kizárólag akkor utazna, ha lenne jegye. Mivel azonban nincsen neki, nem is utazik. Az effajta kauzális következetesség és a vázolt jogi finomságok után a honnan és hová firtatása otromba blaszfémiának tűnik, így válaszolni rá méltatlan lenne mind a kérdezőre, mind az állatvédelem itt látható alanyára, mind a kérdezettre nézve.
Kérem a fentieket válasz gyanánt elfogadni.
Frissítés 2. (ápr. 10., 10 óra után.)
2. A kért szonett:
Csak megszokásból int a taxinak
a kissé bágyadt őszi délutánon,
szatyrában bóvlik ringnak olcsó áron,
egyetlen bőrönd nyelné cakli-pakk,
ő mégis színes zacskókkal utaz -
valót zörögve így kiséri álom,
amíg szütyőjét átveti a vállon,
mikor az árnya mellett elhalad.
De mért is kellett taxit inteni?
lyen csomaggal inkább buszra szállna!
Talán azért, mert ő nem itteni,
nem tudja, merre vinné egy-egy járat.
Inkább fizet hát csókkal taxi-árat -
alakja bár nem éppen isteni.
Kérem a fentieket válasz gyanánt elfogadni.
Frissítés 2. (ápr. 10., 10 óra után.)
2. A kért szonett:
Csak megszokásból int a taxinak
a kissé bágyadt őszi délutánon,
szatyrában bóvlik ringnak olcsó áron,
egyetlen bőrönd nyelné cakli-pakk,
ő mégis színes zacskókkal utaz -
valót zörögve így kiséri álom,
amíg szütyőjét átveti a vállon,
mikor az árnya mellett elhalad.
De mért is kellett taxit inteni?
lyen csomaggal inkább buszra szállna!
Talán azért, mert ő nem itteni,
nem tudja, merre vinné egy-egy járat.
Inkább fizet hát csókkal taxi-árat -
alakja bár nem éppen isteni.
