Az átalakuló Regénytáron minden feltétel adott egy ténylegesen is interaktív regény létrehozására. A munkának talán a szinopszis elkészítésével kéne kezdődnie, mondjuk egy kifejezetten erre a célra létrehozott, független webportálon, ahová mindenki beadhatná a saját, szabad témájú regényszinopszisát. Ezekről a tartalmi kivonatokból komoly vagy komolytalan eszmecserét lehetne folytatni egy fórumon keresztül – minden arra érdemes szinopszis saját topikot kapna –, egy idő után a legtöbb szavazatot kapott regénytervek pedig áttelepülnének a Regénytárra, ahol előre felkért írók kezdenének velük foglalkozni. (A kiválogatott szinopszisok gazdái jutalmat kapnának, majd kezdődne az újabb szinopszisgyártó ciklus.)
A Regénytáron minden készülő regényhez saját fórumot csatolnánk – speciális szavazómodullal, miegyébbel –, ahol az olvasók parázs vitatkozás közepette eldönthetnék, merre kanyarogjon a történet. Az ötleteiket nyilvános chatpárbajok keretében meg is mérkőztethetnék egymással. A végén egyfajta olvasói konszenzussal – vagy tán szavazással – dőlne el, melyik továbbhaladási út lenne a legkívánatosabb. A vita persze nemcsak a cselekményről, hanem a regényben előforduló egyéb finomságokról, sőt teoretikus kérdésekről is folyhatna, természeten mindez csak regisztrált, nyomon követhető felhasználók részére.
... A Regénytár interaktív regénykísérlete során ... az olvasók kedvük szerint rakhatnának be hivatkozásokat a szövegekbe, a saját kommentárjaik, kiegészítéseik, betoldásaik helyére vezetve el a kíváncsiskodókat, sőt ezek az átjárók új, alternatív regényutakat alakíthatnak ki, amelyek széltébe-hosszába behálóznák a világot.
Már ez is elég csáberő lehet mindenkinek, de az igazi csúcs az elkészült mű kiadása lenne. A leendő könyvekbe, e-bookokba, multimédiás adathordozókba – bármennyire is internetes egy regény, nem létezhet nyomtatott forma nélkül – ezeket az elágazásokat is be kell majd építeni, mégpedig a társszerzők nevének feltüntetésével. Ilyen módon a regénynek több tucat szerzője lenne, vagyis nem a hagyományos módon szerepelne rajta az írója neve, hanem úgy, mint a filmek stáblistáján a rendezőé. Ez pedig egy aprócska lépés a verbális és a vizuális műfajok egységesítése felé vezető úton.
Ha valakinek ötlete, hozzászólása, vagy kritikai észrevétele támadt ezzel kapcsolatban, kérem, írja meg a véleményét. Megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom esetén a Klubban külön bejáratú ajtót nyitok a leveleknek.
Mint tudjátok, nekem is voltak-vannak hasonló kísérleteim (ha regény helyett inkább novellát célzott is), ilyen a Fagocitátum c. projektum, amelybe most meg is invitáltam Majoros Sándort. Ő még nem reagált, de korábbi meghívottam, Békés Pál éppen most mondott igent: rövidesen elkezdjük közös novellánkat. Ahogy az Évával írt esetében, ezt is lépésről lépésre nyomon követhetitek majd itt, a blogban.