Meghalt Lászlóffy Aladár, a mi kedves Lászlóffy Alink... Már régóta ismertük és kedveltük egymást (ha találkoztunk, az első ölelés után azonnal magunk gyártotta szóviccekkel licitáltunk rá a másikéra), amikor egy rendezvényen valamely - talán kisebbségi - témában igen hasonló véleményünknek adtunk hangot felszólalásunkban. Az övé után odamentem hozzá. "Te Ali, nincs az rendjén, hogy te még mindig nem fogadtál öcséddé." Inkább csak ugratásnak szántam, nem provokációnak, de ő komolyan vette, öccsévé fogadott, s attól kezdve úgy beszéltünk egymásról, mint fogadott testvérünkről. ...Biztosan sok jobb fotó készült róla, de ezen én kaptam lencsevégre Tokajban, írótáborozás közben, 2002-ben... Most már az égi írótábor legnagyobbjainak törzsasztalánál foglalja el a méltó helyét. Remélem, ott sem hagyja el szellemes sziporkáit.