Az alábbi mondatok egy most megjelent hivatalos közleményből valók, betűhíven idézek néhány mondatot:
Egyebek mellett megvizsgálták a magyar civiltársadalom potenciális tennivalóit a világon szétszóródásban élő magyarság nemzeti identitása és anyanyelve megőrzése szempontjából, ennek jegyében újra kell gondolni a nemzetközi – és ezen belül a magyar--magyar – támogatási és együttműködési lehetőségeket.
...
A jelenlevők megállapították, hogy az államnak a kultúrából való fokozódó kivonulásával erősödik a civiltársadalom szerepe a hivatásos és népi kultúra minőségi művelésének segítésében. Felhívták a figyelmet arra, hogy az így felszabaduló közpénzeket a civiltársadalom testületeinek rendelkezésére kell bocsátani, kiemelten óvni kell a közművelődést segítő támogatási rendszereket, hiszen az identitást őrző magyar kulturális háló meglétét a kisösszegű támogatások szavatolják.
...
Felhívják a politikum figyelmét arra, hogy a civiltársadalom létének feltételeit megteremtő törvényes kereteket és a támogatások intézményesülését segítő döntéseket alkalmazzák a kiteljesedő civiltársadalom igényeihez, mivel a jelenlegi helyzetben ezek nincsenek összhangban.
Naaa baaaaaszdmeg! - ezer bocsánat, de első olvasásra erre az indulatos kiszólásra ragadtattam magamat, amelyet hajdani laboránsokként alakítottunk ki hármasban B. Imrével és Berti-segéddel akkori munkahelyünkön, ahol kívülünk senki sem értett magyarul. Ha egymás munkáját nagyon le akartuk szólni, akkor húztuk el a szánkat és a két a hangot: "Naa baaaaaaszdmeg!"
Indulatomra nem a mondatok bicskanyitogató kacifántosságát hozom fel mentségül, hanem inkább azt, hogy a szöveget a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének a sajtószolgálta adta ki, a szóban forgó rendezvényt pedig ez a szervezet tartotta: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia.
Nem csekély mazochizmussal másodjára is elolvastam a mondatokat, ekkor már nem baszdmegeztem, csupán egy sommás üzenetet fogalmaztam meg a közlemény előállítójának a címére:
A te anyád nyelvét!
_____________
Forrás: Az Anyanyelvi Konferencia szimpóziumot és választmányi ülést tartott
Frissítés évekkel később: A fenti link már nem működik, a szöveg ITT még megtalálható. Idetűzöm: :
Az Anyanyelvi Konferencia tájékoztatója 2006. december 7-én ülésezett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága — Anyanyelvi Konferencia választmánya. A választmányhoz kapcsolódó tanácskozás keretében a jelenlevők elemezték a Kárpát-medencei civil társadalom szerepét a kulturális nemzet értékteremtő erejének és versenyképességének biztosításában. Egyebek mellett megvizsgálták a magyar civil társadalom potenciális tennivalóit a világon szétszóródásban élő magyarság nemzeti identitása és anyanyelve megőrzése szempontjából, ennek jegyében újra kell gondolni a nemzetközi — és ezen belül a magyar—magyar — támogatási és együttműködési lehetőségeket. Általános volt a vélemény, hogy aggasztó a szórványban élő magyar közösségek helyzete, és hogy erre folyamatosan figyelmeztetni kell a magyar közvéleményt. A jelenlevők megállapították, hogy az államnak a kultúrából való fokozódó kivonulásával erősödik a civil társadalom szerepe a hivatásos és népi kultúra minőségi művelésének segítésében. Felhívták a figyelmet arra, hogy az így felszabaduló közpénzeket a civil társadalom testületeinek rendelkezésére kell bocsátani, kiemelten óvni kell a közművelődést segítő támogatási rendszereket, hiszen az identitást őrző magyar kulturális háló meglétét a kis összegű támogatások szavatolják. Fokozni kell az elitkultúra civil támogatását is a középosztály, a vállalkozói réteg szponzorálási képességének mozgósítása révén. Felhívják a politikum figyelmét arra, hogy a civil társadalom létének feltételeit megteremtő törvényes kereteket és a támogatások intézményesülését segítő döntéseket alkalmazzák a kiteljesedő civil társadalom igényeihez, mivel a jelenlegi helyzetben ezek nincsenek összhangban. A továbbiakban megfogalmazódott, hogy az európai integráció folyamatában újra kell gondolnunk a civil társadalom korszerűsítésének igényét és az egyházak társadalmi szerepvállalásának kérdéskörét. Egyrészt hozzuk összhangba a célkitűzéseket a nemzeti fejlesztési tervek programjaival, hogy a civil társadalom is részesedhessen a strukturális alapok nyújtotta fejlesztési lehetőségekből, másrészt szorgalmazzuk a határon átnyúló regionális együttműködéseket a kistérségek fejlesztése és a nemzeti sajátosságokat őrző kulturális háló bővítése érdekében. Fontos, hogy a 2007—2013-as időszakra biztosított uniós pénzforrások határon átnyúló közös projektjeiben az Anyanyelvi Konferencia is vállaljon szerepet. Budapest, 2006. december 7.
Kedves Olvasóim! A párnapos tesztüzem és az egyheti élesjárat során folyamatosan csinosítgattam és bővítgettem új blogomat, mostanra nagyjából úgy fest és úgy működik, ahogy szerettem volna. A szolgáltatások és navigációs lehetőségek elégségesnek tűnnek, nagyobb változtatást egyelőre nem tervezek, így most, hogy segítségetekre legyek a használatban és az eligazodásban, leírok néhány tudnivalót.
Pechünkre Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) az elnöke már megint szót emelt a határon túl élő több millió magyar érdekében és újabb referendumra készül, szerinte eljött az ideje a kettős állampolgárságot érintő második népszavazásnak.
Voltam házfoglaló Berlinben, laktam apácák közt, és laktam bordélyházban is - no nem mint ott dolgozó nő, hanem ott volt kiadó lakrész… Szöktem át határon, kipróbáltam drogot, piát - sem a drog, sem a pia nem jön be, szerintem céltalan önrombolás!
Szilágyi Zoé művészetére hatottak az újvadak, a naiv művészet szürreális képi világa, de foglalkoztatja őt a tömegkultúra és a giccs újraértelmezése. Vonzódik a misztikumhoz, a woodoohoz, az ősi kultúrákhoz. Többnyire kisebb, intim, aprólékos képeket készít nem hagyományos technikákkal (filccel, körömlakkal), gyakoriak nála a kollázsok, mail artok s különösen az objektek. Művei gyakran narratívak: technikájukban, stílusukban, történetmesélő jellegükben rokonságot mutatnak a képregényekkel. ... Zoé kísérletező, évai kíváncsisággal fedezi fel az újabb és újabb technikák kínálta lehetőségeket, melyek valójában már a művészet járt ösvényei, de a nagyközönség és a galériás rendszer még mindig jobban szeret a klasszikus média keretein belül maradni.
Ha már Leta volt olyan kedves és 
A felvételt Kovács Elemér készítette, s ha jól emlékszem, a szántőföld közepére vonszolt roncs nem messze Beregszásztól, talán Nagybégány határában volt látható évekig a közútról.
Az ember vagy csinosítja a blogját, vagy ír bele. A kettőre egyszerre nincs ideje.
Kedves Barátaim, a régebbi blogomban is volt csevegőszoba, így hadd legyen itt is! Követve a hagyományt diskuráljunk most is egy beszélő színész képe alatt. Ajánlom, hogy az üzenetek beírása előtt regisztráljatok a rendszerben, ez lehetővé teszi például közvetlen üzenetek küldését egymásnak, no meg az is meglehet, hogy ha elkezdenek a spam-bejegyzések ömleni, akkor regisztrációhoz leszek kénytelen kötni a kommentelés lehetőségét.