Eredetileg más módon szerettem volna tisztelegni Pilinszky János emléke előtt ezen az évfordulón, de sajnos a projektumommal hónapokkal ezelőtt megrekedtem, így a 13. és 14. szonettel még adós vagyok.
Ellenben lefordítottam a most újra Ungvárra érkezett (és a ruszinság eredetmítoszait angliai ösztöndíjasként kutató) Bella egy újabb versét. (Nem tudom, kutatónak milyen, de költészetével szerintem ideje lenne anyanyelvén kilépnie a nyilvánosság elé.)
Az alkalomhoz más gesztus nem illene jobban. Hughes Pilinszkyt fordította, én meg Bellát, így hódolunk a költészetnek. Legyen hát ez közös főhajtásunk a múlt század második felének legnagyobb magyar költője előtt.
Arabella Dolýk:
TED HUGHES PILINSZKYT FORDÍTJA
Egy híd, egy forró betonút
A bridge, and a hot concrete road –
Pilinszkyt fordítja Hughes
a kataton alkonyatban és
ahogy mindig Sylviára gondol
nem tud nem gondolni rá
mintha ez a vers is
ez is elsőtől az utolsó soráig
mi másról is
mi másról lehetne egyáltalán
Emlékszel még? Először volt a szél;
aztán a föld; aztán a ketrec.
Do you still remember? First there was the wind.
And then the earth. Then the cage.
Vagy a ketrec volt legelőször
emlékszel a ketrec a rács amely
fogva tart vágyat szerelmet
a ketrec volt előbb
abból fútt a szél
abból szemerkélt a föld
abból állt össze a világ egésze
Hughes Pilinszkyt fordít
csupa üres reflex lenne
szavakat szavak mellé
ha közben nem gondolna
mert nem tud nem gondolni rá
mintha ez a vers is
ez is elsőtől az utolsó soráig
mi másról is
mi másról lehetne egyáltalán
Years are passing. And years. And hope
is like a tin-cup toppled into the straw.
Esztendők múlnak, évek, s a remény –
mint szalma közt kidöntött pléhedény
úgy mered Hughes a Pilinszky-versben
Fordította Balla D. Károly
Ma van a költészet világnapja. Ebből az alkalomból újrafordítottam Borisz Paszternak Hamletjét. Történt, hogy cirka 20 évvel ezelőtt a Szovjet Irodalom c. folyóirat felkért: fordítsam le az adott költeményt válogatásukba, amelyben a már ismert néhány átültetés mellé újakat helyezve tizenvalahány magyar interpretációban lesz olvasható Paszternak remeke. Az enyém, emlékezetem szerint, jól sikerült - és meg is jelent a lap gyűjteményében Illyés Gyula és mások tolmácsolásai mellett. 
Megjött az Irodalmi Jelen új száma, a 
Új versem a Népszava Szép Szó mellékletében.
Megjelent egy friss versfordításom. A szerző kárpátaljai ukrán költőnő, alábbi verse Doscsi i sztyini (Esők és falak) című 2005-ös kötetéből való.
