Pontosan egy éve annak, hogy utoljára megnyitottam az "ujregeny.doc" nevű fájlt. Értelemszerűen azóta nemhogy nem nyúltam hozzá a késznek gondolt szöveghez, de még csak bele sem olvastam. Gondolni sem túl sűrűn gondoltam rá, de erre persze azért volt példa. Legutóbb például nyelvész barátom látogatását kihasználva érdeklődtem afelől, milyen eredmények születtek a nyelv matematikai modellezése terén (regényem ugyanis érinti ezt a kérdést). Most azonban elhatároztam, hogy esztendőnyi pihentetés után újraolvasom a kétszázvalahányezer karakternyi anyagot, s ha most is megfelelőnek és késznek találom, akkor talán rászánom magam arra is, hogy kiadót keressek neki. Bár, ahogy magamat ismerem, ehelyett inkább újra bütykölni fogok rajta, mert úgy fogom találni, hogy itt is meg ott is híja van, javításra, beleírásra, netán éppen húzásra szorul.

Korábban kétféleképpen írtam regényt. Vagy lassan, vagy gyorsan. A Szembesülést 13 évig, az Élted volt regényét pedig egyetlen tél alatt. Ez az új képződmény most a kettő között áll, mivel az alapjául szolgáló fő novellát 2004-ben írtam (ám akkor egyszerre két különböző, egy hosszú és egy rövid változatban), felhasználtam hozzá továbbá egy 2001-es és egy 2005-ös opuszt, regénnyé írni egy-két elvetélt korábbi próbálkozás után viszont csak 2008-ban kezdtem - így elég nehéz eldönteni, mennyi ideje dolgozom is rajta, de vélhetőleg a 13 évnyi tökörészési rekordomat nem fogom vele megdönteni. Bár erre mérget azért nem vennék.