Ha már írtam Csontváry A szerelmesek találkozása című képéről akkor, amikor még tisztességes reprót sem lehetett találni róla a neten, akkor csak megeresztek pár újabb sort most, amikor minden magyar árverési rekordot megdöntve már el is kelt 230 millióért. A Kieselbach Galéria honlapján megtalálható az aukció teljes kínálata, így könnyen rá lehet bukkanni a vonatkozó oldalra, ahol nemcsak az alábbi képek találhatók, hanem a festményről is minden információ beszerezhető. Nem is akarok én ehhez semmit hozzátenni, tessék, lehet gyönyörködni, hozzá nem értőknek pedig sajnálkozni, hogy nincsen a mellényzsebükben negyedmilliárd magyar forint egy remekműért, mint tette ezt az Index riportere itt.

Szilágyi Zoltán Éva, alias Zoé PIT - SZILÁGYI ZOÉ. Szül.: Bp 1966, festő, grafikus, alternatív punk képzőművész - naiv festészet, laptop áruház

Születtem 1966-ban Budapesten. 12 éves koromban szüleimmel disszidáltunk Amerikába,ahonnan később Németországba mentünk. Itt jártam iskolába is. 26 éves koromig különböző nyugat-európai országokban utazgattam, éltem, kiállitottam. 1991-92 óta újra Magyarországon, Veszprémben tartózkodom. Autodidakta vagyok. Édesapám képzőművész, ő fedezte fel már kiskoromban tehetségemet és sokat segített, hogy kibontakozhassak. Foglalkozom grafikával, festészettel, objektekkel, MAIL-ARTtal, ezen kivül ÖN-ELŐADÓ vagyok - saját külsőmet is művészeti alkotásként kezelem. Egyéni frizura, ékszerek, tetoválások, piercingek stb. Ruhákat & egyéb tárgyakat is kidekorálok. „PUNKMŰVÉSZNEK” is hivnak, a PUNK-stilussal (külső,zene) szimpatizálok, de nem tartozom semmilyen társadalmi/politikai/művészeti csoporthoz sem. MINDENFAJTA politikai nézetet ellenzek. Továbbá káros szenvedélyektől mentes életet élek - nem iszom, nem cigarettázom és ellenzek mindenfajta kábitószert! Szeretem a magányt, a természetet, de a nagyvárosok meghökkentő & morbid megnyilvánulásait is (graffiti, comix, foglaltházak... stb.) Művészeti stilusom leginkább az UNDERGROUND - illetve OUTSIDER ART kategóriába sorolható.

Zoé

Voltam házfoglaló Berlinben, laktam apácák közt, és laktam bordélyházban is - no nem mint ott dolgozó nő, hanem ott volt kiadó lakrész… Szöktem át határon, kipróbáltam drogot, piát - sem a drog, sem a pia nem jön be, szerintem céltalan önrombolás!

Zoé

...Szilágyi Zoltán Éva, alias Zoé PIT ... olyan kiválósága a magyar szubkultúrának, aki a saját maga bőrén tapasztalta a közegellenállás elutasító, kivető, sőt szankcionáló mechanizmusának hatását. Fordulatokban és extrém életélményekben gazdag életútja szinte megelőlegezte majdani kálváriáját, amely egy állitólagos gyilkossági kisérletben tetőzött, és a börtönben ért véget.

Szombathy Bálint 

Szilágyi Zoé művészetére hatottak az újvadak, a naiv művészet szürreális képi világa, de foglalkoztatja őt a tömegkultúra és a giccs újraértelmezése. Vonzódik a misztikumhoz, a woodoohoz, az ősi kultúrákhoz. Többnyire kisebb, intim, aprólékos képeket készít nem hagyományos technikákkal (filccel, körömlakkal), gyakoriak nála a kollázsok, mail artok s különösen az objektek. Művei gyakran narratívak: technikájukban, stílusukban, történetmesélő jellegükben rokonságot mutatnak a képregényekkel. ... Zoé kísérletező, évai kíváncsisággal fedezi fel az újabb és újabb technikák kínálta lehetőségeket, melyek valójában már a művészet járt ösvényei, de a nagyközönség és a galériás rendszer még mindig jobban szeret a klasszikus média keretein belül maradni.

Bordács Andrea

Itt lakik Zoé    

Több kép:
itt, itt, itt, itt, itt

Ha már Leta volt olyan kedves és tegnapi jegyzetemet olvasva Zátonyi Tibor vagon-fotója okán hozzászólásában felidézte Éva novelláját, akkor talán én is visszanyúlhatok bizonyos eredetekhez. Nos, Éva novellájában (Körzeti szerelmek műsora) nem vasúti kocsi, hanem autóbusz árválkodik a mező közepén, illetve nem is árválkodik, hiszen azon utaznak az írás szereplői. Hogy a fikciónak és a valóságnak milyen finom csatlakozási pontjai lehetnek, azt bizonyítsa egy fotó, amely a Pánsíp legelső (1993/1) számának a hátlapján jelent meg.

A felvételt Kovács Elemér készítette, s ha jól emlékszem, a szántőföld közepére vonszolt roncs nem messze Beregszásztól, talán Nagybégány határában volt látható évekig a közútról.

Akkor a fotót azzal a kéréssel tettük közzé, hogy az olvasók adjanak neki szellemes címeket. A szerkesztőség két ajánlata ez volt:

1) A KMKSZ kezdeményezésére ünnepélyes keretek között felavatták a pangás éveinek emlékművét

2) Ajándék-autóbuszt kapott a Pánsíp szerkesztősége

Elkészült a Geli barátom ötletéből született közös művünk. Nagyon szépen egybedolgozta négyünk részmunkáját, amellyel ebben a projektumban kívánunk közreműködni. Én korábban külön is publikáltam Galambtojásomat, ezzel járultam hozzá a Békegalambok című tervezethez, így lett a végeredménynek a címe Béketojás. Szerintem jól sikerült, és külön öröm, hogy baráti szálakon kapcsolódó művészekkel, dizájnerekkel működhettem együtt. Köszönet érte!

PS. Azon persze egy pillanatra érdemes eltöprengeni, hogy mennyire egyértelműen valljuk magunkának ezt a kelet-erópaiságot. Én még csak hagyján, de a kaposvári meghírdető?

A Kelet-Közép-Európa alighanem pontosabb lenne (és persze nem Közép-Kelet-Európa, ahogy gyakran olvasom; ez ugyanis földrajzi értelemben mondjuk a Dnyeper vögyét jelenti...). Igaz, minden nézőpont kérdése, a keletiség fogalmát nemcsak geográfiai, hanem kultrurális, politikai, nyelvi, vallási stb. szempontok is árnyalhatják. Egy britnek például Salzburgnál kezdődik a Balkán.

Ti hogy látjátok ezt a kérdést, ha már megpendítettem...    

A Kieselbach Galéria honlapján már hirdetik azt a december 15-i aukciót, amelyen elárverezik Csontváry Kosztka Tivadar most előkerült festményét, a Szerelmesek találkozása (Randevú) címűt. (Sajnos jó minőségű reprodukciót egyelőre nem közölnek, az itt láthatót másutt találtam). A licit 85 millió forintról indul.

Érdekes, hogy az utóbbi időben többször is felbukkantak azelőtt ismeretlen vagy lappangó Csontváry-művek. Nincs egy éve, hogy a Teniszező társaság előkerüléséről olvashattunk, aztán tavasszal A hídon átvonuló társaság hozta lázba a műkincspiacot, hasonló kikiáltási árral (erről én is írtam).

A mostani kép előtörténete meglehetősen kalandos, már-már izgalmas, még ha ez egészen másfajta izgalom is, mint amit egy Bond-film kiválthat (illetve belőlem az utóbbi semmifélét nem is tud kiváltani - még egyetlen Bond-filmet sem bírtam végignézni, megölt az unalom). Ezt a bondos párhuzamot az egyik hírportálon olvastam, más szamárságokkal együtt. "A szakemberek is csak egy elmosódott, 1931-es fotóról ismerték Csontváry Kosztka Tivadar egyik különleges képét, amelyen a látomásos világ Lázár Ervin-meséket idéző meghittséggel párosult. Tessék? A Csontváry kép idézi Lázár Ervin írói világát? Hát...  

Szerencsére a Galéria és Aukciósház tulajdonosa, Kieselbach Tamás ennél mélyebbre merül a festmény szimbólumrendszerét elemezve, mint alább is látható, sok lényeges motívumra rámutat:

Források: Index, Origó, Portfolio.

És hogy valami irodalmibb olvasnivalót is ajánljak, no meg hogy korábbi Pilinszky-posztomhoz is átkössek: Csontváry olvasásakor.

Keisz Gellért "Békegalambok" c. projektumával keresett meg, a felkért közreműködők egy közös műhöz járulnak hozzá saját szövegeikkel és/vagy képeikkel. Én ezt a galambtojást tojtam:

Fő, hogy le voltak lakatolva.

Ez viszont szét sem tudna esni.

- Fiacskám, ha valaki talál egy patkót, megköpködi és eldobja, hogy szerencséje legyen. Te miért nem dobod el?
- Mert ha találok még három patkót, akkor már csak egy lovat kell találnom föléjük.

Mosatás előtt.

Biztos, ami biztos.

A telhetetlenek.

Joe üvöltve lép be az ivóba: "Ki festette fehérre a fekete lovamat?" Síri csend. "Újra megkérdezem, ki festette fehérre a lovamat!!". Csend. "Utoljára kérdem...!" Feláll egy két méteres és 200 kilós óriás: "Én!". Mire Joe: "Semmi, csak akartam szólni, hogy megszáradt, lehet lakkozni."

S ha már ló és lakk:
Szólt a zsoké rosszalolag,
hogy rossz a lólag.
(Talán Kosztolányi)

S ha már ló:

Az ágaskodó.

Összebújtak az ivócimborák.

Egyszerre több gumival?

Bringagruppen.

A szingli.

Egy könnyű póz a Káma Szutrából.

Biztonsági láncot nem látok, talán még a sajátja is leesett, de a bringa megér egy pillantást. Én még ültem ilyenen!

Ez szerintem egy műalkotás és csak kimontírozták a galériából a szabadba.

Ez meg egy modern velocypéd, a tartója egyben a lopásgátló bilincse is. Vagy nem.

Ennek meg elektronikus kormányzárja van.

És végül a szovjet érából maradt technikatörténeti csoda, az egyszemélyes rokkantautó, kétütemű motorbicikli-motorral, kézi sebváltóval, kuplunggal és gázpedállal, higtech lopásgátlóval..

Ennek az egy képnek emlékszem a forrására: runet.hu

 Moholy-Nagy: fotó, kép - képzőművészet, avantgárd kortárs művészet - magyar avantgarde, Bauhaus, fény játék. laptop szerviz - télikert Budapest -

A nagy modulátor

"Az ember ötlete néha pokoli,
Nem is tudja igazán megokolni,
Miért lett modernné éppen Moholi?"
(Juhász Gyula)