Miközben főblogom új tárhelyre költözött, az Ungparty birodalom néhány új aldomainnel bővült. Kitalálható, milyen weboldal került ez alá a tetszetős cím alá: berniczky.ungparty.net. >> Berniczky Éva 1962-ben született Beregszászban. Szülővárosában érettségizett, majd az Ungvári Állami Egyetemen 1987-ben szerzett tanári diplomát. Azóta Ungváron él családjával. A kilencvenes évek elejétől publikál; fő műfaja a novella. Főleg magyarországi orgánumok közlik írásait (Élet és Irodalom, Bárka, Holmi...) szerepel számos gyűjteményes kiadványban (Körkép, Éjszakai állatkert, Novellisták könyve...). Internetes orgánumokban is publikál (Litera, BárkaOnline), egy-egy novellája németül és svédül, naplórészlete olaszul jelent meg. Utóbbi három könyvét a Magvető adta ki: (A tojásárus hosszúnapja - novellák, 2004; Méhe nélkül a bába - regény, 2007; Várkulcsa - novellák, 2010. >> részletesebb életrajz, könyvlista, elérhetőség (cím, tel, email), fontosabb linkek és további információk, illetve néhány fotó a szépre sikerült új honlapon: Berniczky Éva

Cirka félszáz írótársamat kértem fel arra az Ünnepi Könyvhét alkalmából, hogy mutassák be idei könyvüket a Balládiumban - illetve, ha nincs saját újdonságuk, ajánlják a másét, vagy írjanak valamit a szöveg >> megjelenés >> könyv >> olvasás tárgyában, különös tekintettel a digitális publikálásra. A felkérésre a várnál kevesebben reagáltak megfelelő anyag küldésével - viszont igen értékes szövegek kerülhettek virtuális felolvasásra a projektumokkal ritkán jelentkező webhelyen. A digitális írási-olvasási technológia elterjedéséről például Fűzfa Balázs, az élményszerű tanítás magyar apostola értekezik a Mentés másként c. idei könyvéből vett részlet keretében. Az eddig közreadott szépirodalmi publikációk közül Sajó László Esti Kornél hátrahagyott himnuszai címen adott közre megrendítő erejű költeményt. - - A friss anyagok publikálása még hét végéig zajlik (napi egy közlemény), aztán közvéleményt kutatok: olvasóim voksolhatnak a projekt keretében tetszésüket leginkább elnyert írásra. Érdemes tehát később is ellátogatni ide: Balládium.

Szerencsésen sikerült elriasztanom magamtól a magyar közrádiót. Munkatársuk felhívott azzal, hogy a vereckei honfoglalási emlékműről tervez egy összeállítást, és látta  hogy én a témában honlapot készítettem. Beszélnék-e az emlékmű történetéről, külleméről. Mondom: igen, nagyon szívesen, de amit mondanék, az valószínűleg nem illik az Ön koncepciójába, lévén nekem nincs erről az emlékműről túl jó véleményem, talán kérdezzen inkább hivatásos szószólókat. Ezek hallatán meg sem próbált rábeszélni... Valószínű, hogy bár megtalálta és megnyitotta az oldalamat (nem csoda: a szóba jöhető keresőkifejezésekkel a Google-listák élmezőnyében szerepel), elolvasni már nem olvasta, mert ha megteszi, azonnal látta volna: a témát nem a közmédiában manapság uralkodó szellemben tárgyalom. Viszont az összegyűjtött adatmennyiség eléggé gazdag, lesz miből merítenie a műsorához, amely majd kellően megvilágítja a monumentum példátlan nagyszerűségét. / Vereckei-hágó - honfoglalási emlékmű

Kulturált elvi vita az ukrán törvényhozásban az új nyelvtörvényről:

(a videót már törölték)

Vége a szabad internetnek?

Ukrajnában korlátozzák az internethasználatot, egyes weboldalak nem érhetők el. 2017-ben jellemzően oroszországi közösségi honlapokat és egy keresőszájtot blokkoltak Ukrajna elnökének közvetlen utasítására az internet szolgáltatók. A tilalom minden lakossági és közületi felhasználó számára érvényes.Tovább: Ukrajnában korlátozzák az internetet - weboldalak elérhetőségét

Más.

Budapest - Anonymous Hungary

Február 11-én tart demonstrációt az Occupy Budapest és az Anonymous Hungary más szimpatizáns szervezetekkel karöltve az ACTA törvény ellen.

De nézzük meg, hogy mit is takar ez a nemzetközi felháborodást keltő ACTA! Hivatalos megnevezése: Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement).
A névtelenek nevében

A névtelenek nevében

2012. január 26-án az Európai Unió és – Románián, Németországon, Hollandián, Cipruson, Szlovákián és Észtországon kívül, amelyek aláírását még eljárási okok késleltetik – tagállamai, köztük Magyarország is aláírta a megállapodást Tokióban. Az Európai Unió aláírása mellett az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntető politikát is érintik.

Miközben a világ a SOPA és PIPA törvények (szintén internet cenzúra, megfigyelés) miatti felháborodásra figyelt az EU és Japán képviselői szép csendben aláírtak az említett két törvénynél is sokkal veszélyesebb egyezményt.

Az ACTA a fentiekkel szemben ,egy nemzetközi megállapodás, amely hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy az interneten terjedő kalóztartalmakkal szemben a hatékony fellépést tudjanak megvalósítani. Az ACTA hasonló az Interpolhoz, amely a különböző országok közti, a határokon átívelő nyomozást segítő rendőrségi együttműködés, de amíg az Interpol nem sérti a tagországok polgárainak jogait és nem figyelik meg az összes állampolgár hétköznapi tevékenységeit, az ACTA más természetű.

Az ACTA nevében monitorozhatják (figyelhetik, menthetik) az internetezők adatforgalmát. Az új rendszer révén, az internet feletti ellenőrzés az állami hatóságok felügyelete alá kerül!

Illegális tartalmak, melyek alapján eljárás indítható

Az egyezmény általában hamisított tartalmakról beszél, ez is elősegíti, hogy az illetékes hatóságok szabadon értelmezzék, mi az, amit illegálisnak találnak. Ha szerzői jogokat sértő tartalmakról beszélünk, akkor illegálisnak minősül az is, ha valaki másnak a fotóját lementi a gépére, hiszen nem az övé. Ha egy olyan videót ment le valaki, vagy publikál, oszt meg másokkal, ami nem az övé, az is illegális. Ha egy filmet tölt le valaki, illegális. Ha egy mp3-as fájlban átküld valaki egy zenét egy barátjának, illegális. Ha nem vásárolta meg a zene felhasználói jogát, akkor duplán illegális.

Magyar részről szintén teljes titokban tartással,mint a többi országban (egyedül a lengyel miniszterelnök jelentette be előre az aláírást) Orbán Viktor miniszterelnök 5/2012. (I. 20.) határozatában, bármiféle előzetes társadalmi vita nélkül rendelte el a szerződés aláírását, de még az országgyűlésnek is el kell fogadnia a csatlakozásról szóló törvényt.

Az ACTA az első globális hatósági ellenőrzési rendszer, amely kiterjed az internetezők adatforgalmának monitorozására.

Fontos megemlíteni, hogy az Európai Parlamentnek az ACTA ügyében illetékes szóvivője lemondott a posztjáról. Mint indoklásában kifejtette: „ennek a megállapodásnak súlyos következményei lesznek a polgáraink mindennapjaira, mégis, minden úgy zajlik, hogy az Európai Parlamentnek semmi beleszólása — nem veszek részt ebben a színjátékban”.

Ellenben Lengyelország előre bejelentette az ACTA ratifikálását, melynek hatására tüntetők ezrei lepték el a lengyel városok tereit. Miután több napig demonstrált a sok ezer fős tömeg, a kormány engedett a népakaratnak. Lengyelország visszalépett. A miniszterelnök Donald Trusk így nyilatkozott: „A politikában, ha valaki nem koncentrál maximálisan, kap a fejére – mint én az ACTA ügyében, vagy a gyógyszerfinanszírozás kérdésében. És jogosan.”

Az ACTA – azaz az internetes kalózkodás elleni nemzetközi törvény – akkora ellenállást váltott ki a lengyel társadalomban, hogy a parlamenti ratifikációt Tusknak el kellett halasztania. Lengyelországban hetek óta országszerte mindenütt hatalmas és viharos tüntetések zajlanak a jogszabály ellen, a demonstrálók az internet szabadságát vélik veszélyben, feltörték a miniszterelnök honlapját is, ahol egy Jaruzelskinek öltözött Barbara nevű hölgy volt látható órákon keresztül. Az Anonymous által hacker támadás ért több kormányzati honlapot is!

Budapest SAYS: STOP ACTA néven február 11-én 16 órakor kezdetét veszi a facebookon szerveződött demonstráció, mely a cikk írásakor már több mint 4000 főre duzzadt és a résztvevők száma folyamatosan növekszik.

A tüntetés helyszíne a Képviselői irodaház a Margit híd pesti hídfőjénél.

A szervezők kérik a megjelent szimpatizánsokat, hogy politikai hovatartozásukat és szélsőségeiket hagyják az otthonukban, ellenben transzparensekkel, zászlókkal, szórólapokkal kifejthetik a kormánynak a véleményüket az ACTA törvénnyel kapcsolatban.

Kérdésessé válik ugyanakkor, hogy a tüntetés milyen hatást fog elérni az ACTA törvényt ratifikáló magyar kormánynál. A szervezők elképzelése szerint folyamatos demonstrációkkal fognak kitartani addig a pontig, amíg a kormány egy hivatalos állásfoglalással elő nem áll és színt nem vall a magyar köztársaság állampolgárai előtt az ACTA törvény aláírásának elhallgatásával kapcsolatban, illetve az attól való visszalépésének a lehetőségéről. Mi lesz, ha a miniszterelnök és a 2/3-a újra a hallgatás ködébe burkolózik? Nos, borítékolni lehet, hogy újabb és újabb tüntetések lesznek szerte az országban,valamint az Anonymous is célba fog találni a kormány érzékeny pontjainál.

Szimpatizáns és csatlakozó szervezetek: Occupy Pécs, Occupy Szeged, Occupy Székesfehérvár, Zöld Pók, Kalózpárt, Anonymous Operation Hungary, Lengyel-Magyar Két Jó Barát, ForradalomMost.

A hazai demonstrációk forgatókönyve

• tüntetések Budapesten a rendszerváltás előtt #szamizdat

Budapesten 16 órától lesz a gyülekezés a Jászai Mari téren, a Képviselői irodaház előtt. A Rythms of Resistance Budapest dobosainak felvezetésével innen 16.30-kor vonulás a pesti rakparton, majd a Parlament előtt, egészen a Garibaldi utcáig. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület épülete (Garibaldi u. 2.) előtt beszédek és koncertek lesznek. A “City Rebel az A.C.T.A ellen!” keretében zenélni fog a No more gravity, a Bull Ball és a Down Rodeo Band. A szombati megmozdulásokra való felkészülés jegyében csütörtökön és pénteken 16 órától éjfélig transzparens és Guy Fawkes maszk készítő műhely a Sirály presszóban (1061 Bp, Király u. 50.).

Pécsett 18 órakor, a Széchenyi téren kezdődik a megmozdulás. Szegeden is 18 órától lesz tüntetés, a Móra Ferenc múzeum előtt (Roosevelt tér 1-3). Székesfehérváron 18 órától a Városház téren, az Országalmánál gyülekeznek a demonstráció résztvevői.

Ukrajna, Internet, Google, ACTA, adatforgalom, Anonymous, globális hatóság, határokon átívelő nyomozás, illegális tartalmak, internetes kalózkodás, Interpol, Jaruzelskinek öltözött Barbara nevű hölgy, monitoring

• Budapest: digitális szöveg tartalom marketing - laptop

közpol, nyelv, politika, közblog, ukrán demokratikus-ellenzék. szabad internet, google ukrajnában, tartalom markating

könyv ajánló. póker és keresőmarketing. a cigányság helyzete. internet, keresőoptimalizálás (seo) és tartalommarketing

Teljesen logikusnak tűnt, hogy marketing (ezen belül keresőmarketing) célból készített oldalaim sorában előbb-utóbb könyves weboldalt is készítsek. A cél azonban nálam soha nem öncél, igyekszem minden próbálkozásomat valós tartalommal alátámasztani. Így könyves honlapom is több lett puszta reklámfelületnél, egyfelől elhelyeztem rajta a könyv és internet tárgyában 9 éve írt esszé-félémet (akkor még merésznek tűnő számos állításom mára nemcsak hogy beigazolódott, hanem már túl is lépett rajtuk az idő). Másfelől kitettem az oldalra néhány olyan könyv bemutatóját és letöltési linkjét, amelyeket már korábban is reklámoztam fontosságuk és a szerzők némelyikéhez fűződő barátságom okán. Az új honlap rövid idő alatt a Google-lista élére került az online könyv letöltés keresőszóval. Hasonlóan szép eredményt ért el póker-oldalam, melyet Texas Holdem játék témájában nyitottam. A sikeren felbuzdulva "szétütöttem" két régebbi oldalamat: tartalmuk túlságosan hasonlított egymásra, és optimalizálva is szinte ugyanazokra a kifejezésekre voltak. Így a kaszinós oldalból most pókerbarlang lett: Budapest Póker Kaszinó.

Keresőoptimalizálás és tartalommarketing

A keresőoptimalizálás sajátossága, hogy magukat a keresőoptimalizáló oldalakat is keresőoptimalizálni kell, ha az ember azt szeretné, hogy e tárgyban ismeretlen potenciális megbízók rátaláljanak. Hát én minden tőlem telhetőt megteszek e téren: SEO - Honalpok Google-optimalizálása. -- Lásd még ezt is: Regény, könyv - Enteriőr, belsőépítészet.

Más.

A megszűnt commmunity.eu honlapjáról. Könyvbemutató

Csepeli György

Kérdések és válaszok a cigányságról

Hitvalló műfaj a káté. Az általam ismert Heidelbergi Káté, a református egyház híveinek készült, s olyan kérdésekben igazítja el a híveket, mint az emberi nyomorúság, a megváltás, a teremtés, a keresztség vagy a „végvacsora”.

Fleck Gábor és Szuhay Péter is kátét írtak. Kérdéseik azonban nagyon is evilágiak, kiindulópontjuk azonban szintén hitbéli. A cigányság, melynek mibenlétére a kérdések és a rájuk adott válaszok vonatkoznak, korántsem olyan létező, melynek mibenlétére a fizikai tények adta bizonyosság birtokában válaszolhatnánk. A határ a „cigány” és a „nem cigány” között sem nem éles, sem nem határozott.

Ha mintát veszünk a kérdésekből, melyekre a szerzők választ adnak, nyilvánvaló lesz, hogy ahány nézőpont, annyiféle válasz. Miként nincs biztos válasz arra a kérdésre sem, hogy Mi a te egyetlenegy vigasztalásod életedben és halálodban?, úgy nincs biztos válasz azokra a kérdésekre sem, amelyeket a szerzők kátéjukban összegyűjtöttek. Az emberi meghatározatlanságra adott „roma” meghatározás része a „magyar” meghatározásnak. Jogi, szociológiai, kulturális antropológiai, szociálpszichológiai szempontok elválaszthatatlanul kavarognak minden egyes kérdés kapcsán.

Íme, pár kérdés mutatóba:

Mi illő: cigányt vagy romát mondani?
Mikor jelentek meg és terjedtek el Európában a cigányok?
Milyen elképzelések élnek a cigányok származásáról, és mi ma az elfogadott tudományos álláspont?
Azonos arányú-e az össznépességen belül Európa különböző országaiban a cigányok jelenléte?
Hogyan reagáltak az elmúlt években a romániai cigányok megjelenésére Olaszországban és Spanyolországban?
Ki a cigány? Akit a többség annak tart, vagy aki magát annak mondja?
Milyen volt Magyarországon a népességen belül a cigányok aránya az ezredfordulón és lesznek-e 1,5 millióan 2050-ben?
Azonos-e a cigányok korfája a társadalom összességével, avagy attól eltérő?
Hogyan nevezik romani nyelven a cigányok holokausztját? Mi történt ekkor?
Miért olyan kevés a roma parlamenti képviselő?
Mit jelent a fekete vonat?
A cigányok valóban nem értenek a földhöz?
Kik játszanak és játszottak szerepet a romák oktatási, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetének változtatásában?
Miért fontos, hogy a romák büszkék legyenek roma mivoltukra, hogyan lehet erősíteni a roma identitást? Kik és hogyan segítettek nekik ebben?
Létezik-e roma értelmiség?
Mik a szegregált oktatás legfőbb ismérvei és következményei?
Igaz-e, hogy a cigányok mind katolikusok?
Milyen magyar kulturális örökséget köszönhetünk a romáknak?
Hogyan teremtődött meg a cigány költészet?
Cigány zene-e a cigányzene?

Ezek a kérdések léteznek. A szerzők érdeme, hogy nem maguk találták ki a kérdéseket, hanem az életből vették azokat. Valamennyien, akik ma Magyarországon élünk, ezekkel a kérdésekkel szembesülünk. Fleck és Szuhay kátéja megadja a válaszokat. De az eredeti kátéktól eltérően, sosem színlelik azt, hogy a válaszoknak ne lehetne alternatívájuk. Nem mondják meg a „tutit”. Inkább azon vannak, hogy az olvasókat inspirálják további válaszok keresésére.

Fleck és Szuhay kátéja felfedező útra invitál egy nagyon közeli, s ugyanakkor nagyon távoli világba. Előítéletek, sporadikus tapasztalatok, sztereotípiák, szorongások, félelmek, némelyütt utópikus remények prizmáján keresztül látjuk ezt a titokzatos világot. Paradox módon senki sem mondhatja, hogy mindent tud a cigányokról. Ha roma, ha nem, a titok és a homály nem oszlik. A könyv, melyről most beszélek különleges érdeme, hogy képes felvillantani a sokszínűséget, a perspektívák sokféléségét, a roma és nem roma együttélés szövevényét, mely nem ismeri az egyértelműséget, a határok fix választóvonalát, a fekete vagy fehér biztonságát.

A könyvnek nincs narratívája. A kérdések a hétköznapi érdeklődés ritmusában követik egymást. A könyv olvasását bárhol el lehet kezdeni, s bárhol abba lehet hagyni. Egy olvasás amúgy sem elég. A kérdések, mivel nem a szerzők agyszüleményei, hanem az élet kérdései, újra meg újra visszatérnek bennünk, s ilyenkor újra fel kell lapozzuk a könyvet, hogy megnézzük, mit írtak a szerzők.

Aki ma Magyarországon felnőtt fejjel él, nem kerülheti el a kérdéseket, melyeket Fleck és Szuhay megfogalmaz. Az alapkérdés, melyre válaszként az egész könyv született, hogy miként lehetséges úgy élni a mai magyar társadalomban, hogy jószerével senki nem tud semmit ennek a társadalomnak a legégetőbb problémájáról. Nem mintha nem lennének vizsgálatok, statisztikák, melyek a roma népesség számarányát, belső tagoltságát, a nem roma népesség diszkriminációra sosem rest hajlandóságát, a közpolitika nyomorát, a politika cinizmusát mutatnák. Rengeteg dolgot tudunk a részletekről, de semmit se tudunk az egészről. A magyarországi romaprobléma része az iszonyatos tudatlanság, melyet súlyosbít az érzelmi gyökerekből táplálkozó elzárkózás. Ez a káté akkor lesz hasznos, ha bevonul a középiskolákba, s részévé válik a tananyagnak.

A káté műfaja egyenest felszólít a pedagógiai alkalmazásra. A válaszok akkor szervülnek tudássá, ha sokoldalú tapasztalatszerzéssel, önálló tanulással társulnak. Mindenkinek magának kell elindulnia a felfedező útra, mely nemcsak, s nem is elsősorban kifele, hanem befele vezet. A roma, akit nem ismerünk, az bennünk van. Mi magunk vagyunk a Másik, akinek látványa iszonyattal tölt el bennünket, akitől menekülünk, akitől elzárkózunk, akit nem akarunk ismerni.

E kis könyv legnagyobb érdeme, hogy rádöbbenti az olvasót: a csoport, melyet cigánynak lát és láttatnak vele, nem akadály a polgári, demokratikus Magyarország céljának megvalósítása útján. Ellenkezőleg, addig nem lesz Magyarországon polgári társadalom, míg az emberi létből adódóan magától értetődő és elidegeníthetetlen jogok teljessége nem illet meg mindenkit, akit a születés véletlene vagy a sors szeszélye erre a földre nem sodort. Nem tehetünk kivételt, nem tehetünk úgy, hogy az Emberi és Polgári Jogok 1791-ben Párizsban elfogadott nyilatkozata egyesekre vonatkozik, másokra viszont nem. A sors mindenki számára tért nyit az életben, s nem lehet erő, mely a sorsot ebben megakadályozhatja.

Az emberi jogok elidegeníthetetlenségébe vetett hit alapján válaszolhatjuk meg Fleck és Szuhay kátéja kérdéseit. Aki nem hisz az emberi jogokban, nem hisz az egyenlőségben azt ez a könyv (sem) fogja meggyőzni. A könyvben olvasható válaszok kiválóak, mert érveket adnak azoknak, akik nemcsak hinni, hanem tudni is akarnak. Biztos vagyok abban, hogy a könyv, melyet most kezünkben tartunk, bővülni fog a jövőben. Érdemes lenne internetre vinni, s gyűjteni a kérdéseket, gyűjteni a válaszokat, melyekre reflektálhatnának a szerzők.

Ha Magyarország egyszer szabad, demokratikus, polgári ország lesz, akkor ilyen könyvre, mint Fleck és Szuhay könyve, nem lesz szükség. De amíg a célt el nem érjük, sok ilyen könyvre lesz szükség.

(Elhangzott a kötet 2013. május 6-án, a Néprajzi Múzeumban tartott bemutatóján.)

Fleck Gábor – Szuhay Péter: Kérdések és válaszok a cigányságról
ISBN: 978-963-338-150-2
Megjelent: 2013
Oldalak száma: 175

• Keresőoptimalizálás a tartalommarketing eszközeivel
• Porrajamos - cigány holokauszt
• Találkoztam boldog cigányokkal is - film

Az európai kulturális hagyományok hatása a kárpátaljai ruszinok eredetmondáira. Ezen a címen írta és védte meg doktori disszertációját Arabella Dolýk kultúrantropológus. A görög mitológiától az Artúr-legendáig és a Kalevaláig eljutva, a magyarok számos ősmondája is említve von párhuzamot és mutat ki vándormotívumokat.

„Kárpátalján ezt a verset tévesen nekem tulajdonították” - írta és mondta a költő, mintha ebben az (el)tulajdonításban teljesen ártatlan lenne... A számonkérések hiába történtek meg, Fondor Rezeda a plagizálás tényét soha nem ismerte el. Magyarázatai között olyasmi szerepelt, hogy az embernél sokféle kézirat előfordul, akár le is gépelhet neki tetsző verseket. Soha nem állította, hogy ő írta volna a Székelyeket, mások tévedéseit pedig nem köteles kiigazítani – szögezte le önérzetesen.

Csak most fedeztem fel a Yandex remek szolgáltatását, amely a Google maps streetview lehetőségeihez hasonlókat kínál:  honlapjuk révén több mint 200 oroszországi és ukrajnai város utcái járhatók be lépésről lépésre remek (körbeforgatható) panorámaképek segítségével. Ungvárnak megörülve azonnal megmutattam Kolosnak is az oldalt, és ő persze azzal kezdte, hogy az utcánkat megkereste és megállapította, hogy nem áll a kocsink a ház előtt. (A miénk a második, repkénnyel befutott épület.)

Az óvárost és az új negyedeket bejárva a kirajzolódó kép igen vegyes érzelmeket kelt bennem (mint ahogy maga a város is), ha valahol, hát akkor itt és most alaposan elegyedik a szép a rúttal, az ízléses az otrombával, az elegáns a gagyival. A tisztaság és a kosz, a rendezettség és az elhanyagoltság párharca viszont alighanem az utóbbi versenyzők javára dőlt el. De azért érdemes körülnézni.

Lásd ezeket is: A régi Ungvár - fotókon, képeslapokon | A mai Ungvár utcaképei

Honlapoptimalizálás: 2015-os keresőmarketing projekt: Google első helyre kerülni a kiadó lakás, Ungvár keresőkifejezéssel.

Csak harmadszori határozott kérésemre vettek le arról a „nemzetközi magyar” levelezőlistáról, amelyre fel soha nem iratkoztam s amely révén időről időre EU-ellenes magyar megmozdulásokról értesítettek. A magyar jobboldal „függetlenségi törekvéseit” visszhangzó felhívásokból és „tájékoztatásokból” már nagyon elegem lett, megírtam, mit gondolok erről: „nem kívánok értesülni arról a politikai hátterű ámokfutásról, amelyben Ön és társai jeleskednek, ezzel mérhetetlen károkat okozva Magyarországnak és a magyar nemzet egészének. Aki Magyarország jövőjét nem az európai közösség demokratikus normái között képzeli el, az a keleti típusú diktatórikus rendszerek sorába kívánja visszarántani az országot. Mélyen elítélem ezt a tevékenységüket és nem kívánok még egy levelezőlista címzettjeként sem rész venni benne.” A válaszból azt tudtam meg, hogy éppenséggel az EU az, amely diktatúrával fenyegeti Magyarországot. Reagáltam: „Ha választani kell a mostani válságos helyzetből történő kiemelkedés lehetőségét nyújtó EU-„diktatúra” és az országnak mérhetetlen károkat okozó Orbán-despotizmus között, nem kétséges, melyiket választanám. Elismerem, az EU-előírások, -szabályzások, -normák valóban csorbítják Magyarország szuverenitását, például megakadályozhatják, hogy egy hatalmi mámorba esett politikai hazárdőr szuverén módon felszámolja a demokráciát és gazdasági szabadságharc címén romlásba taszítsa az országot.”

Az ember nem sok hajlandóságot mutat a halandóságra. Alkalmasságot annál inkább – ám ezt felismerni vonakodik. Elvégre mindig mások halnak meg, lám, mi meg élünk. Hátha meg lehet spórolni a szembenézést. „Nem ismerkedem idegenekkel” – mondja a konok ember a delphoi jósda feliratát olvasva.

*

Brit tudósok kimutatták, hogy akik hisznek a halálon túli életben, átlagosan 0,7 évvel tovább élnek. Ami azt jelenti, hogy a halálon túli életben való hit a halálon inneni életet hosszabbítja meg, ami viszont szöges ellentétben áll a hívők érdekeivel, lévén nem a mostani életüket, hanem a majdanit gondolják boldognak és teljesnek, amely viszont a hitük miatt éppen ennyivel, azaz 0,7 évvel lesz rövidebb az elvárhatónál. Szemléletesen a helyzetet azzal lehetne ábrázolni, mintha valaki egy alma kesernyés külsejét abban a meggyőződésben enné meg, hogy alatta majd édes falatokat talál, ám éppen azért, mert hisz a kedvező folytatásban, neki több jut a keserű részből. Komisz fickók ezek a brit tudósok.

*

A cigányasszony csontokkal dolgozott. Egészen különös formájú, hófehérre csiszolódott vékony csontocskákat használt, ezeket vetette ki a politúros asztalra amolyan sors-Marokkó pálcikákként. Nézte a kialakult ábrát, beszélni kezdett.

– Az ura azt üzeni magának, hogy él. De beteg. Lázas. Fázik és éhes. Sokan meghaltak. Ő még él, és nagyon szereti magát, bízik abban, hogy az isten hazaküldi.

Csak az élők üzenetét értette. Ha csendben maradt, a bizonyságért hozzá forduló asszony tudhatta, elhurcolt férje már nincs az élők sorában.

Nem halottlátó volt, hanem élőlátó. Látta a gyűjtőtábort és a Gulag minden szörnyű zegzugát. A holtakkal nem volt dolga. Életet jósolt, és tartotta a lelket az itthon maradottakban.

– Miféle csontok ezek? – kérdezte egyszer valaki. – Tyúké, libáé nem lehet, pedig olyasmi.

– Hasonlít, mert szárnyas jószág volt ez is. A csudálatos féniks-madár.

*

Gyakran álmodom három éve halott anyámmal. Amikor legelőször jelent meg alakja, akkor is tisztában voltam azzal, hogy valójában ő már nem él, most mégis itt látom mozogni és beszélni, együtt utazunk valahová, kattog a vonat kereke, anyám egy régi történetet mesél, talán azt, anyjával hogyan utaztak fel Szegedről Budapestre színházat nézni ezerkilencszázharminc-valahányban, mesél a havas tájról és arról, amíg ők ültek az előadáson, addig nagyapám a rádión hallgatta az egyenes közvetítést, erről mesél anyám, és engem zavar ez a helyzet, mert álmomban is tudom, hogy ő már nem él, ezért nem örülhetek annak, hogy most mégis elevennek látom, elnézek a feje fölött, kerülöm a tekintetét, ne kelljen a szemébe mondanom, de hát téged már eltemettünk a randvánci dombok alatt, emlékszel?

Addig-addig zavart ez a visszatérő helyzet, amely ébredésemet is nyomasztóvá tette, mert nem tudtam kiigazodni a megjelenítés lelki mechanizmusán, miért látom újra és újra elevennek anyámat, s miért tudom közben pontosan, hogy nem lehet az, miért nem veszi el agyam éjszakai automatizmusa vagy a tudás bizonyosságát vagy a látomás élességét, külön-külön bármelyiket elfogadnám álmaimban, de a kettő zavart, addig-addig, amíg egyszer a megoldás is felkínálkozott, tiszta felismerés formájában. Igyekezetem ellenére ugyanis anyám váratlanul elkapta a tekintetemet, pontosan értette, mi a gondom ezzel az egésszel, kicsit elmosolyodott, és azt mondta, de hát ez korábban történik, fiacskám.

Így emelte át a halála utáni álmaimat a halála előtti történésbe, s ezzel helyére is került minden. Most már szemébe nézhetek, amikor a havas táj látványát egyszerre unjuk meg az idő kattogó vonatán.