(2003. február 24.) Nagy meccsek hete volt. Az egyik csapat kapítány-helyettese labdástul belezúgott a saját kapujába, a másik csapat jobbszélsője pedig megint beívelt egy magas és veszélyes labdát. Örjöng is újra az egész lelátó. [Ez a megjegyzés, felteszem, a két magyarságszervezetünk közti csatározások valamely - szerencsére rég elfeledett - epizódjára utal. - 2008]

Kis személyes világomban: a virtualitás teljes túlhatalma. Lassan mintha magam is kezdeném elveszteni reális létezésemet.

*

Egy magyarországi folyóiratban közölt írás kezdő mondatai.

„Föl kell készíteni a kárpátaljai magyarságot a 2003 szeptemberében történő vízum bevezetésére Magyarország és Ukrajna között."

Próbálom értelmezni. Mi fog történni? Vízum fog történni. Olyan vízum fog történni, amelyet bevezetnek. Erre a vízumra pedig föl kell készíteni a kárpátaljai magyarságot. Hol kell őket felkészíteni? Magyarország és Ukrajna között.

A következő passzus mondata:

„Ajánlatos lenne a magyar kormány részéről a magyar igazolvánnyal rendelkezők számára szimbolikus összeg befizetésének elfogadását bevezetni a magyar vízum kiadásánál, a szlovák kormány tett ilyen kedvezményt a kárpátaljai szlovák kisebbség számára, akik szlovák igazolvánnyal rendelkeznek.”

Szép mondat. Nem kevésbé a folyóirat neve: Nyelvünk és Kultúránk.

*

A Korunk megtisztelő felkérése: írjak májusi számukba a virtuális világ kéváház-kultúrája témájában konferenciánkról, könyvvbemutatónkról. Kedvemre valóbbat nem is ajánlhattak volna!