A HVG Online háza táján az idén is meghirdették a nagy magyar blogversenyt, mint az elmúlt hét évben mindannyiszor. Jó, hogy van ilyen verseny, még ha a szervezés-rendezés-díjazás menete nem is feltétlenül alkalmas arra, hogy valóban a legjobb webnaplók kerüljenek ki győztesnek. De hát a versenyek többsége már csak ilyen. Az évek során talán 2 kivétellel minden évben én is neveztem éppen aktuális blogommal, a legjobb helyezésem, azt hiszem, az KULT kategóriában elért 5. hely volt (amivel maximálisan elégedett lehettem). Legelőször a kategóriabesorolás volt az, ami számomra problémát jelentett. Sem ez a bázisblog, sem mostani főblogom nem kifejezetten kultblog. Bár a kulturális-irodalmi vonal fontos, de bőven van benne közélet, politika, személyes hangú és témájú megszólalás, kreatív játék, akció, élc. Még a KULT se igazán vehető egy kalap alá, de hogy mérhető össze a kultblogokkal egy mindenes webnapló. Bognár László barátom be is vezette évekkel ezelőtt a komplex blog fogalmát, akkor javasoltuk, legyen a versenyen ilyen kategória. Évekkel később lett is, itt aztán összejött tücsök és bogár, lényegében a blogvilág teljes rovarállománya... Meg is szűnt a kategória. A másik nagy kitolás az volt, amikor a KULT-ot összevonták a SZÓRAKOZÁS-sal. Az idén is egyben van: aki kultbloggal ide nevez, mérkőzhet a szárkapocs gyűjtők hobbioldalával, a Madonna iránt rajongók vallomásaival, foci- és barkácsoldalakkal... És mégis neveztem! Leginkább azért, mert tudom, napi 10-20 új látogatót is hozhat az a puszta tény, hogy a blog neve megjelenik a nevezési listán. Ha pedig még a döntőbe is bejut...

Most azon fáradozom, hogy mindenes komplex főblogom BDK KULTblog -jellegét látványosabbá tegyem - a jobb sávra külön ablakokban kisorjáztattam a kulturális témák random módon váltakozó ajánlóit. És kilistáztattam a filmekről írt jegyzeteim címeit is. Phű, nem is gondoltam, hogy ennyi filmről írtam.

A díjak sorsa részben a szakmai zsűri kezében van, részben - és hangsúlyosabban - a közönségszavazatokon múlik. Aug. 20-ától lehet voksolni a kedvenc blogokra. Majd szólok! // frissítés: most szóltam itt: Golden Blog 2012.

Szégyen a Trafóban

Ismét látható J. M. Coetzee: Szégyen című, nemzetközi koprodukcióban készült darabja a Proton Színház csapatával, Mundruczó Kornél rendezésében, Zsótér Sándorral a főszerepben, január 3 és 6 között a Trafó színpadán.

A Szégyen főhőse egy, a messzi Dél-Afrikában, a poszt-apartheid időszakában Cape Townban romantikus irodalmat tanító professzor, David Lurie. A regény szétfeszíti a helyi társadalmi erővonalak alkotta kereteket és éles pontossággal képes rámutatni saját európaiságunk legnagyobb kérdéseire. Azokra a közös félelmekre és problémákra, amelyek egy nyilvánvalóan nagy átrendeződés előtt álló kontinensen mindannyiunkat foglalkoztatnak. David figurájában egy fehér afrikait ismerünk meg, a mindig is kiváltságokkal és előjogokkal rendelkező sznob entellektüel alakját, aki egy új társadalmi berendezkedésben elveszíti a hatalmát és minden viszonyítási pontját.

Szereplők:
Bánki Gergely, Derzsi János,
Katona László,
Tóth Orsi, Monori Lili,
Rába Roland, Székely B. Miklós,
Szemenyei János, Wéber Kata,
Zsótér Sándor

keresőoptimalizálás blog

Ahogy 2000 őszén betettem a lábamat az internetre, azonnal megéreztem benne a lehetőséget: itt terjeszthetem ki írói és irodalomszervezői működésemet. Akkoriban már visszavonulóban voltam fizikai környezetem szellemi életéből, így nagyon kapóra jött nekem az új dimenzió. Először az éppen megszűnőben lévő Pánsípot menekítettem át, amely aztán pár évig digitális folyóirat formájában működött. Rövidesen ugyanezt kellett tennem utolsó "földi kísérletemmel", a Pánsíp Irodalmi Szalonnal is. Ez lett irodalmi projektumaimnak és webakcióimnak első színhelye, máig szívesen emlékezem kollektív interjúinkra, internetes konferenciánkra és leginkább a virtuális könyvek bemutatóira (ezeket lásd itt: Virtuális Szerver-Szalon) Emellett egyre inkább szerteágazott a még 2001-ben alapított UngParty, szinte napi frissítésű webmagazinná vált, és ez alá soroltam be az összes alrendszert, Pánsípot, Szalont, Törzsasztalt, a később blogommá fejlődő Newságot. Terjeszkedni kezdtem abban a tekintetben is, hogy saját fapados webrendszeremen kívül oldalakat, blogokat nyitottam más szolgáltatóknál. Irodalmi játékaim, webakcióim egy idő után inkább ezekre helyeződtek át, előbb a Blogter, majd a Blog.hu keretében működő blogomba. De használtam erre a célra a régi rendszert is, később már külön blogokat nyitottam nagyobb projektumaimnak.

Nagyon itt volt az ideje, hogy ezeken a különböző webhelyeimen szétszórt szövegjátékaimat, webakcióimat, régebbi és újabb irodalmi projektumaimat valahogy egybeszedjem. Egyelőre csak egy részletes (de még nem teljes) linkjegyzék készült el, de feltett szándékom, hogy minden akciónak és projektumnak külön oldala lesz ebben a rendszerben. Ajánlom azoknak, akik szerették ezeket a játékokat és projektumokat, de mostanában már nem tudtak rájuk találni burjánzó webhelyeim labirintusában, de ajánlom azoknak is, akik még nem találkoztak velük. Tehát:

Irodalmi projektumok, szövegjátékok, webakciók

A rendszer élére egy bemutatkozó és eligazító oldalt is elhelyeztem. Még építés-fejlesztés alatt áll ez is, de már használható: Balla D. Károly

Egyre több olyan jelzést kapok, hogy már nem lehet eligazodni az általam használt több tucatnyi oldal és blog között. Ebben, szó se róla, sok igazság lehet és nyilván magam vagyok a ludas webhelyeim elszaporodásában. Talán segít valamit a helyzeten, ha leszögezem: legfőbb, legintenzívebben használat oldalam továbbra is a BDK napi BLOG - a többi csak kiegészítés, más-más célt szolgáló mellékág, tematikus, válogató vagy ajánló oldal  - és többségükön ki is van listázva a napi blog friss kínálata (mint itt, a bdk.blog.hu oldalon is a bal felső sarokban). Hogy még jobban megkönnyítsem az eligazodást, beüzemeltem három eligazító oldalt: az első kettő egyelőre azonos tartalmú, és valóban csak a legfőbb oldalaimra vezet, a harmadik kicsit részletesebb tájékozódást tesz lehetővé. Használjátok őket! Egyben örvendjetek a jelen blog megújult dizájnjának. Ugye szép?) Innen indulva pedig igazodjatok el rajtam:

• Balla D. Károly - eligazító-1 | Balla D. Károly - eligazító-2
• Teljes lista: Balla D. Károly - részletes eligazító

Bognár László barátom írja cikkében, amelyhez illusztrációul az én Michelangelo+Dalí montázsomat választotta:

Új, közösségi blog indult, azzal a korántsem apró céllal, hogy a blog műfajával csatlakozzék a magyar modernitás korábbi hajtásaihoz.
Aki a blog címének olvastán Széchenyi műveire gondol (Hitel, Világ, Stádium), az ugyanúgy közel jár az igazsághoz, mint aki Kassák lapjaira, a Ma vagy a Tett címűre gondol.

Sőt, aki semmi ilyesmire nem asszociál, az sem fog csalódni, mert egészen egyszerűen friss, mai szemléletű, elgondolkoztató, a humort sem nélkülő blogbejegyzésekkel fog találkozni.
A Világ Ma megnyilatkozásai tág terűek, több értelemben is.

Egyfelől földrajzi értelemben, hiszen Szombathelytől Budapesten és Pécsen át Ungvárig találunk szerzőket, ismerteket és ismeretleneket, saját néven publikálókat, de bloghoz illőn akár nick-néven üzemelő bloggereket is.
A szerzők nevesítése során rátalálhatunk itt a tudós Csepeli Györgyre, de a József Attila-díjas Balla D. Károly íróra is.

Köszönöm az említést!

A propeller.hu egy nagy hírmegosztó portál. Néhány törzsfelhasználójának egybehangzó állítása szerint még soha nem fordult elő, hogy valamely hír megosztását tilalmasnak tekintettek volna, „még a legvadabb kurucinfós linkeket sem szokták törölni”, és nem állnak útjába annak sem, ha a júzerek például a Hírcsárda vaskos álhíreit osztják meg. Ha eddig valóban nem történt cenzúrázás, akkor nekem most ezt sikerült „elérnem" egy eléggé ártatlan dologgal: én megosztottam a Schmitt Pál lemondását megelőlegező webakciómat, ők pedig törölték. Ez van - gondoltam és napirendre is tértem volna az eset felett. Ám a blogom adminisztrációs felületén észrevettem, hogy sok új látogatóm érkezik a Propeller oldaláról. Hogyhogy, hiszen törölték a megosztást!? Pár kattintás, és látom, hogy egy számomra ismeretlen felhasználó is megosztotta Schmittemet. Örültem, kommentben megköszöntem, és látva, hogy ezt az új megosztást nem törlik, megírtam a különös esetet: Propeller-cenzúra (ekkor még csak annyit, amennyi az idáig történt). Alighogy publikáltam a saját cikkemet, a légcsavaros portál törölte a megosztást. Ekkor az ismeretlen felhasználó, akivel pár üzenetet váltottam, magát az eseményről beszámoló cikkemet osztotta meg. Azt is törölték. Ekkor már levelet írtam a szolgáltatónak. Hogy az egésznek mi lett a vége >> itt elolvashatjátok << - nem minden tanulság nélküli történet. Feltettem ide is: Schmitt Pál lemondott.

Transzferár és tömeges sms kulcsszavakra kereső marketing kampány indítása - 2015-ös frissítés

 Miközben a blog.hu új rendszere továbbrá is botrányosan rosszul működik, magam beüzemeltem egy új webhelyet és (újra) nyilvántartásba vettem rajta legfontosabb oldalaimat, még ám valamiféle fontossági hierarchia szerint. Ajánlom mindenki figyelmébe: Balla D. Károly - eligazító oldal. Ennél rosszabb hír, hogy az általam keresőoptimalizált oldal a korábbi szárnyalása után a 2. helyről visszaesett a transzferár nyilvántartás keresőkérdésre adódó Google-lista 5. helyére. Igaz, hogy főleg azért, mert tömeges transzferár-blogom és mobilmarketing-posztom beelőzte. Szerencsére azonban egy kölcsönös baráti segítség révén esély van az oldal visszatornázására. Ennek érdekében most több saját oldalam linkrendszerét is átrendezem. Ami pedig ennek az oldalnak a további sorsát illeti, azt hiszem, hogy a blog.hu alkalmatlan új rendszere miatt valóban leminősítem utánközlő, ajánló és linkküldő bloggá.

...érdemi cikkel itt többé már nem jelentkezem...

A blog. hu új rendszert épít. Honlap SEO és keresőmarketing felől nem kedvező. A weboldal optimalizálás nehezebb lett. Az októberi bejelentésben - 10 napos átállást helyezve kilátásba - meleg szavakkal  ajánlották a felhasználóknak az új adminfelületet. Ami akkor még botrányos módon nem működött, a legalapvetőbb funkciók hiányoztak (pl. nem lehetett linket kötni szövegre, a képbetűzés is akadozott). Bár ezt a rendszergazdák nem ajánlották, egy-két kipróbálás után visszatértem a régi adminfelületre - szerintem blogerek sokaságával együtt. A régi rendszer szerencsére továbbra is kifogástalanul működött. Időnként azért újra és újra próbálkoztam az új felülettel, de mindannyiszor defektusosnak találtam, hiányoztak vagy nem működtek olyan funkciók, amelyeket megszoktam.

Csendes évfordulót ülhettem néhány napja: egyesztendős lett új blogom, amely ezt a bázishelyet váltotta fel a tekintetben, hogy napi jegyzeteimet 2011-ben már nem itt, hanem ott tettem közzé. A nézettségi adataimra igazán nem lehet panaszom, bár hozzá kell tennem, hogy olvasóim egy jelentős részét „kézen fogva” viszem blogomba naponta azzal, hogy Facebook- és a Twitter-oldalaimra betűzöm friss írásaim linkjeit. Mivel egyébként webrendszerem labirintusában elég könnyű eltévedni, így a legtöbben szívesen is veszik, ha linkkel segítem tájékozódásukat. Ugyanis persze a napi blogon kívül még legalább 20-25 valóban aktív és rendszeresen frissített webhelyem van, ezek némelyike ugyan csak utánközlő és ajánló, ám jó részük önálló tartalommal frissül kisebb-nagyobb rendszerességgel. Hogy összesen hányan olvassák a rendszeremet, nehéz megbecsülni, hiszen például a régi UngParty archívuma még mindig hoz napi 50-70 látogatót, írói oldalam is szépen látogatott és nagy archívuma miatt (több ezer bejegyzés) ez a blog is olvasott maradt, néha napi 100-ra is felfut. Itt most a napi blog éves statisztikájának egyik érdekes mutatóját adom közre: az év legolvasottabb 10 posztja, és egyéni olvasóinak a száma:

Minden szempontból felpörögtek az események így az év végén. A magyar politikában és közéletben nyomát sem látni a csendes megbékélésnek: a kormánypártok egy veszett ordas elszántságával marták halálra a már amúgy is földre tiport fiatal magyar demokráciát. Ám úgy látszik, a hatalmi arroganciájuk ellen fellépők száma is gyarapszik, bár igazi erőt még nem mutattak. Orbán Viktor, miközben az EU-hoz és IMF-hez többször helybe ment a lófaszért, szabadságharc címén falnak viszi az országot; mélyrepülésben a forint. Mindezek láttán nagyot sóhajtva alapítottam magamnak egy piréz menedéket, a Virtuális Magyar Szerver Köztársaságot. De történtek egyebek is.

Indult egy új blogportál VilágMa címmel és személyesen nem ismert szerkesztője Bognár László barátom javaslatára meghívott szerzőnek. Így csütörtökönként most jelentkezem új poszttal,  pénteken pedig ugyanezt leközlöm napi blogomban. Ezen a héten ez már így történt, Pécs, Baalbek c. esszé-féleségem mindkét helyen megjelent. Az új oldal még nem tekinthető bejáratottnak és én őszintén szólva nem feltétlenül hiszek a kollektív blogolás tartósságában, bár kétség kívül látom előnyeit. Az eddig "beiktatott" nyolc szerző itt most, nekem úgy tűnik, picit esetlegesen került egy portál alá - ebből remek felfutás ugyanúgy következhet, mint ahogy a felívelés utáni érdektelenség is. Meglátjuk. Én mindenesetre örülök annak, hogy az új inspiráció révén kerek egészbe sikerült foglalnom Pécshez és Csontváryhoz fűződő néhány élményemet.