balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek


Manzárd mű-hely

2007. július 02. - BDK
Még dolgozom rajta, de lényegében már kialakult a Manzárd műhely arculata. Szándékaim szerint ez  váltja fel a kissé elavult és nehézkes Kettenklubot, kettőnk irodalmi oldalát. Továbbra is szeretnék (évek óta!) egy olyan áttekinthető webhelyet, ahol minden megjelent munkák könnyen megtalálható digitális formában, és a szövegek felrakása sem igényel sok munkát (kézi linkelést).

Tovább

Ungvár története

Értékes könyvvel gyarapodott a mai napon a Magyar Elektronikus Könyvtár állománya. Sajnos nem digitalizált szövegként, hanem csupán szkennelt oldalképek formájában és .pdf formátumban, de mégis a gyűjtemény része lett Mészáros Károly munkája, az Ungvár története a legrégibb időktől maig. A "maig" ez esetben a 19. század közepét jelenti, a történelmi mű ugyanis 1861-ben, azaz  közel másfél százada jelent meg.


Tovább

Bortnyik Sándor Zöld szamara a MEK-ben

Bortnyik: Zöld szamár, kép, festmény, Bortnyik Sándor, magyar avantgárd képzőművészet, kortárs művészet
bortnyik sándor zöld szamárA Magyar Elektronikus Könyvtár egyik nagyszerű kezdeményezése a  2003-ban indult Száz Szép Kép nevet viselő program, melynek keretében a magyar képzőművészet 100 klasszikus és modern festményét mutatják be.  A felépülő virtuális galéria legújabb darabja egyik kedvencemmel, a XX. századi festészet emblematikus alkotásával, Bortnyik Sándor Zöld szamár című képével foglalkozik sokoldalúan.


Tovább

Könyv vs. internet

Pár hónapja történt, hogy nem a legjobb kimenetelű vitát folytattam Elek Tibor barátommal arról, vajon az irodalomnak, az írott szónak valóban a könyv, a folyóirat - vagyis a papír - "az igazi" hordozója, vagy pedig a digitális, interneten elérhető szöveg az alkalmasabb-e arra, hogy az írásbeliség legfontosabb megjelenítőjévé váljon és szép lassan kiszorítsa alkalmatlanabb elődjét nagyjából úgy, ahogy a kódexmásolást is felváltotta a könyvnyomtatás.

Tovább

Távszínház, virtuális színészek, MI

Virtuális valóság és mesterséges intelligencia

vr - ai - mi - technológia - laptop - program - tudomány

Virtuális valóság reális alapokkal. Virtuális nagynéni hírszolgálat.

Kedvemre való projektumról olvastam az Agent Portalon. "Az orlandoi és a kanadai művészek ki sem mozdulnak távoli otthonukból, mégis az Illinois Egyetem előadótermében játszanak." Valósan jelen lévő és virtuálisan megjelenített színészek közös színpadon. Művészi invenció szolgálatába állított higtech. Így kell ezt csinálni!

Milyen összefüggésbe állítható a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia?


A Virtuális Valóság (VR) és a Mesterséges Intelligencia (MI) két különálló, de összefüggő terület, amelyek egymást kiegészítve és támogatva fejlődnek.

VR és MI interakció: A VR alkalmazásokban az akár használt laptopra is telepíthető mesterséges intelligencia programok technológiák felhasználhatók a valós idejű interakció és a felhasználói élmény javítására. Az MI algoritmusok lehetővé tehetik a VR rendszerek számára, hogy adaptálják és személyre szabják a virtuális környezetet a felhasználó igényeihez és viselkedéséhez. Ez lehetővé teszi a valósághűbb, interaktívabb és intuitívabb VR élmények létrehozását.

Adatfeldolgozás és elemzés: A VR alkalmazások által generált adatokat az MI technológiák felhasználhatják a jobb elemzés és értelmezés érdekében. Az MI algoritmusok képesek lehetnek a nagy mennyiségű adat feldolgozására, mint például a felhasználói viselkedés, a preferenciák vagy az érzelmek, és ezáltal segíthetnek a VR élmények optimalizálásában és személyre szabásában.

Tovább

Vissza a képíráshoz?

Elgondolkodtatott az Agent Portál cikke. Vajon az ebben olvashatók nem egy olyan korszak eljövetelét jelzik-e előre, amelyben az írott üzenetek egyszer s mindenkorra megszűnnek, felváltják a képecskék, és hosszabb közlendőt is ki lehet majd fejezni egy piktogram-sorral. Ezzel az irásbeliség nagyjából visszajut kezdetleges gyökereihez, az ókori képíráshoz, hieroglifákhoz, amikor még nem voltak betűk. Ez lenne a "fejlődés"? Vissza a legprimitívebb közlésmódhoz? Nincs szükség elvont gondolkodásra, második jelrendszerre? Mutatunk egy képet magunkról csókra nyíló szájjal - és ez lesz a szerelmi vallomás? Valamelyest aztán megnyugtatott a Médiablog  összefoglalója: van még jövője a webre tett szövegnek. Így egyelőre talán az önéletrajzi regényt sem váltja fel a családi fotóalbum.

Digitális üzenetek

Keisz Gellért barátom értesített arról, hogy Kaposváron részt vett a Közép-Európai Digitális Üzenet c. vernisszázson, amelyen kollektív munkánk mellett az én szerény képecském is kiállításra került. Mint írja Geli, a "közös képünk a hallban volt elhelyezve – „Plakát” gyanánt", és ugyanitt - bár szerintem inkább a lépcsőfordulóban - kapott helyet az enyém is.


Tovább

Digitálé, virtuálé - Litera-napló-6

 

Halálom után digitális szövegállomány szeretnék lenni, fogalmaztam meg évekkel ezelőtt egyelőre sajnos teljesíthetetlen végakaratomat. Ám volt egy pillanat az életemben, amikor azt hittem, mégis sikerülhet.

Akkor történt, amikor ostoba balesetben combcsontomat törtem. Mielőtt a mentőkocsiba tettek, infúziót kötöttek a vénámba, hogy csillapítsák elviselhetetlen fájdalmamat. Amint csepegett belém a szer, először enyhe, majd erősebb szédülést éreztem, aztán hirtelen aludni lett kedvem. Ám ahogy haladtunk a kórház felé, álmosságomat fokozódó élénkség váltotta fel, kiélesedtek a kellemes színek, felerősödtek a finom hangok, kezdett élvezetessé válni az utazás. Úgy éreztem, rész veszek valami örömteliben. De mi is körülöttem ez a sok sziporka, ez a csilingelés? Hisz nem fekszem, hanem lebegek, siklom egy fényes folyosón, miközben be vagyok csatlakoztatva, rá vagyok akasztva valami hatalmas és nagyszerű összefüggésrendszerre. Igen, semmi kétség, ez itt a cybersztráda, és én egy fájl vagyok, amelyet most másolnak át végleges helyére.

Nem tartott sokáig eufórikus örömöm, véremből kiürült az elmémet elkábító szer, minden újra fájdalmasan tárgyszerű lett, testem nyűgei is visszatértek.

Ám ha ténylegesen nem is sikerült átszöknöm a virtuális világba, bizonyos mértékig ez az aktus minden áldott nap megtörténik velem, amikor számítógépem elé leülök és infúzió helyett bekötöm magamba az internetet. Nemcsak munkaeszközöm lett, hanem legfontosabb információforrásom és kommunikációs csatornám. Hogy ezzel feladtam volna az emberi kapcsolatok közvetlenségét? Hogy perverzitás verset írni közvetlenül a képernyőre? Hogy az internet 90 százaléka szemét, a maradék pedig megbízhatatlan adatok áttekinthetetlen kazla? Túlságosan is jól ismerem ezt a vélekedést: magára adó kárpátaljai magyar író például lenézi az internetet, ha néha böngészésre vetemedik is, akkor sem akar magának saját honlapot, legtöbbjük még email-címet sem. Bár néhányuk az utóbbi időben már dolgozik számítógépen (szerkesztőségi követelmények), de egyikük sem ambicionálja, hogy művei a webre kerüljenek. Hogy blogot írjon, ez pedig meg sem fordul a fejében.

Sokszor és sokat gondolkodtam ennek az idegenkedésnek az okán. Technikai korlátokra már senki sem hivatkozhat, a falvakba, kisvárosokba is elértek a teleházak és e-pontok, a legtöbb hivatalban, intézményben, iskolákban, egyetemen jónál jobb lehetőségek kínálkoznak, Ungváron minden sarkon van netklub. Akkor hát?

Arra jutottam, hogy ez is ugyanannak a különös (vagy nem is?) jelenségnek a része, amelyet rezervátumlétnek szokás nevezni. A furcsa az egészben, hogy itt nem a külső erők kényszerítő hatásáról, hanem belső ellenállásról van szó. Mert ha földrajzi, politika, gazdasági, nyelvi vagy akár vallási szempontból beszélhetünk is arról, hogy a rendszer, a hatalom, az állam, a többségi nemzet épít a kisebbségi magyarság köré falakat (így ez sem teljesen igaz, de fogjuk rá), akkor vajon miféle gátak, béklyók tartják vissza attól, hogy azokkal a szabadságokkal éljen, amelyekben senki sem korlátozza? Lassan húsz éve hallani arról, hogy a határon túli magyarságnak integrálódni kell az egyetemes magyar szellemi élet vérkeringésébe, de lám, amint erre tényleges és roppant kézenfekvő lehetőség adódik, akkor mégis mindenki a saját kisebbségi vérkörét zárja rövidre. A korszakos technikai vívmány megnyitja előttünk a Vörös-tengert és végre kivonulhatnánk Egyiptomból – erre mi visszahátrálunk a sivatagba.

Nekem nemcsak az életem, a gondolkodásom is megváltozott azóta, amióta be vagyok hálózva. Más közegbe került az, amit csinálok, más kontextusba, amit írok. A digitális szöveget ma már többre becsülöm a nyomtatottnál, az internetes megjelenést gyakran fontosabbnak tartom a papíralakúnál. Nem, nem lettem hűtlen a Gutenberg-galaxishoz, de már közelebb áll hozzám a Neuman-univerzum. A hagyományos írásbeliséghez illenek a tradicionális közlésformák, ám  a modern törekvések újakat követelnek maguknak. Az irodalmi alkotás a weben internetes információvá lesz, elérhetősége korlátlanná, felhasználhatósága sokrétűvé válik. A mű kiszakad a szerzői, kiadói, terjesztői korlátok közül, elveszti a lokalitás megtartó, de egyben korlátozó jellegét, helyette megnyílik előtte az a nagyszerű perspektíva, hogy a virtuális világegyetem részévé váljon, hogy beleolvasódjon a nagy digitális szövegmindenségbe. Mámorító érzés ehhez csatlakozni, gyarapításában részt venni, sajátosságait új művészi tartalommal társítani. Ebben a szférában újraértelmeződik fikció és valóság viszonya, a tárgyszerű létezés a legelvontabb egzisztenciákkal egyesülhet, az irodalom saját, elsődleges művészi elvontsága belekapcsolódik a további, akár a legtávolabbi absztrakcióiba. Korlátlan számú és változatos minőségű összefüggés épül ki, a mű hivatkozások és utalások végtelen láncolatába kerül, a szövegből hipertext lesz, a magányos alkotásból interakciós céltárgy.

Az önkifejezésnek és a világ értelmezésének soha nem tapasztalt dimenziói, lehetőségei nyílnak meg ezáltal. Ezekkel okosan élni: lehet-e szebb kihívás XXI. századi író számára?

Ha szövegfájllá válnom egyelőre nem is adatik, ám azt Lutherrel szólva máris vallhatom, hogy digitálok, nem tehetek másként.

__________
eredeti: litera, 06. dec. 18

napló, szövegírás, digitálé, virtuális szöveg - üzenet küldés, laptop számítógép

első magyar internetes információ - laptop-szöveg személyi számítógép

Mozart, a kortárs

Minden bizonnyal megfelelne a dimanzionalista manifesztumnak és az N + 1 projektumnak az a különleges művészi produkció, amelyről az Agent Portal számol be. Az összművészeti tendenciák és a digitális technikák lelkes hívei alkotómunkára fogták a maguk konstruálta mesterséges intelligenciát.

Tovább
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása