(2003. február 19.) Még talán nem írtam arról, hogy kéziratot kért tőlem a Kriterion. Kedves levelet kaptam vezető emberüktől, olvasta regényrészletemet a Korunkban, esetleg kiadnák. Jeleztem, hogy elvben az a kézirat lekötve a legutóbbi könyveimet is gondozó pécsi kiadónál, ám igazgatója (Szirtes Gábor, akivel nagyon jó barátságba kerültünk az elmúlt évek során) legutóbb nem túl biztatóan beszélt a lehetőségekről, mondván, hogy sok a szerző, kevés a fóka, meg kellene célozni a határon túli könyvkiadói pénzkeretet, és jó lenne kárpátaljai társkiadót bevonni a dologba. Ez engem kicsit lelombozott, mert ha valamiről, hát arról hallani sem akarok, hogy a könyvem környékén kárpátaljai kiadó akár csak megforduljon, nemhogy társkiadóként közreműködjön. Ezért most a Kriterion ajánlatán kapva kaptam (volna) - de persze előbb levél Pécsre, a Pro Pannoniának, hogy mi a helyzet... Pár napra rá Gábor levele: meglepődött a felvetésemen, hogy esetleg máshová, hiszen érvényes előszerződésünk van, ki akarja adni a regényt, de persze ennek előfeltétele a sikeres pályázás. Hát... ha nem járt volna már meg ez a regény néhány kiadót és pályázati fordulót, akkor bizakodóbb lennék - igaz, hogy ez már egy teljesen átdolgozott szöveg (lesz). No, de a dolgok mégis kellemesen alakulnak, mert a Kriterion nem ragaszkodik a regényhez; ajánlottam egy esszékötetet. Küldjem!
Megnéztem, mennyi anyagom van. Kiderült, bőséges.
A hontalanság metaforái és a
Kisebbségi áramszünet... óta csak kifejezetten irodalmunk helyzetével foglalkozó nagyobb tanulmányt 8-at írtam! Kisebb kritikákat nem számítva. Kötetben még nem publikált hosszabb-rövidebb közéleti írásom is akad tucatnyi, bár ezek eléggé vegyes színvonalúak. Na és itt van öt darab nagyobb napló, 97, 98, 99, 2000, 2001 - ebből négy megjelent folyóiratokban (a két utóbbi a Beszélőben). Ezek magukban is kitesznek egy karcsúbb kötetet.
Így hát rákérdeztem, hogy egy 6-8 vagy egy 10-12 íves kéziratot adjak-e le.
Kedvező fejlemény az is, hogy az ÉStől elutasított Bodor-összefoglaló végül a Népszava hét végi mellékletében fog megjelenni; persze nem tudni, melyik hét végén...
No és szépen alakulgat a
virtuális könyvbemutató ügye is!
Repríz. Az eredetit lásd: 2003. február
-- egyben összehasonlítási lehetőség: változatlanul vagy szerkesztve benne van-e ez a részlet az időszakot felölelő naplókönyvemben.