Legutóbbi kis májusi gyűjteményem óta tovább aforizmosodtam, így most újra átadok egy kisebb csokrot azokból a C-dulokból, melyeket aktuálisan főleg Facebook-oldalamon és Twitteremen szoktam megosztani olvasóimmal (olykor tucatnyi hozzászólást kiváltva). Az utóbbi rendszerben egyébként felfedeztem, hogy már mások is írnak BDK-idézeteket, erre bukkantam ugyanis gergo tollából: "Múltkor az jutott eszembe, hogy »Tehetetlenségében a tettlegességig ment el.« Gondoltam, hogy alkottam egy bdk-quotationt!" Hát tessék, akkor néhány eredeti BDK:
*Jó modor is terelhet rossz mederbe.
*
Képességeink révén képtelenségekre is képesek vagyunk.
*
A magány az alkotó ember létfenntartó önzése.
*
A termékeny gondolat mindig sokágú útkereszteződésben áll, szemben az egyirányú utcák meddő igazságaival.
*
Minden megdicsőülésben van valami szégyenteljes.
*
Messzebbre látott akkor, amikor a vállára akasztotta a tarisznyáját.
*
Merőleges vagyok önmagamra.
*
Az élet voltaképp nem más, mint a halál fedőtevékenysége.
*
Körmömre ég a semmittevés.
*
Magatartásom legföbb eleme, hogy tartom magamat.
*
Vajon elfajzásnak számít-e a vadhajtások megszelídülése?
*
A sötétség nagyon fényérzékeny.
*
A szándék és a hajlam még együtt sem képesség.
*
Eső után fordul a köpenyeg.
*
Egy jottányit sem nyom a fabatka a latban.
*
Az óra siet. Az idő ráér.
*
Veszendőbe megyek.
*
Gyilkos gondolat: főben járó bűn.
*
Reklámmal megszakított sztriptízműsor: "Folytatása kö. Vetkezik."
*
Kényelmes világnézet: hanyagelvűség.
*
Korszerű írói törekvés: megkapaszkodni a valószerű és a valószínű között.
*
A hosszas várakozás kétarcú: fokozhatja, akár mániává növesztheti a várt dolog iránti vágyat, de ugyanúgy apaszthatja vagy ki is olthatja.
*
Az ésszerűtlenség is lehet célravezető és a céltalanság is lehet ésszerű.
*
A halál zavarba ejtően életszerű.
*
Az igazi bajt nem mindig a vészhelyzet okozza, hanem az, ha vészmegoldással reagálunk rá.
