Újabb fontos kárpátaljai vonatkozású könyvvel bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár állománya. Balogh Edgár már-már legendás művével, a Tíz nap szegényországban című szociográfiával. Mint ismeretes, 1930-ban a Sarló mozgalom keretében a szerző három társával tanulmánykörutat tett az akkori Kárpátalján Munkács, Beregszász, Nagyszőlős érintésével a következő községekben végezve kutatást: Izsnyéte, Barkaszó, Szernye, Nagydobrony, Bátyú, Rafajnaújfalu, Búcsú, Macsola, Badaló, Halábor, Mezővári, Csetfalva, Tiszaújlak, Tiszabökény, Szőlősgyula.

A döbbenetes szegénységről beszámoló és értékes néprajzi anyagot is tartalmazó riportok még a falujárás évében megjelentek a Prágai Magyar Hírlapban (a később könyv alakban is többször megjelenő művet ehhez az eredeti közléshez igazodva digitalizálta a Neumann Kht. 2003-ban, ebben a formában került most a elektronikus könyvtár állományába.

A felmérés utóéletéhez tartozik, hogy több mint 50 évvel később két kárpátaljai újságíró - Dupka György és Horváth Sándor - elindult Balogh Edgárék nyomában és sorrajárta az általuk érintett falvakat. Tapasztalataikról a brezsnyevi pangás elvárásainak megfelelő módon számoltak be a sajtóban (1982-83) Utazás Szegényországból a mába címmel, mégis, ez volt a szociográfiai szempontból értékelhető első összefoglaló híradás a kárpátaljai magyar falvak életéről. Később munkájuk, szerkesztett formában, Múltunk s jelenünk címen könyvalakban is megjelent.

Balogh Edgár eredeti munkáját nyomtatásban a Beregi Hírlap 2007-ben közölte sorozatban, ezzel párhuzamosan a KárpátInfó portálján is olvasható volt a digitalizált anyag. Ennek a közlésnek az előszavát idézem ajánlásul.

77 esztendeje, 1930-ban a Sarló mozgalom  keretében a Felvidéken négy csoport indult el a térség felmérésére. A negyedik csoport Munkácsról indult ki, Beregszász és Nagyszőllős érintésével a következő községekben végzett kutatást: Izsnyéte, Barkaszó, Szernye, Nagydobrony, Bátyu, Rafajnaújfalu, Bulcsu, Macsola, Badaló, Halábor, Vári, Csetfalva, Tiszaújlak, Bökény, Szőllősgyula. A csoport tagjai: Balogh Edgár (Pozsony), Bertók János (Munkács), Lőrincz Gyula (Dunaszerdahely) és Sáfáry László (Munkács). Értékes néprajzi anyagot gyűjtött ez a csoport: megnézte és részben lerajzolta a csetfalvai és szőllősgyulai festett fatemplomot, táncoló gyermekeket fényképezett, népviseletet tanulmányozott, és dalos gyermekjátékokat gyűjtött.

A megdöbbentő szociális megfigyelésekről a csoport a Ruszinszkói Magyar Gazdában (a csehszlovák korszakban működő lapelődünkben – a szerkesztőség) számolt be. A vándorok összehívták Munkácson és Beregszászban a magyar középiskolások, cserkészek és egyetemi hallgatók vezetőit, és szociális szellemű, tudományos irányzatú ifjúsági mozgalmakat igyekeztek megalapozni.

Balogh Edgár Tíz nap Szegényországban című írása első ízben a Prágai Magyar Hírlapban jelent meg öt részletben. (1930. szeptember 24., október 2., október 10., december 21., 1931. január 11.) Azóta e mű több alkalommal kiadásra került, de a gyűjteményes kötetek jegyzeteiben az eredeti megjelenés időpontját nem közölték, vagy ha igen, akkor tévesen. Emlékirataiban Balogh Edgár is tévesen emlékszik, szerinte 1930 októberében jelent meg írása első része.

Számos helytörténeti írás hivatkozik a tanulmányra, azonban eddig teljes egészében sehol sem volt olvasható. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy folytatásokban leközli az egész munkát, tisztelegve a sarlósok munkássága előtt.

Forrás: karpatinfo.net/article39332 - a link már nem működik, 2016