Frissítések:
1. segítség: a jelenetnek nincsen vallási vonatkozása.
2. segítség: az arccal falnak fordulók nem a kivégzésükre várnak, a kezüket sem azért emelték fel, mert megadják magukat; nem kényszerből, hanem inkább kíváncsiságból állnak ott.
3. segítség: érdeklődők nélkül így fest a dolog:
5. A dolog működésének technológiai alapja nagyjából azonos (vagy nagyon hasonló) az ebben a cikkben leírtakkal, de más névhez és más helyszínhez kötődik.
Új frissítés. Megoldás.
A képen látható csoport a falzongora nevű installációs eszközből igyekszik hangokat kicsiholni.
A megfejtést egy linkkel nagya adta meg kommentjében. Az általa talált oldalon egy videó bemutatja a falzongora - Wall piano - működését: VIDEÓ.
Az elv: a falba szenzorok - mikrofonok - vannak építve, amelyek érzékelik az érintést (ütést inkább). Ennek erőssége és az érzékelőktől való távolsága szolgál alapul ahhoz, hogy a számítógépes program zongorahangot generáljon. A falon kopogtatva tehát kis gyakorlattal akár muzsikálni is lehet.
A fiatal feltalálóról - Hon Lam Li, a barátainak csak Patrick - és csoportjuk találmányairól egy orosz oldalon találtam a legjobb összefoglalót, aki bírja a nyelvet, ajánlom figyelmébe: Пианино на стене можно бить чем угодно. Megtudható például, hogy a londonban most végzett diáknak kiskorában nem voltak játékai, így unalmában, amikor zene szólt a téváben, a falat kopogtatva "zongorázott" - innen jött a későbbi ötlet.
Én innen jutottam el a SOUNDS.BUTTER. oldalára és más publikációkhoz, például erre a blogoldalra, ahonnan az induló képet is vettem.
Végül betűzöm a falzongora prototípusának a működését Patrick kollégiumának a folyósolyán.
Köszönöm a játékot.