A napokban 3 csomagnyi könyvet kaptam Makkai Ádámtól, egyenesen Hawaiiból. Mint korábban írtam róla, újra felvettük évekkel ezelőtt megszakadt kapcsolatunk szálát, új helyre telepítettem és gondozom a honlapját, most pedig féltucat könyvet kaptam tőle, többek között édesanyja, Ignácz Rózsa regényét és saját munkái között összegyűjtött verseit. Ezúton is köszönöm!

2004-ben egyszer már elkészítettem a jelenleg Hawaiiban élő jeles amerikai magyar író, műfordító, szerkesztő és könyvkiadó - civilben nyelvészprofesszor -, Makkai Ádám weboldalát. Úgy volt, hogy fejleszteni fogjuk, de valahogy Ádám újabb megbízásai elmaradtak, évekre a kontaktus is megszakadt közöttünk. Míg nemrégiben újra jelentkezett: fel kellene újítani ezt a honlap-dolgot. De sajnos a régi tárhely és domain hozzáférésének az adatait egyikünk sem őrizte meg, így az egészet újraalkotva Kolos közreműködésével egy új domain alá, más tárhelyre került a honlap. Amelyet most ajánlani is szeretnék, konkrétan azért, mert frissében felkerült rá néhány izgalmas anyag.

Megújult és nagyon szép lett a Pro Pannonia Kiadó honlapja. A főoldalról be lehet lépni mind a régi, mind az új rendszerbe. A régi flash-megoldású volt, annak összes hátrányával (és kevés előnyével), az új html-oldalakból áll, épp ezért a Google is jól látja. Az új rendszer még bőven feltöltés alatt áll, nekem szerencsém van, mivel a könyvek szerzők szerinti prezentálá- sában a B betűig már eljutott a webmester, így a kiadó által gondozott öt könyvem bemutató oldala már böngészhető: Árokszélen - Halott madárral - Világvége - Szembesülés - 2000±3. Külön erőssége (lesz) az oldalnak, hogy a kiadványaikról megjelent kritikákat, ismertetéseket is számba veszik, lehetőség szerint közölve a szöveget vagy az internetes elérhetőségét. A honlap segítségével mód van online könyvrendelésre is - ez esetben a vevő 15 %-os kedvezménnyel juthat a könyvhöz.

Az a megtiszteltetés ért, hogy El Lobo - A farkas bemutatott közfigyelemnek örvendő Blog Pécs  című oldalán. Igazán jólesik, hogy tiszteletbeli pécsinek tekint (kötődéseimről valóban nagyon sokat lehetne mesélni, utóbbi könyveim közül öt például ott jelent meg), az alábbi túlzó sorokat pedig nem tudtam arcpirulás nélkül olvasni: "B.D.K. tulajdonképpen bloggeristen, szót-képet-videót röptető teremtő. Nálam ő a legnagyobb magyar nyelvű bloggerművész, bloggeriskolát, közösséget létrehozó, műfajt tágító Olümposz-lakó." Ehhez képest, mint írja, az mellékes, hogy író is vagyok.

Megjelent! 2004 óta dolgozom ezen a költői projektumon, most, nagy örömömre, egy csinos és elegáns könyv alakjában meg is jelent.

"...Balla D. Károly bár mindenben Pilinszkyhez hasonul, fenntartásai is vannak vele szemben. Feltétele ez annak, hogy ne oldódjon fel egészében Pilinszky poétikájában. Nem másolatok hát Balla D. Károlynak Pilinszky versére írott szonettjei. Eredetiek, olyan mértékben, amilyen mértékben egyáltalán lehetséges még az eredetiség eszménye. Pilinszky két szonettje József Attila kései önmegszólító verseinek nyelvi tapasztalatára épül és ugyanez a poétikai tapasztalat folytatódik Balla D. Károlynál is. Vagyis, Balla D. Károly nem lép ki a Pilinszky-vers vonzásköréből, és annak elődeit is számításba veszi. Egyszerre képzeli magát előzménynek és következménynek."

Majdnem egyszerre érkezett meg új könyvem tucatnyi tiszteletpéldánya és Bányai János újvidéki professzor úr rádiójegyzete, melyet - egyéb magyarázat helyett és az ő szíves hozzájárulásával - ezúton közreadok.

Egyáltalán nem akarom felújítani vagy pláne újrakezdeni a nyomtatás vs. internet vitát, csupán két friss cikkre szeretném felhívni olvasóim figyelmét, amelyek két ellentétes folyamatról szólnak. A Népszabadság weboldalán tegnap olvastam, nem kis meglepődéssel, hogy könyv alakban kiadják a Wikipédiát. Vagyis hát persze nem a több millió szócikket tartalmazó internetes világenciklopédiát, hanem a 700.000 szócikkes német nyelvű változatnak egy 50.000-es kivonatát (kiszámítottam, ez alig több, mint a teljes anyag 7 %-a), amely így is ezer oldalas lesz.

Ez szerintem fából vaskarika, az internet és annak nagy lexikona nem arra való, hogy kinyomtassák - de lám, mégis. Én ennél sokkal természetesebbnek tartom az ellenkező folyamatot, a nyomtatott könyvek digitálissá tételét és a digitális világkönyvtárak létrejöttét, amiről pedig a litera.hu közöl ma érdekes cikket.

Más: Internetes tartalom - Digitális szöveg - vizuális laptop

Könyvújdonság. Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Szerkesztette Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László. Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008. Ára 4000 Ft.

Ismertetés:

A könyv az első világháború után kisebbségi helyzetbe került, s külön csoportként megszerveződött magyar közösségek 20. századi történetét foglalja össze, kitekintéssel az 1989. évi rendszerváltások óta végbement változásokra. A szerzők társadalom-, politika-, gazdaság- és művelődéstör- téneti szempontok szerint ismertetik meg az olvasót a kisebbségi magyar közösségek kilenc évtizedes fejlődésével. Vizsgálják a Magyaror- szággal, illetve a többségi nemzetekkel kialakult kapcsolataikat, politikai, jogi helyzetük változásait.

A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, illetve a drávaszögi, muravidéki és burgenlandi magyar közösségek – nagyságrendjüknek és lehetőségeiknek megfelelően, a migrációs és asszimilációs veszteségek ellenére – képesek voltak regionális társadalmi szerkezeteiket, kulturális, oktatási intézményeiket kiépíteni, kultúrájukat és identitásukat megtartani, fejleszteni. Külön fejezetek foglalkoznak a szomszéd országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok és a csángó-magyarok, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpóra-magyarság múlt századi történetével.

A nemzeti, kisebbségi kérdések, változások a 20. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának és magának a régiónak a történelmében végig rendkívül fontos szerepet játszottak. A 20. századi magyar kisebbségtörténet fő kérdéseit, tendenciáit és jelenségeit bemutató könyv a nemzeti, nemzetállami történelmekből rendre kimaradó kisebbségi közösségeket, etnikai, etnopolitikai folyamatokat igyekszik valóságos súlyuknak, szerepüknek megfelelően elhelyezni az elmúlt 90 év történeti folyamataiban. Hiszen a csehszlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai és ausztriai magyarság közösségépítő törekvései, a szomszéd államokban és az államközi kapcsolatokban lezajlott kisebbségpolitikai konfliktusok nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem a szomszéd államok és nemzetek történelmének is elválaszthatatlan részét alkotják.

A politikatörténeti korszakhatárok szerint hat részre felosztott könyvből az olvasó képet kap a Magyarországgal szomszédos államok magyar közösségeinek kialakulásáról, ellentmondásokkal teli fejlődésükről. Az egyes fejezetek okfejtését forrásszemelvények, képek, térképek, táblázatok, illetve kronológiai és szakirodalmi adatok egészítik ki.

---

TARTALOM

Előszó

1. Impériumváltás és nemzetállamok 1918–1921

Szarka László: A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak

Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem

Bárdi Nándor: A Romániához került erdélyi, bánsági, kelet-magyarországi magyarok (1918–1921)

Simon Attila: A Csehszlovákiához került felvidéki magyarok (1918–1921)

Fedinec Csilla: A Csehszlovákiához került Kárpátalja (1918–1921)

A. Sajti Enikő: A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került magyarok (1918–1921)

Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyarság az első világháború végétől a soproni népszavazásig (1918–1921)

Bárdi Nándor: Magyarország és a magyar kisebbségek az 1918 utáni első években: a magyar külpolitika revíziós céljainak megfogalmazása, a kisebbségi kultúra és politika támogatása

Eiler Ferenc: A népszövetségi nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években

2. A két világháború közti időszak 1921–1938

Szarka László: Nemzetállamok, kisebbségek az 1920-as években

Bárdi Nándor: A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája a két világháború között

Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. A kisebbségi kérdés helye a magyar kormánypolitikában

Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség a két világháború között

Simon Attila: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete

Fedinec Csilla: A kárpátaljai fejlődés sajátosságai a két világháború között

A. Sajti Enikő: A jugoszláviai magyarok a két világháború között

Gerhard Baumgartner: Burgenland tartomány felállításától az Anschlussig (1922–1938)

Simon Attila – Kovács Attila: Gazdaság és nacionalizmus. Földreformok az utódállamokban

Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kultúra, művészet, művelődés, tudományosság intézményei és teljesítményei

Bárdi Nándor: Viták, tervek, javaslatok a kisebbségi kérdés kezeléséről

Szarka László: A magyar revíziós politika eredményei és dilemmái

Bárdi Nándor: A kisebbségi magyar társadalmak a két világháború között

3. A második világháború évei 1939–1944

Filep Tamás Gusztáv: A „visszatért” magyarok és nem magyarok beilleszkedése, jogi helyzetük és magatartásuk

L. Balogh Béni – Bárdi Nándor: A dél-erdélyi magyarság jogi és politikai helyzete a második bécsi döntést követően

Popély Árpád: A Szlovák Köztársaságban maradt magyar kisebbség helyzete és önszerveződése

Fedinec Csilla: A kárpátaljai autonómia kérdése

A. Sajti Enikő: A bánáti magyar kisebbség helyzete a második világháború éveiben

Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyar kisebbség a III. Birodalomban

4. A világháború végétől a kommunista hatalomátvételig 1944–1948

Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek helyzete 1945-ben

Nagy Mihály Zoltán: Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944–1948)

Olti Ágoston: A kisebbségi magyarok ügye a magyarországi béke-előkészítésben

Novák Csaba Zoltán: A romániai magyar kisebbség helyzete. Petru Groza politikájának magyar támogatása

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztása: deportálás, lakosságcsere és reszlovakizáció

A. Sajti Enikő: A jugoszláviai helyzet: bosszúakciók, lakosságcsere. Az engedékeny jugoszláv kisebbségpolitikai gyakorlat kezdete

Fedinec Csilla: A Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyar kisebbségének helyzete (1944–1946)

Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyarság a szovjet megszállás idején (1945–1955)

5. A kelet-közép-európai pártállamokban 1948–1989

Stefano Bottoni: Az ötvenes évek a kelet-közép-európai kommunista államokban. A pártállami nemzetiségi politika alakváltozatai

Bárdi Nándor – László Márton: A kollektivizálás és a falu átalakítása

Stefano Bottoni: A XX. pártkongresszus és az 1956. évi magyarországi forradalom hatása a szomszéd országok kisebbségi politikájára

Stefano Bottoni: A romániai modell sajátosságai: a Magyar Autonóm Tartomány. A Ceauşescu-féle modell, a román államnacionalizmus

Hornyák Árpád: A jugoszláviai különút kisebbség politikai következményei. Magyarok a horvát, szerb és szlovén tagköztársaságban.

A vajdasági autonómia és a magyarok 1945–1989

Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyar népcsoport az államszerződéstől a keleti blokk összeomlásáig (1955–1989)

Popély Árpád: A csehszlovák kisebbségpolitika, a magyar közösség újjászerveződése. A Csemadok szerepvállalása. Az 1968–69-es reformfolyamat és a Husák-korszak

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar életviszonyok a Szovjetunióban. Politika és irodalom

Novák Csaba Zoltán: A Brezsnyev-doktrína és a szovjet nemzetiségpolitikai fordulat kelet-közép-európai következményei

Bárdi Nándor – Papp Richárd: A kisebbségi magyar egyházak

Fedinec Csilla: A kisebbségi magyar oktatásügy helyzete Közép-Európában (1944–1989)

Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei

Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)

Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográfi ai fejlődésének fő vonalai a kommunizmus évtizedeiben

6. A rendszerváltástól napjainkig 1989–2007

Vizi Balázs: A kisebbségi jogok újraszabályozása a nemzetközi jogalkotásban és politikában

Szarka László: Útkeresés, önszerveződés a rendszerváltás éveiben (1989–1991)

Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség helyzetének változásai, társadalmi, kulturális önszerveződésének eredményei

Hamberger Judit: A magyar kisebbség jogi-politikai helyzete Szlovákiában 1989 novembere után

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének változásai Ukrajnában

Vékás János: Kelet és Nyugat között: magyarok Szerbiában 1991 után

Vékás János: A befejezetlen nemzetállam: magyarok Horvátországban 1991 után

Vékás János: Együtt Európában: magyarok Szlovéniában 1991 után

Gerhard Baumgartner: Magyarok Ausztriában a rendszerváltástól napjainkig (1989–2005)

Bárdi Nándor: A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája 1989 után

Gyurgyík László: A kisebbségi magyar közösségek népesedési folyamatai 1989 után

Papp Z. Attila: A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei

Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Papp Z. Attila: A magyar kultúra és tudomány a kisebbségi magyar közösségekben a 20. század végén

Nádor Orsolya: A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat

Bányai Viktória: A Kárpát-medence magyar nyelvű zsidósága

Bányai Viktória: Magyar ajkú zsidó közösségek a világban

Ilyés Zoltán: A moldvai csángók

Szuhay Péter: Magyar nyelvű cigányok a Kárpát-medencében

Kovács Ilona: Magyar szórványközösségek a Kárpát-medencén kívül

Válogatott bibliográfia

Statisztikai táblázatok

Térképek

---

Könyvbemutató a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: 2008. április 25. péntek, 11.00 – 11.30, Millenáris (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.), Kner Imre Terem

 

Télikert-építés, gyártás és medencefedés

Ha az ember könyvekről akar írni eszmefuttatást, akkor szinte megkerülhetetlen két szállóige idézése. Az egyik nemzeti poézisünk nagy alakjának, Vörösmarty Mihálynak a költői kérdése, tudniillik, hogy „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?” Ha pozitív a hozzáállásunk, a válasz nyilvánvalóan igen, ha azonban a világ megjavíthatatlanságának képzetével küzdünk, netán cinikusan megkérdőjelezzük vagy egyenesen elvetjük az írott szónak a világ folyására gyakorolt hatását, akkor válaszolhatunk nemlegesen is - mondjuk mert évek óta okostelefon, tablet, laptop vagy PC helyettesíti számunkra a könyveket

Könyvekről értekezve szinte ugyanilyen kötelező felvetni a második században élt késő római stiliszta, Terentianus Maurus latin aforizmáját: „Habent sua fata libelli” – azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa. Nem árt egyébként tudni, hogy az eredeti megállapítás az olvasók felfogókészsége által megszabott sorsra utal, mi mégis inkább akkor hozakodunk elő vele, ha egyes könyvek hányattatására, történetük véletlen vagy éppen szükségszerű fordulóira, kalandos sorsukra utalunk, netán arra, hogy elveszhetnek és meg is találhatják őket.

Történt, hogy a Békés megyei mezőváros, Orosháza könyvtárának a munkatársai (egy olvasójuk ötletét továbbfejlesztve) igen különleges akciót szerveztek. Neves kortárs íróktól dedikált könyvpéldányokat szereztek be azzal a céllal, hogy valamely nyilvános helyen – elveszítsék őket. Hogy szándékosságról van szó, és hogy ez voltaképp egy mozgalom, arról kis beragasztott cédula tájékoztatja a szerencsés megtalálót: „Ha megtaláltad, olvasd el, majd veszítsd el Te is! Tedd le a parkban egy padon, buszon vagy vonaton, orvosi váróban, vagy a hivatali folyosó ablakpárkányán, az oviban, a suliban, kedvenc kocsmád pultján, vagy a legközelebbi telefonfülkében – bárhol, ahol sokszor megfordulsz, ahol sok ember jár, és ahol megtalálhatják. Ha kedved van, kapcsolódj be Te is a játékunkba úgy, hogy megválsz egy kedves könyvedtől. Helyezd el benne ezt a szöveget… és hagyd el valahol. Esetleg beszélj rá másokat is ugyanerre.”

A gondos előkészítésnek és megfelelő hírverésnek köszönhetően alig néhány nap alatt a mozgalom országossá nőtt. Új és újabb könyvtárak, iskolák, társaságok és magánszemélyek csatlakoztak hozzá, százak vagy talán ezrek veszítik el sorra könyveiket. A nagyszerű játéknak az is része, hogy az elveszítők megpróbálják nyomon követni könyvük sorsát (!). Erre természetesen az internet a legalkalmasabb: az orosházi könyvtárosok nyitotta fórumban mindenki jelezheti, mit hol veszített el – és ugyanitt lehetne dokumentálni azt is, ha valaki ráakadt az elhagyott olvasnivalóra. Nos, előbbire százával sorjáznak a példák, a szerencsés megtalálók azonban nem igazán jelentkeznek. Holott a beragasztott cédulában a mozgalom internetes elérhetőségei is szerepelnek.

Időközben persze az is kiderült, hogy az ötlet nem teljesen eredeti: nemzetközi színtéren régóta sikerrel zajlik BookCrossing néven. Mindez azonban aligha csorbítja a magyar kezdeményezők érdemeit: ha sikerül folyamatosan fenntartani az érdeklődést a mozgalom iránt, akkor annak bizony jelentős olvasás-népszerűsítő hatása lehet. Az orosháziak meg is tesznek mindent azért, hogy akciójuk tovább hullámozzon: minden hónapban (postai irányítószáma alapján) kisorsolnak egy települést, és tesznek róla, hogy a kortárs írók által felajánlott példányok abban a hónapban éppen ott vesszenek el.

Bár egyéni megmozdulások révén a kezdeményezés már most áthömpölygött a Magyarország határain túli magyar nyelvterületekre. Talán okos dolog lenne intézményi szinten is felkarolni. Persze, ahol a lakosság vegyes nyelvű, ott talán nehezebb a lebonyolítás. Ám éppen ezért a siker is édesebb – és talán a világ is láthatóbban lódulhat előre néhány laptop segítségével.

Ezúton csatlakozunk a mozgalomhoz. Lényege: a résztvevők nyilvános helyeken könyveket vesztenek el - szándékosan. Az elvesztett könyvekben cédula tájékoztat, hogy a leletet nem kell visszaadni, hanem el kell olvasni - és újra elveszteni, valahol másutt. Az akcióhoz bárki csatlakozhat, aki

Talán mert naponta sakkozunk Évával, hirtelen megkívántam 30 évvel ezelőtti egyik kedves olvasmányomat, Stefan Zweig Sakknovelláját. Egyetlen estére való olvasmány, én mégis beosztottam két napra, hogy valamelyest elnyújtsam az élvezetet (meg persze nem is akartam túl hosszan kizökkenni abból, amin napok óta dolgozom).

Igazi klasszikus elbeszélés. Abból a fajtából való, ahol a történet olyan erős, hogy az írói stílus szinte észrevétlen maradhat: a pontos, hibátlan mondatoknak csak követniük kell az eseményeket. Fónagy Iván igazán konzseniális tolmácsolása is roppant természetességével marad észrevétlen: a Sakknovella olyan, mintha magyarul írták volna. (Aki szívesen olvas képernyőről, itt találja: Sakknovella.)

Más: Sakk, gó, kártya