A feljegyzésnek legalább három érdekessége van. Az első, hogy ebben az évben változtattam meg a kézírásomat. A kutyanaplót még lényegében az iskolai, betűkötéses írásmóddal írtam 70-ben, egy évvel később már lényegében minden betűm külön áll (később ezen még sokat egyszerűsítettem - alsó és felső hurkok elhagyása - , de lényegében ma is így írok). A másik: itt található első írásos nyoma később professzionális titkosírássá kombinált kódrendszeremnek. Ekkor még csak a rovásírást és a morzejeleket variáltam, később a betűírást folyamatosan morféma-írássá fejlesztettem. A harmadik érdekesség: az itt meglehetős szikársággal leírt szeptember 29-e több későbbi írásomban is előfordul, a Szembesülésnek meg egyenesen a sokszor említett origópontját, Oresztész önmagává-döbbenésének pillanatát jelenti.

Persze ez a napló is - több társához hasonlóan, leveleimmel és nem teljesen értéktelennek ítélt kézirataimmal együtt - annak a 3 nagy kartonládának az egyikébe került, amelyek a csak később kidobandó papírjaimat tartalmmazzák.

Aminek viszont nem kegyelmeztem:

Publikálatlan kéziratok:

• csaknem évente teleírt vastag versíró füzeteim (már javában gépeltem ekkor, de versvázlatot sokáig csak kézzel írtam, a gépelet már tisztázat volt)
• korai prózakísérleteim, beleértve egy fél regényt is
  
• iskolai füzeteim, egyetemi jegyzeteim (kivéve a József Attila szakdolgozatom 200 céduláját)
• az általam vezetett vagy szerkesztett különböző műsorok konferenszai és forgatókönyvei, vetélkedők, játékok, szavalóversenyek, előadások, kiállítások, írói estek előkészületei, vázlatai, megnyitói (több mappa)
  
• kiadói és egyéb ajánlások, lektori jelentések
  
• a legkölönbözőbb beszámolók, összefoglalók (komszomol-élet, irodalmi stúdió tevékenysége, irodalmunk helyzete)
• kérvények, beadványok, tervezetek
• adatgyűjtemények (egy időben vezettem és évente frissítettem szerzőink életrajzát és publikációs listáját)
  
• előadások, felolvasások szövegei
  
• elővariánsok: minden olyan kézirat, aminek a szövegén később még sokat dolgoztam, s feltehetőleg megvan a végváltozat
  

Igyekeztem megszabadulni továbbá minden olyan publikált kézirattól, amelynek tartalma valamikor nyomtatásban megjelent, s eközben

• feltehetően megvan a nyomtatott verziója (pl. könyv alakban megjelent)
  
• mára értéktelen szöveget tartalmaz, függetlenül attól, megvan-e a nyomtatott verzió (régi újságcikkek, lapok hasábjain megjelent szerkesztői üzenetek, szerzők bemutatása,  képzőművészeti katalógusszövegek; elő- és utószavak, fülszövegek) (több mappányi)

Kidobtam továbbá a korábban szorgalmasan gyűjtött összes, sok mappányi újságkívágatot, függetlenül attól, hogy később kötetben megjelent művet tartalmaz-e (ha megjelent kötetben, akkor minek őrizgessem a kivágatot, ha nem jelent meg, akkor nyilván nem tartozik jobb, őrizgetésre érdemes műveim közé). Ide nagyon sok minden tartozott, versek, prózák, cikkek, kísérőszövegek, bevezetők, minden apróság, ami az adott időszakban (1990-ig) tőlem újságjainkban megjelent.

Aminél haboztam a kidobás vagy megkegyelmezés előtt:

• keresztrejtvényeim (kidobtam)
  
• zenei tárgyú előadásaim (mint érdekességet, megőriztem)
• műfordítómmal közös ukrán-magyar, soha meg nem jelent (mert rossz) verseskötetünk kézirata (kidobtam)
  
• alkalmi versfordításaim (gyenge művek letudós fordításban) (kidobtam)
• válaszaim különböző körkérdésekre (kidobtam)
• néhány korai könyvkritikám (megőriztem)
• könyveimről írt ismertetések (kidobtam) és kritikák (eltettem)

- ez volt a kb. 30 kg., és az utolsó tétellel már át is tértünk a nagyjából ugyanilyen tömegű "idegen" anyagokra.

Kiselejteztem az általam csaknem 10 éven át (1981-1989) társelnökként és elnökként vezetett József Attila Irodalmi Stúdió (később Alkotóközösség) szerzői közösségének összes dokumentumát: egészen mostanáig tároltam a kezemen átment összes kéziratot, továbbá minden újság-megjelenést is eltettem több példányban. Plusz jegyzőkönyvek, feljegyzések, az elnökké választásom szavazócédulái (!), jelenléti ívek stb. Öt-hat mappa azokkal a kivágatokkal volt tele, amelyekből 15 szerzőnk kis versesfüzetét lehetett összefűzni (az újságban könyvtükör-szerint tördelve jelentek meg).

Lemondtam arról, hogy tovább őrizzem évente indított irodalmi pályázataink teljes anyagát (több ezer vers, több száz novella, a zsűri szavazólapjai, eredményhirdetés stb.)

Amin tépelődtem:

• a Ludus-füzetek - ezekbe gyűjtöttem a más kiadványokból kiolvasott, hallott vagy "az életből" ellesett kedvenc trükkjeimet, feladványaimat, vicceimet, idézeteimet (a felét kidobtam)
• az őszinteségi füzetek (ezek voltaképp több száz kérdést tartalmazó kérdőívek voltak, amelyek egy egy új kiadását évente kitöltettem barátaimmal (néhányat megőriztem)
• szobám vendégkönyve és jelenléti ívei (évekig vezettem) (megőriztem)
• a baráti köröm tagjainak szavazatiból összeálló slágerlisták és lemezlisták (kidobtam)

Amit megőriztem:

• naplóimat
• az összes levelemet (kb. 20 tömött mappa)
• verseim letisztázott, kronologikus, felfűzött gyűjteményeit
  
• néhány olyan kézirat vagy újságkivágat, amelyre az elmúlt években szükségem volt, de nem találtam (pl. versfordítások).
• az összes fotót (a 8-10 nagy alakú albumon kívül két doboznyi ömlesztve)

- ezeket majd egy későbbi alkalommal fogom kidobni.

Tudni kell, hogy a megőrzésre szánt ereklyék a felszámolt, egy ideje már Kolossal közösen, általa inkább lomtárnak használt irattárból két további irattáramba vándorolnak át. Ezek egyikében főleg a fotós dolgaim, két nagy zsáknyi magnótekercsem és a 90-e évek elején termelt papírjaim találhatók (a Hatodik Síp, a Pánsíp és a Galéria kiadó teljes dokumentációja; kéziratok, levelek, minden). Másikában főleg a 90-es évek derekának és második felének az anyagai vannak + az általam valaha szerkesztett és kiadott kiádványok megjelent példányainak a gyűjteménye. Ez is több köbméternyi áttekinthetetlen halmaz.

1996 óta viszont alig teszek el valamit, s ha mégis, akkor is csak egy-két évre. Amit azóta írtam, azt egyenesen számítógépbe, ez érintetlenül meg is van a 120 gigás vinyón vagy lemeztre kimentve. A megjelent lap- és folyóirat-publikációimat nem teszem el, viszont vezetek éves publikációs listákat.

És akkor végül egy kis ízelítő abból, hogyan is festett a tiotkosírásom, amelyet már csak hellyel-közzel tudok magam is elolvasni. Még a dátumokat is rejtjeleztem.