| | Cinkelt jeggyel Kitárt karokkal várunk, sok keresztény,
és köztünk, megládd, te is egy lehetsz,
és bódít majd a hit, mint könnyű szesz,
és szállhatsz majd a földi nyűgöt vesztvén:
más szenved érted ott az Úr keresztjén,
te megkapod, mit megkíván a test,
s ha buzgóságod többé nem ereszt,
nem csüggedsz majd a szép erények estén,
csak vállat vonsz, ha húgod céda lesz,
hisz utcasarkon árulsz te is lelket,
és nem ügyelsz a gondra, hogyha már
a messzi távol csalka fénye vár:
azé leszel, ki cinkelt jeggyel felvesz
a nagy hajóra, melyet egy cél kerget. Csalt kegyek ragálya A nagy hajóra, melyet egy cél kerget,
serényen szállj ma fel, és álruhád
a válladon csak könnyen vessed át –
köszöntsd az összes ott potyázó szentet.
Ne félj, hogy köztük egy is felismerhet.
Közös a vétek és közös a vád:
a bűnt közülük egy sem szegzi rád
– ki cinkosod, az mindenektől felment,
cserébe tőled várhat hallgatást.
Terjedjen így a csalt kegyek ragálya,
ma senkitől sem kell a vallomás!
S amíg a révbe ér az égi gálya,
a kételyre csak egy Igaz felelget
és egy szél hajt: a végtelen Lehellet. |
Csönge egész ausztriai utunk során ugyanazt a dalt dúdolta: "Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, / alszik a pókháló közelében a légy a falon...) Valamikor a fülébe fészkelte magát, most előjött. Korábban eredetét se tudta. Aztán persze megkereste: Radnóti... és a Kaláka. Nekem Csönge énekelgetése jelentette Radnóti születésének 100. évfordulóját. Soha méltóbb emlékezést. Mivel a Gryllus-testvérek többször is szerepeltek a Akadémiai Napokon, Csönge meg is említette Vilmosnak, hogy ismeri ezt a dalukat. Bizony, a legrégebbiek egyike, mondta a muzsikus. A testvérpár egy igen kellemes estét is szerzett hallgatóságának. Főleg Kányádikat énekeltek, Sanyi bácsi születésnapja elé (többek között a Kuplé a vörös villamosról címűt). Holnap be is telik a 80. esztendő, ezúton küldöm ölelésemet. 
...néhány fotó. Sehogy nem tudom rászánni magamat, hogy részletesen, napról napra haladva leírjam több mint egyheti programunkat. Álljon itt inkább pár kép és beszámolóból csupán ennyi: Odafelé Nyíregyházán meglátogattuk a barátainkat, majd Budapesten megszálltunk, másnap felvettük Csöngét és az osztrák határ közelében kiadómmal, Fűzfa Balázzsal (aki Szombathelyről jött elébünk) ebédeltünk; vacsorára már a karintiai St. Georgen am Längsee falucska apátságában csatlakoztunk az 
Bognár László barátom (közismertebb bloggernevén El Lobo - A farkas) 
Több mint egyheti távollét után! Egy éjszaka Pesten (erről lesz/lenne mesélni valóm), aztán közel egy hét az ausztriai St. Georgen am Längsee konferenciaközponttá és hotellá alakított apátságában (az EPMSZ Akdémai Napjain), majd hazafelé még kerülő Baja felé, egy este és egy délelőtt bátyáméknál. Sok élmény, sok találkozás, beszélgetés - majd tálán jön még néhány részlet egy-két fotóval.