Kis János, a magyarországi liberális párt, az SZDSZ alapítója és volt elnöke, aki évekkel ezelőtt kilépett a pártból, nemrég egy vitaesten úgy nyilatkozott, nem gondolja életképtelen ötletnek egy új liberális formáció létrehozását. Véleménye összefüggésben van azzal, hogy az újabb közvélemény-kutatások szerint az SZDSZ támogatottsága 1–2 százalék, azaz, ha most lennének a magyarországi választások, nem kerülne liberális párt a Parlamentbe. Holott a rendszerváltás után, az 1990-es Országgyűlésben két markáns liberális alakulat is megmutatta az erejét: az ellenzéki SZDSZ a törvényhozás második legnagyobb pártjaként lehetett a fiatal képviseleti demokrácia meghatározó tényezője, a „kis” Fidesz pedig, amely, talán mert az SZDSZ-szel ellentétben nem kötött paktumot a kormányzó MDF-fel, még nagyobb testvérénél is következetesebben képviselte a modern liberális elveket.

Krisztián hívta fel a figyelmemet az Art. Lebedev Studio munkáira. A közel 200 munkatársat foglalkoztató cég Oroszország egyik legnagyobb dizájn-vállalkozása. Mindent terveznek, amivel megbízzák őket (honlapot, bútort, háztartási gépet, szórakoztató elektronikát, betűtípust, dizájnos laptop billentyűzetet...), vezetőjük Artyemij Lebegyev még az orosz rövidítések 110 ezer címszavas szótárát is összeállította. Oldalukat tallózva azonban kiderül az is, hogy nem idegen tőlük a humor sem. Feltaláltak és formaterveztak például egy adaptert is, amely hatákonyan oldja meg azt a problémát, hogy az ember ujja nem fér bele a konnektorba. A csatlakoztató megbízhatóan hidalja át ezt a technikai akadályt.

A ujjnak szánt üregbe helyezett fém kontaktusok garantálják a megrázó élményt.

A sok száz igen mutatós komoly terv mellett a komolytalan találmányaik közül érdemes megcsodálni még a denevéralakú csíptetőt, amely igen vidámmá teheti a teregetést.

Kétség kívül hatásos módja érzelmeink kifejezésének, ha kocsiban ülve az ablakon kinyújtjuk öklünket a felfelé tartott nagyujjal, létezhet azonban sokkal kulturáltabb módja is a kommunikációnak. Minden alkalomnak megfelelően tudathatjuk a mögöttünk haladóval mondandókat egy orosz cég gyártmánya segítségével, amely öt emotion-fokozatban közvetíti aktuális közlendőket a "köszönöm"-től a sima szmájlin át az "idiótá"-ig. A hátsó ablakba erősített kütyüt a volánnál ülő vezérli a keze ügyébe helyezett kapcsolóval.

A blogomban is bemutatott robotpókról óhatatlanul eszembe jutottak a Theo Jansen kinetikus  szobrai. A derék hollandus évek óta azzal foglalkozik, hogy számítógépes elektronika vezérelte és szél hajtotta szörnyekkel, valójában műszaki leleménynek és művészeti alkotásoknak egyszerre tekinthető  mozgó objektumokkal népesíti be a zord holland tengerpartot. Alkotói fantáziájával a technikai lehetőségeket kihasználva, jórészt sárga műanyag csövekből épített, ízeltlábúakra emlékeztető kreációi révén ered a genetikai algoritmusok nyomába. Teremtő jókedvében egész nemzetségeket hozott létre (már a hetediknél tart). Álma az, hogy a lépegető állatnépség egyszer majd önálló életre is képesen lakja be a tengerpartot.

Ami kétségtelenül a számítógépes technológia és a kibernetika diadala lenne - egyelőre azonban inkább csak egy költői kép.

Nemcsak digitális rózsafüzér létezik, hanem elektromos cigaretta, azaz E-JOY is. A parazsat vörös LED helyettesíti, a készülék folyékony nikotint melegít fel és porlaszt belélegezhető  cseppekké, a füstöt meleg pára utánozza. Az e-cigi állítólag mindenben kielégíti a dohányzók igényeit és megfelel a dohányzás pszichológiájának. Nem tartalmaz egészségre káros anyagokat (kátrány és egyebek), nem zavarja a környezetet, a nikotinadag csökkentésével segíthet a leszokásban.

Szerző: leho
Megjelent:
Papiruszportál, 2007. november 5.

A Pro Pannoniánál jelent meg BéDéKá újabb könyve, melynek alcíme, Egy manzárdőr naplójegyzetei, meghatározza a műfajt is. A naplóírás, elég, ha Széchenyi Istvánra és Csáth Gézára gondolunk, az egyik legszubjektívebb műfaj. A naplóírók a világ objektíven láttató (elfogadott) tucatszemüvegében az egyik vagy mindkét lencsét szokatlan dioptriájúra, a sajátjukra cserélik, s az eredmény egy másik világ, vagy ugyanazon világ másik vetülete, leképezése lesz. Az elforgatott vagy más szempontú objektivitás egy író esetében azzal a plusszal vagy mínusszal töltődik fel, hogy ő tudatosan, és nem csak magának naplójegyzetel.

A hollywoodi filmek állatcsodáinak működtetésében is közreműködő brit konstruktőr, Matt Denton  nemrégiben új projekttel rukkolt elő. Hosszabb ideje fejlesztett hatlábú robotsorozatának új darabja, az iC Hexapod sok tekintetben úgy viselkedik, mint egy élő állat, reagál a hozzá közeledők mozgására, arcukba néz, mi több, elraktározza az új arcokat és később felismeri őket. És a blogjára is kiteszi...