Abból az alkalomból, hogy Zita és István 30 éves házasok, tegnap a furcsa nevű Ungvárszkij Hotel éttermében költöttünk el kellemes vacsorát. A konyha kitűnő, a felszolgálás udvarias (bár kissé lassan hozták ki az ételeket és a "szokatlan" igényeknek - Zita hagyma-fóbiájának - nem nagyon látszottak eleget tenni), a terem ízléses. Nekem leginkább a hangzavarral volt bajom: a sima falak igen visszhangossá teszik a helyet, a vendégek beszédének összhangzása így önmagában is eléggé zavaró, erre jön rá még a hangszórókból folyó, számomra kellemesnél hangosabb zene. Annak ellenére, hogy emiatt kicsit hangosabban kellett egymáshoz szólnunk (nekem pedig eléggé fülelnem), összességében remekül éreztük magunkat. Én persze pisztrángot ettem...
Legalább további 30 boldog együtt töltött évet kívánunk nekik innen is!
Az igen gazdag cirill betűs menüben különben a szokásos éttermi választék mellett akadtak olyan különgességek is, mint "Csirkepoprikas", "Rokottkrumpli", "Bob-gulyas"... És jópár ételnél szerepelt, hogy "po ungvarszki" (vagyis ungváriasan) készítik... De volt Tiramusu is...