Az internethez hasonlóan működő, hálózati csomópontok szerteágazó kapcsolatrendszerére épülő kommunikációs rendszer kiépítésén dolgoznak hosszú éve amerikai kutatók. Az úgynevezett mélyűrbeli kommunikációs hálózat (deep space communications network) működését egy megszakítás-tűrő rendszer - DTN (Disruption-Tolerant Networking) - tette lehetővé. Segítségével a jövőben földi és űrbéli (akár más bolygókon üzemelő) állomások úgy kommunikálhatnak, hogy az információ-csomagok nem a közvetlen kapcsolat veszélyesebb útvonalán, hanem a hálózat mentén pontról-pontra haladnak (akár az interneten), így akkor sem vesznek el, ha valamely állomás küldés- vagy fogadásképtelen: a csomópontok mindaddig megőrzik az információt, amíg az továbbítható lesz.
Először sikerült kimutatni, hogy a látható tartományban készült űrfelvételen egy Naprendszerünkön kívüli bolygó látható. Mint ismeretes, a hatalmas távolságok és a távoli rendszerek bolygóinak viszonylagos kicsisége miatt közvetlen megfigyelésük szinte lehetetlen. Legtöbbször csupán közvetett adatokból lehet létüket kimutatni (pl. az anyacsillag mozgásában és/vagy sugárzásában észlelhető periodikus változásokból), szenzációnak számít, ha közvetlenül a bolygóról érkező sugárzást sikerül észlelni. A látható fénytartományban eddig egyetlen exobolygót sem sikerült közvetlenül megfigyelni - most azonban kutatók szenzációs bejelentést tettek.
Ilyen vékony, ezenkívül hajlékony és közel A4-es méretű az az új e-olvasó, amelyet a minap mutatott be a Plastic Logic. Az újdonságról magyarul az Index adott hírt, e-könyvnek nevezve az új ketyerét - míg az angol források következetesen "e-newspaper reader"-t említenek -, amin persze nem érdemes vitatkozni, mert lapok és könyvek olvasására egyaránt igen alkalmasnak látszik a piaci forgalomba 2009-ben kerülő eszköz. Mindenesetre nem amolyan zsebkönyv méretű kis kütyü, komoly készülék, tabletnél is nagyobb, képernyője szinte egy kis laptop kijelző méretével azonos, előnye a konkurens fejlesztésekkel szemben éppen a nagyobb megjelenítő felület. Kijelzője az a bizonyos hajlékony e-papír, amelyről már korábban is posztoltam itt és itt, műanyag elektronikát alkalmaz, memóriájában több ezernyi dokumentum fér el. Árát később állapítják meg. Képek, videó:
A Plastic Logic és a konkurens elektronikus olvasók, a Sony és az Amazon termékei
Bizsergető dolog arra gondolni, hogy egy új technológiának köszönhetően akár több tucatnyi Van Gogh-fest- ménnyel gazdagodhat a művészettörté- net. A mester, főleg takarékosságból, gyakran festett korábbi képeinek hátoldalára vagy magukra a már kész képekre. Most Fűcsomó képe alól "hívták elő" egy korábbi művét úgy, hogy a felső réteg semmilyen sérülést nem szenvedett. Az eljárást a festékanyagok vegyi elemzésére és a vizsgált műtárgy röntgensugaras átvilágításra alapozták. Minderről bövebben: röviden - hosszan - igen részletesen. A képekhez:
A Nature folyóiratban most megjelent írás okán újra cikkeznek a lapok az úgynevezett Antikytherai mechanizmus rejtélyeit illetően (a szerkezet maradványait, többek között mintegy 30 bronz fogaskereket és tárcsát, több mint száz évvel ezelőtt emelték ki a tengerfenékről egy hajó roncsai közül a görög Antikythera sziget partjainál). Az első analóg számítógépnek is nevezett, korának technológiai tudását messze-messze megelőző konstrukció az igen bonyolult csillagászati mérések és előrejelzés ellátása mellett állítólag az ókori olimpiák négyéves ciklusához igazodó naptárgép is volt. És az egészhez köze lehetett Arkhimédesznek. (Az ókori super hightech ketyerének egyébként saját honlapja is van.)
Holnap, 2008. augusztus 1-jén teljes napfogyatkozás lesz észlelhető bolygónk egy keskeny sávjában, amely Észak-Kanadából indul, áthalad Grönlandon és az Arktisz jégmezőin, majd Szibérián átvágva Mongólia nyugati határvidéke mentén jut el Kína középső vidékeire: a megfelelő időpontokban ezekre a területekre a Napot eltakaró Hold teljes árnyéka vetül. A Hold félárnyéka Európát is érinti, Magyarországról és környékéről a Nap mintegy 20 %-os elsötétedése lesz észlelhető. A teljes napfogyatkozás fázisait állítólag az ezen a honlapon is nyomon követhetjük a NASA egyik asztrofizikusának köszönhetően, aki évtizedek óta a foglalkozik a talán leglátványosabb csillagászi jelenség megfigyelésével.
Evolúció vagy teremtés...? Evogod program... Miután nemrégiben olvasóim elég jól elvitatkozgattak (főleg egymással, részben velem) az idegen civilizációk láthatatlansága okán bizonyos kérdésekről (itt: a Fermi-paradoxon és a Nagy Filter), két újabb témát kínálnék terítékre két új hír kapcsán. Az első a RepRap (ez nem egy reppelő banda neve, hanem: Replicating Rapid-prototyper) Darwin 1.0 modelljének a bemutatása: ez voltaképp egy önreprodukáló robot, amely képes önmagához hasonlatos egyedek létrehozására. Illetve ez így nem pontos, hiszen egyelőre csak a fontosabb saját alkatrészeit tudja legyártani, de ez felveti a sci-fi regényekben gyakorta jelentkező problémát: képesek lesznek-e valaha az ember teremtményei, a robotok, önmagukhoz hasonló egyedeket létrehozni, azaz gyakorlatilag szaporodni.
Másként: az ember, mint teremtő, konstruálhat-e olyasmit, ami aztán őnélküle is él, szaporodik (netán generációról generációra tökéletesedik, fejlődik). A másik téma egy olyan (az evolúció és az isten nevéből kombinált, Evogod nevezetű) számítógépes program, amely a vallás eredetére és fennmaradása okaira keresi a választ. Felfoghatjuk-e az ellenőrizhetetlen információ átvétele és továbbítása iránti genetikai hajlamként a hitet, s fennmaradásának az oka az-e, hogy a hitetlenek alkalmazkodnak a hívőkhöz?
Nem tudom, hogy a nagy valószínűséggel marsi jeget mutató képek lesznek-e valaha olyan népszerűek, mint a marsbéli arc, ám hogy jelentőségük nagyobb amannál, az bizonyos. Ott csupán egy domborulat árnyéka tréfálta meg az antropomorfizáló szemléletre hajlamos megfigyelőket, itt azonban a Phoenix-szonda vájta "ásónyom" fenekéről pár nap alatt eltűntek a fehér foltocskák, ami a NASA szerint vízjég szublimációjára (elpárolgására) utal. Ha jég van a Marson, akkor volt/van víz is, a víz jelenléte pedig mai tudásunk szerint elengedhetetlen az élet megjelenéséhez.
Egyenes közvetítés a golyafészekből. Kelep-valóságshow. Golyafészek-online. Ezek a további címlehetőségek ötlöttek fel bennem, miközben figyeltem a nagyhalászi református templom tetejére szerelt webkamerán át, mi zajlik a gilicék fészekaljában. ...A National Geographic adta közre a hírt, miszerint "A Magyar Madártani Egyesület új, Nagyhalászban található gólyafigyelő kamerája bekerült az EarthCam legjobb tíz webkamerája közé". Mint írják, az EarthCam a világszerte működő webkamerák egyik legnagyobb tematikus gyűjteménye. Itt lett a müncheni olimpiai park, Elba szigete, Grenada és Mallorca mellett top 10-es helyezésű a magyar gólyafészek.
fermi-paradoxon: ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének valószínűsége és a bizonyítékok hiánya között
A Fermi-paradoxon eredete
Állítólag a Nobel-díjas olasz fizikus, Enrico Fermi egy ebéd közben fogalmazta meg azt a paradoxonát, amely nagyjából így szól: "Az univerzum mérete és kora megengedi azt a következtetést, hogy a Földön kívül számos technológiailag fejlett civilizációnak kell léteznie. Ez a feltételezés ellentmond annak a ténynek, hogy az idegen civilizációk létezését nem támasztják alá bizonyítékok." A jövőkutatók e paradoxon feloldására számos hipotézist állítottak fel. A legújabbról egy mai cikkben olvastam.
A paradoxon és a Nagy Filter
Amikor még a Blogtéren blogoltam, akkor figyeltem fel és szerettem meg Dr. Galántai Zoltán tudományos népszerűsítő blogját, a Jövőnézőt. A szerzővel virtuális ismeretségbe kerültem, leveleket váltottunk, egyik könyvét is elküldte nekem dedikálva, és amikor egy-egy posztommal a tudományok világába ártottam magamat, mindig őt kértem meg, hogy elsőként mondjon kritikát jegyzetemről. Nagyon sajnálom, hogy múlt év szeptembere óta nem frissíti a blogját. A jövőkutatással és általában a tudományos érdekességekkel, újdonságokkal kapcsolatos cikkei mindig élményszámba mentek nálam. Hiányérzetemet most valamelyest enyhítette egy friss írása az Űrvilág honlapján: A Nagy Filter legendája.
A viszonylag új hipotézis szerint a Nagy Filter egy olyan működési mechanizmus, amely belső szűrőként meggátolja az értelmes élet hosszú távú megmaradását. Létezése magyarázatot adhat arra, miért találkozhatunk úgy a világűrben életnyomokkal, hogy értelmes életre mégsem bukkanunk.
Egy sci-fiből hozott példa szerint: az emberi civilizáció, noha technikai fejlettsége ezt megengedné, most nem lát hozzá a a Naprendszer benépesítéséhez. Ám
amikor majd a Föld tönkretétele miatt kritikussá válik a helyzet, akkor viszont már minden kormány az aktuális problémák megoldásával lesz elfoglalva, és a hosszú távú túlélésünk biztosítására a jövőben nyilvánvalóan még kevésbé fog költeni, mint eddig. Mivel pedig minden technikai civilizáció hasonló pályát fut be, mint a miénk, ezért mindegyikük ugyanúgy végzi, mint mi, és mindegyikük elszalasztja a lehetőséget. Itt tehát a rövid távú, nem előretekintő gondolkodás működne Nagy Filterként.
Nem tudom, ki hogy van ezzel, de az effajta rövid távú gondolkodásról nekem rövid távú problémáink is eszembe jutottak.
_____________________________
Kultblog: tudomány. Virtuális valóság - digitális univerzum - virtuális szerverek az űrkutatásban és a kozmológiai elméletek valószínűségeinek kiszámításában -
Az internethez hasonlóan működő, hálózati csomópontok szerteágazó kapcsolatrendszerére épülő kommunikációs rendszer kiépítésén dolgoznak hosszú éve amerikai kutatók. Az úgynevezett mélyűrbeli kommunikációs hálózat (deep space communications network) működését egy megszakítás-tűrő rendszer - DTN (Disruption-Tolerant Networking) - tette lehetővé. Segítségével a jövőben földi és űrbéli (akár más bolygókon üzemelő) állomások úgy kommunikálhatnak, hogy az információ-csomagok nem a közvetlen kapcsolat veszélyesebb útvonalán, hanem a hálózat mentén pontról-pontra haladnak (akár az interneten), így akkor sem vesznek el, ha valamely állomás küldés- vagy fogadásképtelen: a csomópontok mindaddig megőrzik az információt, amíg az továbbítható lesz.
Először sikerült kimutatni, hogy a látható tartományban készült űrfelvételen egy Naprendszerünkön kívüli bolygó látható. Mint ismeretes, a hatalmas távolságok és a távoli rendszerek bolygóinak viszonylagos kicsisége miatt közvetlen megfigyelésük szinte lehetetlen. Legtöbbször csupán közvetett adatokból lehet létüket kimutatni (pl. az anyacsillag mozgásában és/vagy sugárzásában észlelhető periodikus változásokból), szenzációnak számít, ha közvetlenül a bolygóról érkező sugárzást 
Ilyen vékony, ezenkívül hajlékony és közel A4-es méretű az az új e-olvasó, amelyet a minap mutatott be a Plastic Logic. Az újdonságról magyarul az Index adott hírt, e-könyvnek nevezve az új ketyerét - míg az angol források következetesen "e-newspaper reader"-t említenek -, amin persze nem érdemes vitatkozni, mert lapok és könyvek olvasására egyaránt igen alkalmasnak látszik a piaci forgalomba 2009-ben kerülő eszköz. Mindenesetre nem amolyan zsebkönyv méretű kis kütyü, komoly készülék, tabletnél is nagyobb, képernyője szinte egy kis 
Bizsergető dolog arra gondolni, hogy egy új technológiának köszönhetően akár több tucatnyi Van Gogh-fest- ménnyel gazdagodhat a művészettörté- net. A mester, főleg takarékosságból, gyakran festett korábbi képeinek hátoldalára vagy magukra a már kész képekre. Most 
A Nature folyóiratban most megjelent írás okán újra cikkeznek a lapok az úgynevezett 
Holnap, 2008. augusztus 1-jén teljes .jpg)
Evolúció vagy teremtés...? Evogod program... Miután nemrégiben olvasóim elég jól elvitatkozgattak (főleg egymással, részben velem) az idegen civilizációk láthatatlansága okán bizonyos kérdésekről (itt: 
Nem tudom, hogy a nagy valószínűséggel marsi jeget mutató képek lesznek-e valaha olyan népszerűek, mint a 
Egyenes közvetítés a golyafészekből. Kelep-valóságshow. Golyafészek-online. Ezek a további címlehetőségek ötlöttek fel bennem, miközben figyeltem a nagyhalászi református templom tetejére szerelt webkamerán át, mi zajlik a gilicék fészekaljában. ...A National Geographic 
A Fermi-paradoxon eredete