(NapiBlog) Jól megírt, fordulatos történet még egy filmnek sem ártott meg, Dyga Zsombor meg éppenséggel kis remeklést rendezett saját forgatókönyvéből. Ügyesen elkerülte azt a csapdát, hogy a Köntörfalak csupán ínyenceknek szóló kamaradarab maradjon, de nem esett bele a nagyközönséget  vonzó lapos „életszerűség” kelepcéjébe sem. Mindezt azzal a fogással érte el, hogy miközben a filmbéli jelent,  egyetlen éjszaka történetét nagyon is természetes, már-már banálisan mindennapi epizódokra építette (nő és férfi véletlen találkozása, „lakásra menés”, a harmadik fél megjelenése), aközben a párbeszédekből jó ritmusú késleltetéssel kibomló háttér-történet egészen különleges, mellbevágó fordulatai mély emberi tragédiákat tárnak fel. Az ábrázolás egésze éppen attól válik hallatlanul izgalmassá, hogy a közvetlen köznapiságban futnak össze a rendkívüliség szálai. Látszólag véletlenül, valójában azonban egy aprólékosan kidolgozott művészi koncepció törvényszerűségeit követve.  A látható „köntörfalak”-on  túl  ott gubbaszt a titokzatos emberi lélek, készen arra, hogy beteljesítse előre megírt, mégis kiszámíthatatlan sorsát. Ettől jó és hiteles az alkotás, a múlt egy-egy titkának felszínre törése ezért ér el már-már katartikus hatást.

Újra működik és sokkal gyorsabb lett az új szerveren futó napi blogom. Ennek örömére frissítettem is, feltettem Csönge néhány hollandiai fotóját.

Csöngéék közel egy hetet töltöttek Hollandiában. Azért épp ebben a cudar télben, mert hihetetlenül olcsó jegyet kaptak egy fapados járatra. Ott tanuló barátjaiknál laktak Utrechtben és Amszterdamban, járták a várost és a múzeumokat, lélegeztek tiszta atlanti levegőt,  majd szerencsésen visszaérkeztek a budapesti szmogba. A hidegben Csöngének gyakran még a gépét se volt kedve elővenni, de azért így is készített pár száz fotót. Kis ízelítő: »tovább

A szolgáltató szerverváltása miatt jelenleg nem érhető el napi blogom az ungparty.net/blog címen. Olvasóim szíves elnézését és türelmét kérem, vélhetőleg a probléma hamarosan megoldódik. Addig is ajánlom friss anyagokkal bővelkedő egyéb oldalaimat:

• PraePost - irodalmi segédblog (versek, az Oresztész-sorozat, műhelytitkok...)
• Limerikek / Haikuk / C-dulok - pársorosaim (a C-dulákon: aforizmák, bonmot-ok)
• Balla D. Károly - írói honlapom (több könyvem teljes anyaga, műfaji listák...)
• BéDéKá ajánlja - ajánló blog, a frissek között néhány adalék a Vidnyánszky-ügyhöz
• Kárpátalja Blog - érdekességek (zömmel nem saját, hanem átvett anyagok)
• NolBlog - főleg közéleti, politikai jellegű bejegyzések
• PirézBlog - mert piréznek lenni jó
• Kárpáti Vipera - bakik, képzavarok, nyelvhelyességi hibák sajtónkban
• Balládium - virtuális irodalmi felolvasóhely (új!)
• Berniczky Éva írói oldala - kritikák könyveiről

Töredelmesen bevallom, nem igazán vonzódom a kosztümös történelmi filmekhez, a közelmúlt és a jelen, no meg a fikció sokkal jobban érdekel a régmúlt historikus megközelítésénél irodalomban és filmvásznon egyaránt. A minap látott film mégis két órányi zavartalan élményt nyújtott. Arthur Miller azonos című saját drámájából írta A salemi boszorkányok forgatókönyvét (angol címe The Crucible [Tűzpróba], 1996, rendezte Nicholas Hytner). A történet 1692-ben játszódik Új-Angliában, szereplői észak-amerikai angol telepesek. Massachussets állam Salem nevű településén a puritán életmódra kényszerített fiatal lányok elfojtott érzékisége sajátos módon tör felszínre. Játékos szerelem-varázslásaikat a számonkérés súlya alatt megszállottságnak hazudják, megnevezik ördöggel cimboráló megrontóikat, akiket a bíróság perbe fog, szabályos boszorkányüldözés kezdődik.