Nem készült ilyen felmérés, de látatlanban meg lehet tippelni: ha egy magyar embert bárhol a világban megkérdeznek arról, mi jut eszébe legelőször Kárpátaljáról, akkor, talán a munkácsi várral vetélkedve, a Vereckei-hágó kapná a legjobb helyezést. Nem véletlenül: a Kárpátok gerincén itt átkelő honfoglaló magyarok emlékezete elég erősen él a nemzettudatban, épp ezért a hely is különleges jelentőséggel bír, nem pusztán egy földrajzi pont, hanem olyan történelmi, néha inkább mitikus-szakrális helyszín, amelyhez a nemzeti identitás közvetlenül kötődik. A „Verecke híres útján” a Kárpát-medencébe érkező és itt magának hazát foglaló nép képe – mint történelmi-nemzeti toposz – kiemelt jelentőségű volt a kollektív önazonosság kialakulásában, s megtartásában sem kisebb a szerepe.

Egy hónapja tart a 2. magyar díjazásos keresőoptimalizáló verseny - a Seonyár2008 -, amelyre én is beneveztem. Eleinte, nem számítva semmilyen helyezésre, csak félgőzzel vettem részt benne, ám aztán elfogott a versenyláz, és az elmúlt hetekben elég sok energiát fektettem abba, hogy néhány oldalam minél előbbre kerüljön a kulcsszóra adódó Google-listán. Kitűztem a reálisnak tűnő, de csak jelentős erőfeszítés árán elérhető célt, azt hogy a sok vérprofi SEO-szakember között a mezőny első harmadában végezzek. Egy hónap elteltével ezt sikerült is elérnem (és megtartanom), a verseny hivatalos ranglistáján e percben a 13. vagyok 46 nevezett versenyző között:

Találtam egy hamisítatlan beregszászi mulatós-nosztalgikus giccs-nótát a kárpátinfó.net honlapján egy friss videófelvétel kísérőzenéjeként. Az élményszámba menő dalmű itt hallgatható meg: <frissítés:az eredeti helyen már nincs meg a felvétel, de itt meghallgatható: Beregszászi borzalmak> Beregszász központi része 2008 tavaszán - az egyébként kellemes látvány aláfestéseként. Külön felhívom a figyelmet a zenei sablonokra épülő effajta dalok roppant jellemző prozódiájára, amikor is az egyébként hangsúlytalan névelőre esik a mondathangsúly: "örökké a szívemben él", továbbá a bájos földrajzi tájékozatlanságra, ugyanis, bármi hihetetlen, Beregszász egyáltalán nincs a Tiszán-túlon, lévén ugyanúgy jobbra esik a Tiszától, mint Budapest (még ha a folyó kissé kanyargós is errefelé). És hogy beregvidéki magasművészeti élvezeteink kiteljesedjenek, még ajánlom megtekintésre a Mezőkaszonyban készült alábbi videót is:

Ha önvédelmi, egészségügyi és mentálhigiéniai megfontolásokból nem tettem volna le arról, hogy foglalkozzam a kárpátaljai magyarságszervezetek viselt dolgaival, akkor biztosan nem hagytam volna szó nélkül Kovács Miklós KMKSZ-elnök nemrégiben megjelent cikkét. Nem mintha nem gondolnám azt a másik félről, az UMDSZ-ről, hogy ők sem különbek a Deákné vásznánál, ám a KMKSZ-oldal most ezzel az ostoba cikkel magas labdát adott ellenfelének, amelyet csak le kellett ütni: Kárpátalja magányos magyar "Ramboja".

"..Szomorú dolog, amikor egy elnök saját maga kénytelen állandóan magyarázgatni a bizonyítványát, legyen szó akár a strasbourgi döntésről, akár tüntető kivonulásáról, amikor magyar kérdés szerepel napirenden a megyei tanácsban, akár a szervezeten belüli feszültségről. Egy kívülállónak egyre inkább úgy tűnik, hogy az elnök magányos kárpátaljai magyar “Rambóként” vívja harcát, s immár a szövetség vezetésében sem nagyon akadnak olyanok, akik teljes mellszélességgel és nyílt sisakkal kiállnának mellette. Így egyedül a KMKSZ elnöke “nem hajladozik”, hanem áll rendíthetetlenül. Igaz, egyre kevesebben vannak, akik kérnek ebből az “állásból”: Kovács Miklós kirekesztő, magán kívül mindenkit megbélyegző, több mint egy évtizede sugárzott, mára mumifikálódott magatartásából." - azért a válaszcikk mondatai sem akármilyenek...

Egyáltalán nem akarom felújítani vagy pláne újrakezdeni a nyomtatás vs. internet vitát, csupán két friss cikkre szeretném felhívni olvasóim figyelmét, amelyek két ellentétes folyamatról szólnak. A Népszabadság weboldalán tegnap olvastam, nem kis meglepődéssel, hogy könyv alakban kiadják a Wikipédiát. Vagyis hát persze nem a több millió szócikket tartalmazó internetes világenciklopédiát, hanem a 700.000 szócikkes német nyelvű változatnak egy 50.000-es kivonatát (kiszámítottam, ez alig több, mint a teljes anyag 7 %-a), amely így is ezer oldalas lesz.

Ez szerintem fából vaskarika, az internet és annak nagy lexikona nem arra való, hogy kinyomtassák - de lám, mégis. Én ennél sokkal természetesebbnek tartom az ellenkező folyamatot, a nyomtatott könyvek digitálissá tételét és a digitális világkönyvtárak létrejöttét, amiről pedig a litera.hu közöl ma érdekes cikket.

Más: Internetes tartalom - Digitális szöveg - vizuális laptop

Berniczky Éva

Money, Monet, monéta

A korzón a Takarék-, vagy Szber- vagy Oscsadbank, vagy ahogy tetszik előtt hónapok óta tekergőzik a sor. A hajdani szovjet intézmény kamataiban bízók pénze együtt süllyedt a régi rendszerrel. Ukrajna a bankkal együtt örökölte meg az adósságot. Ehhez képest az azóta egymást váltó kormányok az elmúlt tizenhét év során betétenként mindössze egyszeri ötven hrivnyát (alig kétezer forintnyit) vetettek az eltüntetett tekintélyes összegből a több millió károsultnak. Az ez év elején bőkezűen megítélt 1000 hrivnya (nagyjából két nyugdíj, 200 USD) kifizetésére tett ígéretet a gazdasági szakemberek felelőtlennek és fedezet nélkülinek tartják. Nem csoda, ha a nép, az istenadta nép a közgazdászok figyelmeztetése nélkül sem hisz már senkinek, legkevésbé maga választotta kormányának, egyedül a sor, jól bevált ocseregy (újabban, ideje megtanulni ukránul, cserha) a régi, abban nem csalódott errefelé még senki emberfia. Éppen ezért szívósan, kitartóan áll be a hátha és a legalább ennyi után. Csupán az arányokkal a baj, a sor ezúttal nem ötven hrivnyás.

Könyvújdonság. Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Szerkesztette Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László. Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008. Ára 4000 Ft.

Ismertetés:

A könyv az első világháború után kisebbségi helyzetbe került, s külön csoportként megszerveződött magyar közösségek 20. századi történetét foglalja össze, kitekintéssel az 1989. évi rendszerváltások óta végbement változásokra. A szerzők társadalom-, politika-, gazdaság- és művelődéstör- téneti szempontok szerint ismertetik meg az olvasót a kisebbségi magyar közösségek kilenc évtizedes fejlődésével. Vizsgálják a Magyaror- szággal, illetve a többségi nemzetekkel kialakult kapcsolataikat, politikai, jogi helyzetük változásait.

A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, illetve a drávaszögi, muravidéki és burgenlandi magyar közösségek – nagyságrendjüknek és lehetőségeiknek megfelelően, a migrációs és asszimilációs veszteségek ellenére – képesek voltak regionális társadalmi szerkezeteiket, kulturális, oktatási intézményeiket kiépíteni, kultúrájukat és identitásukat megtartani, fejleszteni. Külön fejezetek foglalkoznak a szomszéd országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok és a csángó-magyarok, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpóra-magyarság múlt századi történetével.

A nemzeti, kisebbségi kérdések, változások a 20. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának és magának a régiónak a történelmében végig rendkívül fontos szerepet játszottak. A 20. századi magyar kisebbségtörténet fő kérdéseit, tendenciáit és jelenségeit bemutató könyv a nemzeti, nemzetállami történelmekből rendre kimaradó kisebbségi közösségeket, etnikai, etnopolitikai folyamatokat igyekszik valóságos súlyuknak, szerepüknek megfelelően elhelyezni az elmúlt 90 év történeti folyamataiban. Hiszen a csehszlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai és ausztriai magyarság közösségépítő törekvései, a szomszéd államokban és az államközi kapcsolatokban lezajlott kisebbségpolitikai konfliktusok nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem a szomszéd államok és nemzetek történelmének is elválaszthatatlan részét alkotják.

A politikatörténeti korszakhatárok szerint hat részre felosztott könyvből az olvasó képet kap a Magyarországgal szomszédos államok magyar közösségeinek kialakulásáról, ellentmondásokkal teli fejlődésükről. Az egyes fejezetek okfejtését forrásszemelvények, képek, térképek, táblázatok, illetve kronológiai és szakirodalmi adatok egészítik ki.

---

TARTALOM

Előszó

1. Impériumváltás és nemzetállamok 1918–1921

Szarka László: A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak

Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem

Bárdi Nándor: A Romániához került erdélyi, bánsági, kelet-magyarországi magyarok (1918–1921)

Simon Attila: A Csehszlovákiához került felvidéki magyarok (1918–1921)

Fedinec Csilla: A Csehszlovákiához került Kárpátalja (1918–1921)

A. Sajti Enikő: A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került magyarok (1918–1921)

Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyarság az első világháború végétől a soproni népszavazásig (1918–1921)

Bárdi Nándor: Magyarország és a magyar kisebbségek az 1918 utáni első években: a magyar külpolitika revíziós céljainak megfogalmazása, a kisebbségi kultúra és politika támogatása

Eiler Ferenc: A népszövetségi nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években

2. A két világháború közti időszak 1921–1938

Szarka László: Nemzetállamok, kisebbségek az 1920-as években

Bárdi Nándor: A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája a két világháború között

Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. A kisebbségi kérdés helye a magyar kormánypolitikában

Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség a két világháború között

Simon Attila: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete

Fedinec Csilla: A kárpátaljai fejlődés sajátosságai a két világháború között

A. Sajti Enikő: A jugoszláviai magyarok a két világháború között

Gerhard Baumgartner: Burgenland tartomány felállításától az Anschlussig (1922–1938)

Simon Attila – Kovács Attila: Gazdaság és nacionalizmus. Földreformok az utódállamokban

Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kultúra, művészet, művelődés, tudományosság intézményei és teljesítményei

Bárdi Nándor: Viták, tervek, javaslatok a kisebbségi kérdés kezeléséről

Szarka László: A magyar revíziós politika eredményei és dilemmái

Bárdi Nándor: A kisebbségi magyar társadalmak a két világháború között

3. A második világháború évei 1939–1944

Filep Tamás Gusztáv: A „visszatért” magyarok és nem magyarok beilleszkedése, jogi helyzetük és magatartásuk

L. Balogh Béni – Bárdi Nándor: A dél-erdélyi magyarság jogi és politikai helyzete a második bécsi döntést követően

Popély Árpád: A Szlovák Köztársaságban maradt magyar kisebbség helyzete és önszerveződése

Fedinec Csilla: A kárpátaljai autonómia kérdése

A. Sajti Enikő: A bánáti magyar kisebbség helyzete a második világháború éveiben

Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyar kisebbség a III. Birodalomban

4. A világháború végétől a kommunista hatalomátvételig 1944–1948

Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek helyzete 1945-ben

Nagy Mihály Zoltán: Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944–1948)

Olti Ágoston: A kisebbségi magyarok ügye a magyarországi béke-előkészítésben

Novák Csaba Zoltán: A romániai magyar kisebbség helyzete. Petru Groza politikájának magyar támogatása

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztása: deportálás, lakosságcsere és reszlovakizáció

A. Sajti Enikő: A jugoszláviai helyzet: bosszúakciók, lakosságcsere. Az engedékeny jugoszláv kisebbségpolitikai gyakorlat kezdete

Fedinec Csilla: A Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyar kisebbségének helyzete (1944–1946)

Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyarság a szovjet megszállás idején (1945–1955)

5. A kelet-közép-európai pártállamokban 1948–1989

Stefano Bottoni: Az ötvenes évek a kelet-közép-európai kommunista államokban. A pártállami nemzetiségi politika alakváltozatai

Bárdi Nándor – László Márton: A kollektivizálás és a falu átalakítása

Stefano Bottoni: A XX. pártkongresszus és az 1956. évi magyarországi forradalom hatása a szomszéd országok kisebbségi politikájára

Stefano Bottoni: A romániai modell sajátosságai: a Magyar Autonóm Tartomány. A Ceauşescu-féle modell, a román államnacionalizmus

Hornyák Árpád: A jugoszláviai különút kisebbség politikai következményei. Magyarok a horvát, szerb és szlovén tagköztársaságban.

A vajdasági autonómia és a magyarok 1945–1989

Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyar népcsoport az államszerződéstől a keleti blokk összeomlásáig (1955–1989)

Popély Árpád: A csehszlovák kisebbségpolitika, a magyar közösség újjászerveződése. A Csemadok szerepvállalása. Az 1968–69-es reformfolyamat és a Husák-korszak

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar életviszonyok a Szovjetunióban. Politika és irodalom

Novák Csaba Zoltán: A Brezsnyev-doktrína és a szovjet nemzetiségpolitikai fordulat kelet-közép-európai következményei

Bárdi Nándor – Papp Richárd: A kisebbségi magyar egyházak

Fedinec Csilla: A kisebbségi magyar oktatásügy helyzete Közép-Európában (1944–1989)

Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei

Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)

Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográfi ai fejlődésének fő vonalai a kommunizmus évtizedeiben

6. A rendszerváltástól napjainkig 1989–2007

Vizi Balázs: A kisebbségi jogok újraszabályozása a nemzetközi jogalkotásban és politikában

Szarka László: Útkeresés, önszerveződés a rendszerváltás éveiben (1989–1991)

Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség helyzetének változásai, társadalmi, kulturális önszerveződésének eredményei

Hamberger Judit: A magyar kisebbség jogi-politikai helyzete Szlovákiában 1989 novembere után

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének változásai Ukrajnában

Vékás János: Kelet és Nyugat között: magyarok Szerbiában 1991 után

Vékás János: A befejezetlen nemzetállam: magyarok Horvátországban 1991 után

Vékás János: Együtt Európában: magyarok Szlovéniában 1991 után

Gerhard Baumgartner: Magyarok Ausztriában a rendszerváltástól napjainkig (1989–2005)

Bárdi Nándor: A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája 1989 után

Gyurgyík László: A kisebbségi magyar közösségek népesedési folyamatai 1989 után

Papp Z. Attila: A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei

Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Papp Z. Attila: A magyar kultúra és tudomány a kisebbségi magyar közösségekben a 20. század végén

Nádor Orsolya: A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat

Bányai Viktória: A Kárpát-medence magyar nyelvű zsidósága

Bányai Viktória: Magyar ajkú zsidó közösségek a világban

Ilyés Zoltán: A moldvai csángók

Szuhay Péter: Magyar nyelvű cigányok a Kárpát-medencében

Kovács Ilona: Magyar szórványközösségek a Kárpát-medencén kívül

Válogatott bibliográfia

Statisztikai táblázatok

Térképek

---

Könyvbemutató a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: 2008. április 25. péntek, 11.00 – 11.30, Millenáris (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.), Kner Imre Terem

 

Télikert-építés, gyártás és medencefedés

Az idén nem igazán írtam még mást, mint haikukat és szonetteket. Az előbbivel mostanában próbálkoztam először, az utóbbi viszont régtől egyik legkedvesebb versformám. Most a legújabbak közül jelent meg három a Bárka friss számában.

Immáron két héte ég a keresőoptimalizáló szakma a Seonyár2008 verseny lázában. Az első hét igazán emberpróbáló volt: a részvevőknek, akik a nagyobb blogszolgáltatóknál próbáltak versenyblogot indítani, tapasztalniuk kellett, hogy szándékuk, enyhán szólva, nem talál maradéktalan támogatásra. Erről többek közt itt írtam: Seonyár2008. Aztán azok a domainnevek, amelyek csak a verseny kulcsszavát tartalmazták, mégis megjelentek előbb a blogter, majd a blog.hu rendszerében. Egy kedvező pillanatban nekem is sikerült a seonyar2008.blog.hu-t regisztrálnom, de (újra) elérhetetlenné vált. Erről itt számoltam be: Seonyár2008. Zavartalanul működik viszont a blogspot.com keretében politikai (!) Seo-blogom:

Töprengtem rajta, mivel emlékezhetnék meg blogomban a magyar költészet napjáról (ápr. 11.). Jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, de aztán mérhetetlen hiúságomban mégis arra a rút gondolatra jutottam, hogy saját költeményt adok közre. El is terveztem, hogy a Bárka friss számában most megjelent három új szonettem éppen megfelelő lesz erre a célra - de előtte egyeztetni akartam a szerkesztőséggel; ők viszont csak a jövő héten teszik közzé őket a BárkaOnline oldalán, kérték, addig várjak én is. Természetesen. Ehelyett így most egy nagyon régi, de "híres" versemet ajánlom olvasóim figyelmébe, a Három másodpercem címűt. Azt hiszem, ez a leggyakrabban szavalt és újraközölt, legismertebb írásaim közé tartozik. De hátha van még, aki nem találkozott vele. Ja és! Megtaláltam a neten hangos változatát is: egy színész mondja el (sajnos nem tudom, kicsoda). De lássuk magát a verset, 1980-ból: