Mulatságos önellentmondásba keveredett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Miután a hozzá oly közel álló zöld Kárpáti Igaz Szóban előbb egy terjedelmes interjúban benyaltak Patrubány Miklósnaknak, a Magyarok Világszövetsége elnökének, lehetőséget adva neki, hogy eszement nézeteit terjessze, és miután az UMDSZ legaktívabb vezetői lettek az MVSZ Országos Tanácsának a tagjai (Abmrus Pál, Pirigyi Béla, Zubánics László, Dupka György, Kincs Gábor), azután most nyilatkozatban határolódnak el a Világszövetségtől. Teszik mindezt egy olyan beszámoló végén, amelyben a fentebb említett urak közül hárman is említve vannak, mint az UMDSZ elnökségi ülésen referálók.Mérget éppen nem vennék rá, de nagyon valószínűnek tartom, hogy a Budapestről hazaérkező UMDSZ elnök, Gajdos István épp azért kezdeményezhette ezt az elhatárolódást, mert a magyar kormánykörökből alighanem a szemére hányták összeszövődésüket Patrubánnyal. A szocialista-liberális kormány iránti lojalitásuk és az MVSZ-szel való bratyizásuk ellentmondásáról már legutóbb is írtam, akkor még nem sejtve, hogy a friss kefélés után szinte azonnal szűznek vallják magukat.
Az MVSZ újabb népszavazásra készül
Interjú Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének elnökével
2000 decemberében a magyar Országgyűlés egy előre be nem jelentett és szabálytalanul lefolytatott parlamenti vita során puccsszerűen megvonta a Magyarok Világszövetségének állandó költségvetési támogatását. Ezzel valóságos mélypontot teremtett a 68 éves szervezet életében. Ennek következményeként óriási adóssághullám képződött, a magyar állam és magánszemélyek csoportja a szervezet ellen több mint 2 tucat pert indítottak. Valamennyit megnyerték, nyilatkozta lapunknak Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöke.
– Miből él ma a világszövetség? – kérdeztük a fentiekből kifolyólag.
– Adományokból, tagdíjakból, a tulajdon hasznosításából, szellemi termékeink értékesítéséből. 2000 decemberében 30 munkatársunk volt, akiket 2001 januárjában kényszerűségből elbocsátottunk, azóta javarészt önkéntesekkel dolgozunk. A tisztségviselők közül senki nem kap tiszteletdíjat.
– Így nehéz rendezvényeket szervezni.
– Amit fontosnak tartottunk, ahhoz szereztünk pénzt. 2004-ben megrendeztük a Magyarok VI. Világkongresszusát. A magyarság és a Kelet címmel nyitottunk az elhazudott, ellopott őstörténetünk, Ázsia felé. Azt követően, hogy ma már tudjuk: Itáliában 3000 évvel ezelőtt az etruszkok magyarul beszéltek, s felfedeztük a madjar törzset Kazahsztánban.
– És a sumérok?
– Odáig még nem jutottak el az őstörténeti kutatásaink.
– Magyarországon elutasítanak mindent, ami nem illeszthető be a finnugor elméletbe. Történhet e téren változás?
– Egy valódi rendszerváltás keretében igen. A probléma régebbi keletű. Széchenyi István már 1856-ban kétségbeesetten mondta: bárcsak soha ne hozta volna létre a Magyar Tudományos Akadémiát, mert ő az ősi magyar nyelv pallérozását remélte, ehelyett az akadémia a magyar nyelv ellenségévé lett. Ez a folyamat azóta még jobban intézményesült. Az akadémia nem lehet az útja a magyar történelem feltárásának. Úgy érzem, nem járt messze az igazságtól Badiny Jós Ferenc professzor, amikor a 2004-es világkongresszuson azt mondta: a finnugorizmus nem nyelvelmélet, nem történelem, nem tudomány; a finnugorizmus egy ideológia, amelyet a magyarság elpusztítására találtak ki. A 2004-es kongresszuson elhatároztuk, hogy egy nemzetközi őstörténeti kutatóintézetet hozunk létre. Ennek a csírái megvannak: Miskolcon a Nagy Lajos Tudományegyetem bölcsészkara már 15 éve magyar őstörténelemmel foglalkozik, az Egyesült Államokban pedig a 2004-es világkongresszust követően magyar őstörténeti kutatóintézet jött létre. Jövőre tervezzük az első angol nyelvű magyarságlexikon kiadását.
– A 2004-es "felejthetetlen" év eseménye volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, melyet a világszövetség kezdeményezett.
– Egy iszonyatosan kemény harcot kellett vívnunk Magyarország kormányával, amely hazugságaival megtévesztette az embereket, milliárdokat költve ellenkampányra, miközben nekünk egy fillérünk sem volt. Mégis győztünk, csak csekély különbséggel, mely nem volt elég ahhoz, hogy az eredmény ügydöntő legyen. Megjegyezném: 2000-ben törvénytervezetet készítettünk a külhoni magyar állampolgárságról. Emiatt döntöttek a költségvetési megvonásról. Az Orbán-kormány egyszerűen nem nyelte le, hogy elő mertünk állni egy állampolgársági törvénytervezettel, miközben ők hallani sem akartak róla.
– Orbán Viktor 2000-ben elutasította, Gyurcsány Ferenc 2004-ben szintén ellene kampányolt. Hogyan tovább?
– 2006. október 23-án, amikor békés tüntetőkre lőttek Budapesten, a székházunkban – előtte zajlott a csata egy része – lévő délvidékiek azt mondták: a szerb rendőrség Milosevics idején sem mert így fellépni a magyarokkal szemben... A folyamat, amely ide vezetett, 2000-ben kezdődött, amikor a magát nemzetinek mondó Fidesz-kormány megpróbálta ellehetetleníteni a világszövetséget. Magyarországon valódi rendszerváltásra van szükség, fel kell oszlatni ezt az illegitimmé vált parlamentet, alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni, mert 1949 óta a Szovjetunióból importált, azóta toldozott-foldozott alkotmány szerint működik az ország. Előzőleg új választási törvényt kellene kidolgozni, mert a jelenlegi olyan, hogy akár 1 millió szavazatot is el lehet csalni... Igaz, ezek csak szavak. A magyar társadalom forrong, s december 5-én az ellenszenve ismét Gyurcsány Ferenc ellen fog fordulni, hiszen 2004-ben úgy lépett színre a magyar politikában, hogy elutasította a nemzet egységét. Tudomásul vesszük, hogy a Fidesz most népszavazást kezdeményezett, de olyan kérdésekben, amelyek nem érintik a nemzet sorsát. Mi olyan kérdésekben kezdünk aláírásgyűjtésbe, mint a művi meddővé tétel törvényi tiltása, s hogy az 1956-os magyarországi pusztításért kárpótlást kell kérni a Szovjetunió utódállamaitól. Még érleljük a gondolatot, de december 5-én kimondjuk, hogy a Magyarok Világszövetsége elérkezettnek látja a pillanatot egy újabb, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kezdeményezésére.
– Milyen a világszövetség viszonya az ukrajnai, kárpátaljai magyar szervezetekkel?
– Szinte minden mérvadó kárpátaljai magyar szervezet tagunk. Tény, hogy az elmúlt 6 évben a KMKSZ-szel gyakorlatilag nincs kapcsolatunk, mivel 2000-ben beálltak abba a csoportba, amelyik azt remélte, hogy a világszövetséget falhoz lehet állítani. 25 ezer dollárt adtunk a KMKSZ-nek a Vereckei-hágón létesítendő honfoglalási emlékmű felépítésére. Emlékmű azóta sincs, a pénzzel sem számoltak el. Másrészt, az általunk létrehozott Magyar Segélyszolgálat Alapítványon keresztül 25 millió forintot folyósítottunk Kárpátaljának az 1999-es árvíz idején. Elsősorban a KMKSZ útmutatása alapján, a szervezetnek meghatározó szerepe volt abban, hogy kik jussanak hozzá a segítséghez. Eredetileg 30 millió forintot szántunk az árvízkárosultak támogatására, de mivel az elszámolás a 25 millió esetében sem történt meg, s a határidő rég lejárt, az 5 millió megmaradt. Ezt is szeretnénk rendezni, de nyilván már nem a KMKSZ közreműködésével.
Még valami: Kovács Miklós elnök oly sokszor gyalázkodott velem szemben – például 2004 novemberének végén a Hír Televízióban, néhány nappal a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt letolvajozta a kettős állampolgárságról szóló népszavazást kezdeményező világszövetség elnökét –, hogy nagy valószínűséggel a személyijogi pert már nem ússza meg!
A többi kárpátaljai tagszervezet ugyanakkor részt vesz az MVSZ munkájában. Kárpátaljai vonatkozású terveinkkel kapcsolatos, hogy, mivel 1944-ben itt magyarok elleni népirtás történt, s ez olyan emberiség ellenes bűncselekmény, ami soha nem évül el, mindent elkövetünk a bűnösök felkutatása érdekében. Dupka Györggyel, az UMDSZ alelnökével, a MÉKK elnökével arról tárgyaltam, hogy miután a világszövetség is alapítója a Szolyvai Emlékparknak, szorosabbra fűzzük a viszonyunkat és egy megállapodásban rögzítjük azt, miként tudná a világszövetség állandó jelleggel támogatni az emlékhely ápolását.
Tóth Viktor
