Csak most fedeztem fel a Yandex remek szolgáltatását, amely a Google maps streetview lehetőségeihez hasonlókat kínál:  honlapjuk révén több mint 200 oroszországi és ukrajnai város utcái járhatók be lépésről lépésre remek (körbeforgatható) panorámaképek segítségével. Ungvárnak megörülve azonnal megmutattam Kolosnak is az oldalt, és ő persze azzal kezdte, hogy az utcánkat megkereste és megállapította, hogy nem áll a kocsink a ház előtt. (A miénk a második, repkénnyel befutott épület.)

Az óvárost és az új negyedeket bejárva a kirajzolódó kép igen vegyes érzelmeket kelt bennem (mint ahogy maga a város is), ha valahol, hát akkor itt és most alaposan elegyedik a szép a rúttal, az ízléses az otrombával, az elegáns a gagyival. A tisztaság és a kosz, a rendezettség és az elhanyagoltság párharca viszont alighanem az utóbbi versenyzők javára dőlt el. De azért érdemes körülnézni.

Lásd ezeket is: A régi Ungvár - fotókon, képeslapokon | A mai Ungvár utcaképei

Honlapoptimalizálás: 2015-os keresőmarketing projekt: Google első helyre kerülni a kiadó lakás, Ungvár keresőkifejezéssel.

Csak harmadszori határozott kérésemre vettek le arról a „nemzetközi magyar” levelezőlistáról, amelyre fel soha nem iratkoztam s amely révén időről időre EU-ellenes magyar megmozdulásokról értesítettek. A magyar jobboldal „függetlenségi törekvéseit” visszhangzó felhívásokból és „tájékoztatásokból” már nagyon elegem lett, megírtam, mit gondolok erről: „nem kívánok értesülni arról a politikai hátterű ámokfutásról, amelyben Ön és társai jeleskednek, ezzel mérhetetlen károkat okozva Magyarországnak és a magyar nemzet egészének. Aki Magyarország jövőjét nem az európai közösség demokratikus normái között képzeli el, az a keleti típusú diktatórikus rendszerek sorába kívánja visszarántani az országot. Mélyen elítélem ezt a tevékenységüket és nem kívánok még egy levelezőlista címzettjeként sem rész venni benne.” A válaszból azt tudtam meg, hogy éppenséggel az EU az, amely diktatúrával fenyegeti Magyarországot. Reagáltam: „Ha választani kell a mostani válságos helyzetből történő kiemelkedés lehetőségét nyújtó EU-„diktatúra” és az országnak mérhetetlen károkat okozó Orbán-despotizmus között, nem kétséges, melyiket választanám. Elismerem, az EU-előírások, -szabályzások, -normák valóban csorbítják Magyarország szuverenitását, például megakadályozhatják, hogy egy hatalmi mámorba esett politikai hazárdőr szuverén módon felszámolja a demokráciát és gazdasági szabadságharc címén romlásba taszítsa az országot.”

Az ember nem sok hajlandóságot mutat a halandóságra. Alkalmasságot annál inkább – ám ezt felismerni vonakodik. Elvégre mindig mások halnak meg, lám, mi meg élünk. Hátha meg lehet spórolni a szembenézést. „Nem ismerkedem idegenekkel” – mondja a konok ember a delphoi jósda feliratát olvasva.

*

Brit tudósok kimutatták, hogy akik hisznek a halálon túli életben, átlagosan 0,7 évvel tovább élnek. Ami azt jelenti, hogy a halálon túli életben való hit a halálon inneni életet hosszabbítja meg, ami viszont szöges ellentétben áll a hívők érdekeivel, lévén nem a mostani életüket, hanem a majdanit gondolják boldognak és teljesnek, amely viszont a hitük miatt éppen ennyivel, azaz 0,7 évvel lesz rövidebb az elvárhatónál. Szemléletesen a helyzetet azzal lehetne ábrázolni, mintha valaki egy alma kesernyés külsejét abban a meggyőződésben enné meg, hogy alatta majd édes falatokat talál, ám éppen azért, mert hisz a kedvező folytatásban, neki több jut a keserű részből. Komisz fickók ezek a brit tudósok.

*

A cigányasszony csontokkal dolgozott. Egészen különös formájú, hófehérre csiszolódott vékony csontocskákat használt, ezeket vetette ki a politúros asztalra amolyan sors-Marokkó pálcikákként. Nézte a kialakult ábrát, beszélni kezdett.

– Az ura azt üzeni magának, hogy él. De beteg. Lázas. Fázik és éhes. Sokan meghaltak. Ő még él, és nagyon szereti magát, bízik abban, hogy az isten hazaküldi.

Csak az élők üzenetét értette. Ha csendben maradt, a bizonyságért hozzá forduló asszony tudhatta, elhurcolt férje már nincs az élők sorában.

Nem halottlátó volt, hanem élőlátó. Látta a gyűjtőtábort és a Gulag minden szörnyű zegzugát. A holtakkal nem volt dolga. Életet jósolt, és tartotta a lelket az itthon maradottakban.

– Miféle csontok ezek? – kérdezte egyszer valaki. – Tyúké, libáé nem lehet, pedig olyasmi.

– Hasonlít, mert szárnyas jószág volt ez is. A csudálatos féniks-madár.

*

Gyakran álmodom három éve halott anyámmal. Amikor legelőször jelent meg alakja, akkor is tisztában voltam azzal, hogy valójában ő már nem él, most mégis itt látom mozogni és beszélni, együtt utazunk valahová, kattog a vonat kereke, anyám egy régi történetet mesél, talán azt, anyjával hogyan utaztak fel Szegedről Budapestre színházat nézni ezerkilencszázharminc-valahányban, mesél a havas tájról és arról, amíg ők ültek az előadáson, addig nagyapám a rádión hallgatta az egyenes közvetítést, erről mesél anyám, és engem zavar ez a helyzet, mert álmomban is tudom, hogy ő már nem él, ezért nem örülhetek annak, hogy most mégis elevennek látom, elnézek a feje fölött, kerülöm a tekintetét, ne kelljen a szemébe mondanom, de hát téged már eltemettünk a randvánci dombok alatt, emlékszel?

Addig-addig zavart ez a visszatérő helyzet, amely ébredésemet is nyomasztóvá tette, mert nem tudtam kiigazodni a megjelenítés lelki mechanizmusán, miért látom újra és újra elevennek anyámat, s miért tudom közben pontosan, hogy nem lehet az, miért nem veszi el agyam éjszakai automatizmusa vagy a tudás bizonyosságát vagy a látomás élességét, külön-külön bármelyiket elfogadnám álmaimban, de a kettő zavart, addig-addig, amíg egyszer a megoldás is felkínálkozott, tiszta felismerés formájában. Igyekezetem ellenére ugyanis anyám váratlanul elkapta a tekintetemet, pontosan értette, mi a gondom ezzel az egésszel, kicsit elmosolyodott, és azt mondta, de hát ez korábban történik, fiacskám.

Így emelte át a halála utáni álmaimat a halála előtti történésbe, s ezzel helyére is került minden. Most már szemébe nézhetek, amikor a havas táj látványát egyszerre unjuk meg az idő kattogó vonatán.

Amikor ez év januárjában, egy héttel az alapos plágium-vád megjelenése után a közrádióban először adta elő szánalmas hazugságait, akkor készítettem a Schmitt Pál lemondott nevű oldalt - a várt esemény virtuális megelőzése jegyében. Nézettsége eleinte nem volt számottevő, de aztán februárban növekedésnek indult. Az utóbbi napokban már több százan találtak rá a Google-keresés révén. Az elnöki bejelentést követően az egyéni böngészők száma ezres nagyságrendre rúgott.

Az oldalt most frissítettem, megtekinthető rajta a parlamenti közvetítés felvétele - az a sok-sok ostoba és szánalmas mentegetőzést, amit az elnök úr összehordott. Majd lemondott.

Nem azért mondom, de van ilyen oldalam is: Lemondott Orbán Viktor - Orbán Viktor lemondott.

De nem csupán a schmitti magyarázkodás volt nevetséges, hanem az is, ahogy a kormányoldal utólag is mosdatja Orbán Viktor szerecsenét. Szerintük a lemondás SP erkölcsi nagyságát bizonyítja. Haha. Bizony mondom, erkölcsi silányságra, hitvány és megvetendő emberi jellemre utal mindaz, amit Schmitt az elmúlt hónapokban művelt. Azzal, hogy védelme alá vette, mi több, megdicsőíteni próbálja, kiállította magáról az elégtelen jegyeket tartalmazó erkölcsi bizonyítványt a magyar politikai jobboldal is.

A fényes esemény - Megfosztották doktori címétől Schmitt Pált - alkalmából sajátkezűleg dedikálom Schmittet:

Minden a saját művemnek számít, amit kézjegyemmel ellátok.
Ben Vautier

MEGHÍVÓ

Schmitt Pál könyvsikerét,

a Mégsem Doktori Értekezést

dedikálja Balla D. Károly

a Tudományok Házának Plágium-termében

2012. március 30-án 18 órai kezdettel

• Lemondott Schmitt Pál - plágium
• Schmitt Pál lemondott - plágum

Nem álltam meg: én is összemásoltam valamit:

• Lemondott Schmitt Pál - plágium
• Schmitt Pál lemondott - plágum

A kormányzati kommunikáció össze-vissza beszél a magyar köztársasági elnök plágiumáról, holott teljesen nyilvánvaló, összeollózott, összelopott disszertációról van szó. Az online sajtó számos orgánuma meglehetős kritikával fogadja a magyarázkodásokat.

____________________________

Tartalom marketing

Elektromos kommunikáció - szöveges üzenet küldése - online kommunikáció és internetes tartalommarketing

Minden ellenkező híresztelés és jól kimutatható piréz mivoltom ellenére én mégiscsak lokálpatrióta lennék, még ha ez nálam egészen mást is jelent, mint azoknál, akik az anyaföld előtti megrendült leborulásban, szepegő Trianon-nosztalgiában, gyakran rossz helyesírású, de elszánt és permanens nyelvvédő harcban, továbbá pedig az identitást igen hatékonyan erősítő hátrafelé nyilazásban látják a kárpátaljaiság legfőbb attribútumait. Erről nemrégiben kis eszmefuttatást írtam, ki is vágta rendesen a biztosítékot egy kedves pedagógusnál (A bolha fenyeget). A másféle megközelítési és vonzódási lehetőségekről szóló kis írást most egy felújított oldalamon is elhelyeztem.

...avagy a sivárság esztétikája

Csönge írja:

corner | sarok

balra, az összefirkált ház előtt indul a mi utcánk, a vár utca. sötétedés után innen hazáig szoktam futni, mivel az ajtónkig már egyetlen egy lámpa sem ég (szerintem a rendszerváltás óta nem cseréltek égőt). elég félelmetes. a macskakövek és a sötétben megbúvó hepehupák miatt viszont nem lehet normálisan futni, úgyhogy ha bárki meg akarna támadni, valószínűleg először jót mosolyogna a cirkuszi produkciómon.

Csönge fotófolyama

A költészet világnapja tiszteletére kicsinosítottam egynéhány blogomat honlap seo kíséretében. Mondhatnám. De inkább nem mondom, mert sem a jeles ünnep ilyeténképpen való megünneplése, sem az esztétikai szempontú dizájnolás nem szerepelt elsődleges céljaim között. Persze megadtam az irodalomnak, ami az irodalomé: kapóra jött egy finnugor vonatkozású, de Kubából érkezett üzenet - viszont ritkábban és főleg link-küldésre használt webhelyeimet most nem literátusi koncepciók okán, hanem azért látogatom sorra, mert jelenlegi honlap-előre-lökködő munkám ezt kívánatossá tette (részletesebben erről: transzferár-offenzíva). És ha már ott jártam és gyomláltam a linkeket, akkor persze nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy a küllemmel is foglalkozzam, így egynémely csúnyácska blogom most talán valamivel impozánsabb külcsínre tett szert. Persze a belbecs sem hanyagolható, került is majd mindegyik élére valami új cikk vagy ajánló. ...Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy egy-két új blog is született. Például: Honlap keresőoptimalizálás.