balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek

Nyomtatás és/vagy internet - vitaoldal

2007. január 08. - BDK

internet és irodalom - nyomtatás vagy digitális, online és virtuális megjelenés, folyóirat, könyv, vita: Elek Tibor - BDK

Elek Tibor

   Vita    

Balla D. Károly

    

 a nyomtatás, az internet, az élet és a (folyóirat)irodalom  viszonyáról

előzmények:

Balla D. Károly leveléből: "Az internet az a közeg, az az eszköz, amely intenzíven visszahat a tartalomra, új kontextusba helyez minden szöveget, módosítja alkotó és befogadó viszonyát. Ettől ugyan ideig-óráig szintén el lehet zárkózni, ahogyan a webes megjelenéstől is, ám az internet világnyilvánossága előtt igenis módosulhatnak egyes hangsúlyok, gesztusok, érvényesülhetnek korábban ismeretlen visszacsatolások." >>a teljes levél

Elek Tibor válaszából: "Ugyanakkor korántsem gondolom, hogy igazad lenne akkor, amikor arról írsz, jobb (lenne) a Bárkát a neten olvasni, mint a nyomtatott változatban. Pontosabban inkább azt állítom, hogy ez a bevezetőmben említett szokások és körülmények függvénye. Elfogadom, hogy számodra jobb, de számomra nem, meg is őrülnék, ha minden szöveget a monitorról kellene elolvasnom (a könyvekről nem is szólva)." >>a teljes levél

A két levélhez külön is fűzhetők kommentárok, erre az oldalra a témához kapcsolódó általános észrevételeket, hozzászólásokat, a vita egészét érintő kiegészítéseket várom.



A vitához kapcsolódó, a fentiekre közvetlenül reagáló külön írások:
  • Szedlák Ádám: Drótkultúr
  • Norman Károly: Papír kontra web?
  • (a link már nem működik, leszedtem - bdk 2015)

Vitazárás részemről egy héttel a vitanyitás után:

...alámerülni az Óceánba

 


Kommentek és a Bárka szerkesztői e-mail-címre beküldött, külön reagálásként a BárkaOnline vitaoldalán közzétett szövegek:



Forrás Imre

Médiumok gigászi harca, megapofáraeséssel

(érkezett: 2007. 01. 11.)

  

A békés nyári szürkületben hirtelen elnémul a madarak csattogó csacsogása, megszűnik a békák kuruttyolása, a csend egyre elviselhetetlenebbé válik. Valami készülődik. A síri üregek nyugtalanító hallgatását mintázó süketséget megtöri egy földmorajláshoz hasonló ütemes, egyre fokozódó, lüktető, exkavátort megszégyenítő hang. Az egyre hangosabb valami fákat csavar ki tövestül, megművelt kultúrtájakat tesz tönkre egy szempillantás alatt, majd megmutatván magát, rettenetes ordításba kezd.  A szörny olyan, mint egy jóllakott, túlkoros napközisdínó, aki éppen éhes. Előtte hever egy lelkileg, testileg meggyötört, valamikor szebb időket látott gyapjasmamut. Egy nyakartéria harapás és kész az idő egésze. A triumfálás pillanata ez: az onlinemédia-dínó legyőzte a nyomtatott–médiamamutot…

 

Az információtörténet nagy korszakhatárainál, a médiumok technikai fejlődésével mindig felmerült a ma már banálisnak tűnő kérdés: megmarad-e az előző médiafelület, vagy teljesen eltűnik. Manapság a (poszt) posztmodern-kor „megszűnik-e a Gutenberg-galaxis” alapvető kérdésfeltevése is közhely és nem azért, mert a válasz rá: igen. – vagy nem?

 

Évezredes történelmünk azt bizonyítja, hogy kommunikációnk tárgyiasult eszközei egymás mellett jól működnek. Ma még egy pápai misén kézzel másolt, díszes evangéliumos kódexet mutatnak fel és visznek körmenetben az igeliturgia meghatározott pillanatában, miközben a zsoltárokat a hívek a kezükben lévő énekeskönyvből követik nyomon, mindezt a vatikáni rádió élőben közvetíti, ugyanakkor a www.vatican.va a papirusztekercs anyagát imitáló háttérrel megjelenő internetes honlapján megnézhetjük, hogy milyen ünnepet ül a katolikus világegyház.

 

Az irodalom se kutyább az eklézsiánál. A médiafelületek megválasztása a tartalmat is determinálja, eleve elrendeli, egyszóval konstruálja és persze dekonstruálja. Regényt, esszét, hosszabb írást általában nem olvasunk gépen, és nem azért, mert sznobok vagyunk. Egyszerűen kényelmetlen. Sőt kevésbé érzéki, hiszen nincs papírszag, nyomdafesték pára, és nincs behatolás sem. Nem vihetem a hónom alatt, nem olvashatom a héven, nem nyithatom szét kéjesen kitárulkozó oldalait. És nem lapozhatok oda, ahova akarok! Próbálja meg bárki Temesi Ferenc Porját gépen olvasni, maga lenne az infernó! A képernyő előtti olvasás olyan, mint a vitrinbe zárt kiállítási tárgy. Szép is, jó is, érdekes is, de nem az enyém!

 

A gépen rövid szövegeket olvasunk és rövid válaszokat írunk – legtöbbször. A hosszú szövegeket és a hosszú válaszokat úgyis kinyomtatjuk. Egy irodalmi szájttól nem azt várjuk el, hogy a nyomtatott verziót prezentálja, ahogyan legtöbbször a televíziótól sem azt akarjuk, hogy „beszélő fejek” egymás után montírozásával látható rádióműsort sugározzon. Az online irodalmi médium könnyen befogadható, interaktív módon közvetítsen értéket és mindazt az illékony információözönt, ami létrejön a nyomtatott szerkesztőség mindennapi munkája során, a gyors pletykák hatékonyságával jelenítse meg.

 

A zajongó, zakatoló városban metrózunk egyet, majd felszállunk egy villamosra, majd sétálunk egy keveset, majd megérkezünk a humán kultúra bérház kapujába, és felcsöngetünk abba a lakásba, ahol a mamut és a dínó társbérletben él.


________________________

Virtuális, digitális világ, számítástechnika

A vita óta sokat változott a világ és a virtuális és digitális megjelenés sokkal inkább részévé vált mindennapjainknak. A Naumann Univerzum lassan bekebelezi a Gutenberg Galaxist. Hatalmas lett az adatforgalom, megjelentek a gigantikus kapacitású adathordozók, széles sávú net lett minden háztartásban és megjelentek a csoportos üzenetküldésre alkalmas virtuális szerverek:

További frissítés: egyre népszerűbbek a hangoskönyvek... 2016-ban elkezdtem és még 2018-ban is zajlik eddigi legsikeresebb, első helyezést elért Google keresőmarketing projektem laptop kijelző szerviz Budapest témában és kulcsszóval.

irodalom, virtuális könyv, folyóirat, e-book, kultblog, felhő szerver tömeges sms küldéshez, internet, mobil marketing, notebook javítás

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr426951

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: como emagrecer o figado gordo 2018.01.26. 10:10:37

Első jelentkezés Hawaii-ról - Lehet-e élni hálózaton kívül? A Mesefalu naplója

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Norman Károly · http://normanka.hu 2007.01.08. 13:33:24

Kedves Drusza, csak egy gondolat a "dichotom" megközelítéssel szemben: álkérdés a "papír vagy web". A Gutenberg Galaxis lényege a tartalma, amelyhez különböző, egyre gazdagodó technikai felületek csatlakoznak mint a feltárulkozás szerszámai; köztük van a papír is, és most a számítástechnikai eszközök, s ezek egyikeként a web. Mindez nem tolja félre a régi eszközöket, hanem hatalmas segítőként hozzájuk csatlakozik. A régebbiekre legföljebb kevesebb jut a fényből; de mivel más a dolog és más a róla való beszéd; azaz más a Gutenberg Galaxis és más a feltárulkozása, a fejlemény fontos, de alárendelt. A tartalom gazdagodása viszont extenzív előrelépés, soha a régit az új meg nem szünteti, hanem reá épül, azt kiegészíti. Hajrá, papír; hajrá, web! (Ajánlom elektronikus könyveimet, a megjelölt webhelyemen olvashatók.)

Norman Károly · http://normanka.hu 2007.01.08. 13:38:34

Tessék Nektek például a Tekintet legutóbbi száma; s én mégsem vagyok a papírkönyvek ellen!
kandallobook.hu/tekintet/tekintet_2006_11_12/

Handi Péter · http://Barnaby 2007.01.08. 13:52:33

Kedves Károly, örülök ennek a vitának, különösképpen annak, hogy Elek Tibor - anélkül, hogy tudomása lenne hozzáállásomról nyomtatás-versus-internet-ügyben - részben egyezik vélekedésemmel. Létezik valamilyen idegenkedés a praktikumtól, azaz attól, hogy eddigelé tömör téglákból rakódó épületünket TELJES EGÉSZÉBEN egy gyorsfalazó bűvészmutatványára bízzuk, még akkor is, ha az újdonsült mester "szállítja" a csodát. Ez a jólismert konzervatív alapállás, nem tagadom, és megható Elek Tibor rokonszenves küzdelme lényegileg saját magával mintsem Veled, amint levelében "bebástyázni" igyekszik a nyomtatott papír pozícióját. Ha hozzájárulhatok a tárulkozó problematikához, említeném - még ha esetleg nevetséges is - a nyomtatott papír "hangulatát", a lapok és folyóiratok és könyvek familiáris szagát, a lapozás susogásának kellemét, az "ambiance"-ot... Ezeket az örömöket tartósítani kellene, nem kidobni az ablakon. Van-e megoldás erre?

BDK · http://ungparty.net/ 2007.01.08. 13:55:46

Kedves Drusza, köszönöm látogatásodat és értékes véleményedet. Amellyel nem értek egyet. Ahogy a könyvnyomtatás megszüntette a kézzel való könyvmásolást és forradalmasította ama - eszközétől korán sem független - tartalom terjedését, ugyanúgy a web is felülírja a papíralapú megjelenést. Most átmeneti korban élünk, mint fél évezrede, amikor már nyomtattak, de még másoltak is. Most még nyomtatnak.

BDK · http://ungparty.net/ 2007.01.08. 14:07:54

Kedves Péter, köszönöm újabb gondolataidat. Elek Tibor olvasta korábbi hozzászólásaidat és figyelemmel követi az itt zajló véleménycserét is. Vele abban maradtunk, hogy mi most kevésbé veszünk részt a vitában, inkább mások véleményének engedünk teret, így ezúttal csak azzal reagálok hozzászólásodra, hogy én sem vagyok könyvellenes, sőt; épp csak látni vélem a jövőt. Ellenben megkérdezném: hogyan fest a dolog bakelitlemez vs. CD vagy - mondjuk - szikratáviró vs. sms ügyében?

BDK · http://ungparty.net/ 2007.01.08. 16:35:45

A fenti hozzászólások szerzője levélben még ezt a korábbi jegyzetét ajánlotta a témához:
karoly.norman.terasz.hu/keret.php?page=b&x=naplo13&j=1
(csak IExplorerben olvasható).

fodor jános · http://inaplo.klog.hu 2007.01.08. 17:34:46

Én, bevallom, azt hittem, ezen már túljutottunk valamikor az ezredforduló környékén. Saját és szerzői munkáját nézi le és intézi el alaposan az a szerkesztő, aki nem gondoskodik lehetőleg visszamenőlegesen is a lapszámok teljesszöveges, web-azonos (neeem pdf) publikálásáról. Pár év múlva (statisztikailag) nem lesz olyan tanulmány, átfogóbb forrásgyűjtésre támaszkodó írás, amely ne az online forrásokból indulna ki. És szemináriumi dolgozat és vizsgairodalomgyűjtés és irodalmi adatbázisösszeállítás. Felelőtlen szűklátókörűség azzal érvelni, hogy a sokszoros költséggel előállított papírváltozat kellemesebben olvasható - ez nem is kérdés. A nyomtatás megmarad, a papírra nyomott betűk hangulatát, a köny, mint objektum értékét nem veszélyezteti a hálózati szöveg. Élvezeti cikk lesz a nyomtatott papír, mint a kávé, vagy a művészkönyv, miközben remélhetően kipusztul az adminisztrácból, a gazdasági hírek és technológiai információk terepéről. Aki szeret friss verseket olvasgatni egy kávéházban, vagy egy süppedős fotelben, az megveszi, vagy print-on-demand szolgáltatással előfizeti majd, életformája részévé teszi a kedvelt szellemi műhely tárgyiasult, szép jelentkezéseit. Mindazok viszont, akik évekkel korábbi termésére kíváncsiak egy alkotónak, műhelynek, szerkesztőségnek, írókörnek, metszetére az irodalmi életnek, mely éppen a folyóiratok periodicitásában (is) él, érhető tetten - azok bizony szívesebben keresnek villámgyorsan egy hálózati forrásokat feltáró adatbázisban, s szívesebben olvassák a publikációkhoz a hálózati olvasóközönség tíz éve megörökített, linkelt, kapcsolt visszajelzéseit, postjait, a vonatkozó kritikákat, az egész, feltárható, (irodalmi)életteli összefüggésrenszert, melynek magja, kulcsa csak ennyi, a komolyan vett hálózati kiadás; szóval vélhetően szívesebben, mint a könyvtárakban nehézkesen, egyenként előhozott, önmagukbazárult lapszámokat. Nem?

BDK · http://ungparty.net/ 2007.01.08. 17:56:08

János, nagyon köszönöm! (Szerintem DE!)

BDK · http://ungparty.net/ 2007.01.09. 09:46:36

A fenti hozzászólást jegyző Fodor János tollából ajánlom tanulmányozásra a témánkat érintő alábbi esszét:
inaplo.klog.hu/

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2007.01.09. 11:56:41

Egyelőre Norman Károly jegyzetéhez szólnék hozzá - az inaplót még olvasom. Az írás zárógondolata

"Ha ezen iparoknak végük lesz, akkor meg kell oldani, hogy a szoros védelmű webes publikációipar finanszírozza az alkotást."

felvet egy új kérdést, azt, hogy szoros védelmű netes ipar egyáltalán kiépíthető-e. Az ilyen irányú fejlesztések, a DRM-ek mostani verziói inkább azt mutatják, hogy a kellően "biztonságos" verziók a felhasználónak okoznak kényelmetlenséget, például azzal, hogy az anyagok megnyithatóságát, lejátszhatóságát, hordozhatóságát rontják.

(Távoli példa: a MS zenékre kitalált DRM megoldását használó T-Online zeneboltból vásárolt zenék lejátszhatatlanok Mac OS X és linux rendszereken. Dokumentumformátumból is van pár aggályos.)

Handi Péter · http://Barnaby 2007.01.10. 10:45:06

Kedves Károly, miután feldobtad a bakelitlemez vs.CD-labdát és ez az én térfelemre esett, a következőkkel küldeném vissza: több összefüggésben helytálló az összehasonlítás a Gutenberg G.vs.web-problematikával, hiszen az is üzenetet közvetít, hangjegyek formájában. A konverzió azonban nem olyan drámai, mint a papír/web esetében: a média-forma ugyanaz (kerek), és működtetése is megegyezik, értsd: ugyanúgy lejátszó-gépre(be) helyezendő, gyökerében nem változott közvetítés és élvezhetőség formája. Az igazi előrelépés a CD-nél a jóval tisztább hangfelvétel. De megfigyelted-e, hogy a webes CD-zene kissé tompább, egysíkúbb, híjával van az egyenesen a lejátszóba helyezett CD kvalításának? Mondom ezt én, aki raktárra tette a gépben Myles Davies-zenédet...

BDK · http://ungparty.net/ 2007.01.10. 11:51:27

Kedves Péter, ennek én nem vagyok szakértője, de olyan, hogy "webes zene", nincsen, vagyis csak úgy van, hogy a webhelyeken megszólaló vagy azokról letölthető zenék különböző formátumokban tárolódnak, és annak érdekében, hogy minél kevesebb kilobájt legyen (kattintás után minél hamarább megszólaljon), a tömörített fájlok - a tömörítés mértékétől függően - más-más minőséget adnak. 192kbit/sec minőségű mp3-as zene esetén "szabad füllel" gyakorlatilag nem érzékelhető a különbség egy eredeti CD-felvételhez képest.

Ha ilyen fájlokat tárolsz a gépedben és onnan játszod le (mint én napi sok órában), akkor az se nem korong alakú, se lejátszóba nem kell betenni....

Jim 2007.01.10. 14:00:02

Hat, hangkartya es fulhallgato, valamint FÜL kerdese. :)
En hallom meg 224 kbit mellett is a kulonbseget, egesz egyszeruen a telitettsege nem az igazi, az viszont igaz, leginkabb csak a jo kis AKG fulesemmel. Hetkoznapi korulmenyek kozott siman jo nekem is a 192 kbit/sec, sot, ilyen zenehallgatasra kevesse alkalmas, szamitogephez hasznalatos kis vicc-hangszoroknal a 128 is...

BDK · http://ungparty.net/ 2007.01.10. 14:16:47

Viszont ha az asztali vagy hordozható CD-jekátszód alacsonyabb kategóriájú, akkor a gépből egy jó hangszóróval már jobban szól az mp3. Természetesen arról is szó van, hogy mit és mivel játszol le és mivel hangosítod. Meg hát egy átlag fül 16-18 kHz fölött már nem hall, így a 40 kHz felső hangátviteli határ már csak a denevérek számára érvezhető.

Telítettség: ebben pedig, bizonynamondom, a régi lámpás erősítők és nagy fadobozos (de kis teljesítményű) hangdobozok voltak a legjobbak, persze analóg bakeltlemez-lejátszóval. De lehet, hogy ezt már csak az idő szépíti meg, meg az akkor még fiatalabb fülünk.

Jim 2007.01.10. 14:36:13

Nem, ez igy van.
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása