A könyv az egyik legősibb és legfontosabb találmány az emberiség történetében. Azok az első könyvek, amelyeket ismerünk, papiruszra vagy pergamenre kézzel írott, összefűzött lapokból álltak. A könyvek a tudás megőrzésére és terjesztésére szolgáltak, és fontos szerepet játszottak a kultúra és a tudomány előrehaladásában.
A digitális technológia fejlődésével a könyvek egyre inkább háttérbe szorulnak. Ma már rengeteg információhoz férhetünk hozzá az interneten, és sokan úgy vélik, hogy a könyvek már nem szükségesek. Azonban sokan úgy gondolják, hogy a könyvek még mindig fontosak, és hogy a digitális technológia nem tudja teljesen helyettesíteni őket.
A könyvek számos előnnyel rendelkeznek a digitális eszközökkel szemben. Könnyen hordozhatók, és nem igényelnek áramforrást. Olvasásuk pedig sokkal élvezetesebb, mint a digitális eszközökön való olvasás. A könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy elmélyedjünk a szövegben, segítenek nekünk, hogy elgondolkodjunk a világról, és hogy jobban megértsük magunkat. Nemcsak a tudás megőrzésére és terjesztésére szolgálnak, hanem a közösségépítésre is. A könyvekről szóló beszélgetések segítenek nekünk, hogy megismerjük egymást, és hogy megoszthatjuk a gondolatainkat és az érzéseinket. Összehozhatnak minket, és segíthetnek abban, hogy egy jobb világot teremtsünk.
Könyveink fontos részét képezik az emberiség kultúrájának és történelmének. Nemcsak a tudás megőrzésére és terjesztésére szolgálnak, hanem a közösségépítésre és a gondolkodásra is ösztönöznek. A könyvek nélkül a világ egy szegényebb hely lenne.
Vajon milyen lenne, ha laptoppal házasítanánk a könyvet?
Egy könyv és egy laptop kombinációja egy olyan eszköz lehet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy olvassanak, írjanak, tanuljanak, játszanak, böngésszenek az interneten, és más digitális tevékenységeket végezzenek. Egy ilyen eszköz előnyei közé tartozhat, hogy kényelmes, hordozható, sokoldalú, és ötvözi a nyomtatott és az elektronikus média előnyeit. Egy ilyen eszköz hátrányai közé tartozhat, hogy drága, törékeny, függ az áramellátástól, és veszélyeztetheti a személyes adatok biztonságát.
Ilyen eszköz azonban nem létezik, a laptophasználat és a könyvolvasás összehasonlítása pedig nem egyszerű feladat, hiszen mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A laptophasználat előnyei közé tartozik, hogy gyorsan és könnyen hozzáférhetünk az információkhoz, sokféle tevékenységet végezhet, nagy mennyiségű adatot tárolhatunk, és kommunikálhatunk másokkal. A könyvolvasás előnyei közé tartozik, hogy fejleszti a képzelőerőt, a szókincset, a kritikai gondolkodást, és nyugtató hatással van. A laptophasználat hátrányai közé tartozik, hogy drága, függőséget okozhat, sebezhető vírusokkal, és karbantartást igényel. A könyvolvasás hátrányai közé tartozik, hogy időigényes, és korlátozott a választék.
Tehát miben múlja felül - és felülmúlja-e? - a laptophasználat a könyvolvasást? Ez attól függ, hogy milyen céllal használjuk az eszközt. Ha szeretnénk sok információt gyorsan megtudni, sokféle feladatot elvégezni, vagy kapcsolatot tartani másokkal, akkor egy olcsó használt laptop vásárlása ma már megoldható, ha kb. 15-20 új könyv üzleti árát rászánjuk. De ha vastagabb köteteket nézünk, akár 10 regény helyett is vehetünk egy mobil PC-t.
De persze a legjobb megoldás az lehet, ha megtaláljuk az egyensúlyt és nem mondunk le a papíralapú tudásszerzésről és élményről sem.
____________________
könyv: arvisura igazszólás
Egyik blogger kolléga valaha azon tűnődött, mi történne a tudatunkkal, ha az agyunkat merevlemezre mentenénk, egy másik pedig, hogy a web - mint az ismeretek tárháza - megváltoztatja a műveltségről kialakult klasszikus nézeteinket. Korábban leginkább azt tartottuk műveltnek, aki lexikális tudással rendelkezett, az internettel felfegyverzett embernek azonban fölösleges konkrét adatok tömkelegét megjegyeznie. Hasznosabb, ha a következő készségek jellemzik:
Dedikálást szerveztem magamnak a 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából. Ehhez persze először egy könyvet is ki kellett adnom. Elektronikus könyvről lévén szó ez nem is okozott túl sok problémát (munkát valamivel többet). Úgy döntöttem, három limerik-sorozatomat gyűjtöm egybe: 7 pikáns versikét írtam irodalmi hősökről, 16 élő író nevét foglaltam limerik-sírversbe, a Kárpáti limerikek száma pedig éppen 50: félszáz kárpátaljai helységnév szerepel a pajzán ötsorosokban. Így állt össze a 73 limeriket számláló Széles az alagút c. e-book. Elérhetővé tettem a hálón, megnyitható és letölthető, a Könyvhét idején névre szóló, digitálisan dedikált példány is igényelhető. Részletek itt: 
Bármilyen furcsa, cirka másfél évtizeddel azután, hogy a magyar irodalom megjelent az interneten (a Magyar Elektronikus Könyvtár, ha jól tudom, 1994-ben kezdett épülni és 96-tól vett fel rendszerébe nagyobb mennyiségben szövegeket), még ma sincs minden irodalmi folyóiratnak használható weblapja, olyan online megjelenése, amely kihasználja ennek a publikációs formának az előnyeit. Sok lap csak a tartalomjegyzékét jelenteti meg, a számok tényleges tartalmát vagy nem, vagy késve, vagy eléggé alkalmatlan formában helyezik el a világhálón.
Időutazásra invitálom kedves olvasóimat. Épp tíz esztendeje annak, hogy a 
2000-es naplójegyzeteim tanúsága szerint az év szeptemberétől rendelkezik a Vár u. 8. internethozzáféréssel, novemberre pedig az akkor 15 éves Kolos fiammal elkészítettük a (tudtommal) legelső kárpátaljai magyar honlapot. Emlékszem, varázslatos érzés volt átélni a pillanatot, amikor először "jött le az éterből" az, amit mi a padlásszobánkban összefabrikáltunk. Annak a ténynek a tudatosulása, hogy ezt az odalt bárhol bárki a világon ugyanígy láthatja, szédítő távlatokat nyitott előttem, rádöbbentem, hogy a leghatékonyabb publikációs lehetőség birtokába jutottam. December végére már elkészítettem az első irodalmi honlapot (NetPánSíp), 2001. januárjában pedig elkezdtem építeni az akkor UngParty NetCafénak nevezett, hamar kiterebélyesedő rendszert..jpg)
Az MTI által is közzétett