Tamkó Sirató, dimenzionizmus, N + 1 ötletpályázat
Tengereczki Pál vagy Bőrönd Ödön neve - a játékos verseknek és a méltán népszerű megzenésítéseknek köszönhetően - sejtésem szerint sokkal ismertebb, mint azé, aki megalkotta őket. Holott Tamkó Sirató Károlyban a magyar irodalom egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb figuráját tisztelhetjük, élete alakulhatott volna úgy is, hogy ma a legnagyobb újítók, a művészet nagy forradalmárai közt kellene emlegetnünk, és hogy életműve megkerülhetetlen lenne, mint Kassáké. Ezzel szemben az irodalmi köztudat legfeljebb gyermekvers-íróként tartja számon, avantgard törekvéseiről csak keveset tud - esetleg semmit sem.
Ha létezne modern kárpátaljai festészet (mint ahogy nem), akkor Öcsit mindenképpen a megalapozói között tartanánk nyilván. A szocreál tombolása idején tehetségét hivatalosan el nem ismerhették, munkáit sorra kizsűrizték, enyhén deviáns viselkedése és excentrikus alkata miatt állást se mindig kapott. Míg a Kárpátok zordon szépségét vásznak tízezrein megörökítők díjakat zsebeltek be és az állami megrendelések és felvásárlások honoráriumaiból házat vettek, őt csak az alkoholizmus tudta kiemelni alagsori egyszobájából, ahol családjával, élete vége felé pedig már egyedül élt. 
Rablógyilkosság áldozata lett Erdélyi Béla 88 esztendős özvegye, Magda, aki eddig a Mester húszegynéhány legjelentősebb képét őrizte, és igen szűkös anyagi körülményei ellenére sem vált meg tőlük. Péntek hajnalban rokona fedezte fel a holttestet. Az éjszakai betörők megkötözték az idős asszonyt. Szíve valószínűleg azalatt mondta fel a szolgálatot, amíg a rablók „dolgoztak” - adja hírül egy ukrán internetes lap. Nem tudni, hány képet vittek magukkal, de a rendőrök a lakásban ötvennél több üres keretet találtak. Két évvel ezelőtt már történt egy rablás (a tetteseket mai napig nem fogták el), azóta vas
rácsok védték a házat; úgy látszik, mindhiába. Tekintve, hogy az Erdélyi-képek iránt az utóbbi időben egyre nagyobb volt a kereslet, a zsákmány értékét több százezer dollárra becsülik. Mivel jegyzett, katalogizált művekről van szó, így legalisan nem értékesíthetők, ami azt is jelenti, hogy valószínűleg soha nem lesznek a közönség számára láthatók.
