A Kárpátalján élő százötvenezres magyar lakosság hármas gravitáció vonzásában és taszításában él: a nemzeti létet reprezentáló Magyarország egyfajta virtuális haza szerepét játssza világképében; a szülőföldet jelentő Kárpátalja iránti ragaszkodás egyre inkább felemás jelleget ölt; a független Ukrajna pedig...

Nem készült ilyen felmérés, de látatlanban meg lehet tippelni: ha egy magyar embert bárhol a világban megkérdeznek arról, mi jut eszébe legelőször Kárpátaljáról, akkor, talán a munkácsi várral vetélkedve, a Vereckei-hágó kapná a legjobb helyezést. Nem véletlenül: a Kárpátok gerincén itt átkelő honfoglaló magyarok emlékezete elég erősen él a nemzettudatban, épp ezért a hely is különleges jelentőséggel bír, nem pusztán egy földrajzi pont, hanem olyan történelmi, néha inkább mitikus-szakrális helyszín, amelyhez a nemzeti identitás közvetlenül kötődik. A „Verecke híres útján” a Kárpát-medencébe érkező és itt magának hazát foglaló nép képe – mint történelmi-nemzeti toposz – kiemelt jelentőségű volt a kollektív önazonosság kialakulásában, s megtartásában sem kisebb a szerepe.

Könyvújdonság. Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Szerkesztette Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László. Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008. Ára 4000 Ft.

Ismertetés:

A könyv az első világháború után kisebbségi helyzetbe került, s külön csoportként megszerveződött magyar közösségek 20. századi történetét foglalja össze, kitekintéssel az 1989. évi rendszerváltások óta végbement változásokra. A szerzők társadalom-, politika-, gazdaság- és művelődéstör- téneti szempontok szerint ismertetik meg az olvasót a kisebbségi magyar közösségek kilenc évtizedes fejlődésével. Vizsgálják a Magyaror- szággal, illetve a többségi nemzetekkel kialakult kapcsolataikat, politikai, jogi helyzetük változásait.

A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, illetve a drávaszögi, muravidéki és burgenlandi magyar közösségek – nagyságrendjüknek és lehetőségeiknek megfelelően, a migrációs és asszimilációs veszteségek ellenére – képesek voltak regionális társadalmi szerkezeteiket, kulturális, oktatási intézményeiket kiépíteni, kultúrájukat és identitásukat megtartani, fejleszteni. Külön fejezetek foglalkoznak a szomszéd országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok és a csángó-magyarok, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpóra-magyarság múlt századi történetével.

A nemzeti, kisebbségi kérdések, változások a 20. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának és magának a régiónak a történelmében végig rendkívül fontos szerepet játszottak. A 20. századi magyar kisebbségtörténet fő kérdéseit, tendenciáit és jelenségeit bemutató könyv a nemzeti, nemzetállami történelmekből rendre kimaradó kisebbségi közösségeket, etnikai, etnopolitikai folyamatokat igyekszik valóságos súlyuknak, szerepüknek megfelelően elhelyezni az elmúlt 90 év történeti folyamataiban. Hiszen a csehszlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai és ausztriai magyarság közösségépítő törekvései, a szomszéd államokban és az államközi kapcsolatokban lezajlott kisebbségpolitikai konfliktusok nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem a szomszéd államok és nemzetek történelmének is elválaszthatatlan részét alkotják.

A politikatörténeti korszakhatárok szerint hat részre felosztott könyvből az olvasó képet kap a Magyarországgal szomszédos államok magyar közösségeinek kialakulásáról, ellentmondásokkal teli fejlődésükről. Az egyes fejezetek okfejtését forrásszemelvények, képek, térképek, táblázatok, illetve kronológiai és szakirodalmi adatok egészítik ki.

---

TARTALOM

Előszó

1. Impériumváltás és nemzetállamok 1918–1921

Szarka László: A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak

Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem

Bárdi Nándor: A Romániához került erdélyi, bánsági, kelet-magyarországi magyarok (1918–1921)

Simon Attila: A Csehszlovákiához került felvidéki magyarok (1918–1921)

Fedinec Csilla: A Csehszlovákiához került Kárpátalja (1918–1921)

A. Sajti Enikő: A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került magyarok (1918–1921)

Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyarság az első világháború végétől a soproni népszavazásig (1918–1921)

Bárdi Nándor: Magyarország és a magyar kisebbségek az 1918 utáni első években: a magyar külpolitika revíziós céljainak megfogalmazása, a kisebbségi kultúra és politika támogatása

Eiler Ferenc: A népszövetségi nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években

2. A két világháború közti időszak 1921–1938

Szarka László: Nemzetállamok, kisebbségek az 1920-as években

Bárdi Nándor: A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája a két világháború között

Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. A kisebbségi kérdés helye a magyar kormánypolitikában

Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség a két világháború között

Simon Attila: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete

Fedinec Csilla: A kárpátaljai fejlődés sajátosságai a két világháború között

A. Sajti Enikő: A jugoszláviai magyarok a két világháború között

Gerhard Baumgartner: Burgenland tartomány felállításától az Anschlussig (1922–1938)

Simon Attila – Kovács Attila: Gazdaság és nacionalizmus. Földreformok az utódállamokban

Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kultúra, művészet, művelődés, tudományosság intézményei és teljesítményei

Bárdi Nándor: Viták, tervek, javaslatok a kisebbségi kérdés kezeléséről

Szarka László: A magyar revíziós politika eredményei és dilemmái

Bárdi Nándor: A kisebbségi magyar társadalmak a két világháború között

3. A második világháború évei 1939–1944

Filep Tamás Gusztáv: A „visszatért” magyarok és nem magyarok beilleszkedése, jogi helyzetük és magatartásuk

L. Balogh Béni – Bárdi Nándor: A dél-erdélyi magyarság jogi és politikai helyzete a második bécsi döntést követően

Popély Árpád: A Szlovák Köztársaságban maradt magyar kisebbség helyzete és önszerveződése

Fedinec Csilla: A kárpátaljai autonómia kérdése

A. Sajti Enikő: A bánáti magyar kisebbség helyzete a második világháború éveiben

Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyar kisebbség a III. Birodalomban

4. A világháború végétől a kommunista hatalomátvételig 1944–1948

Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek helyzete 1945-ben

Nagy Mihály Zoltán: Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944–1948)

Olti Ágoston: A kisebbségi magyarok ügye a magyarországi béke-előkészítésben

Novák Csaba Zoltán: A romániai magyar kisebbség helyzete. Petru Groza politikájának magyar támogatása

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztása: deportálás, lakosságcsere és reszlovakizáció

A. Sajti Enikő: A jugoszláviai helyzet: bosszúakciók, lakosságcsere. Az engedékeny jugoszláv kisebbségpolitikai gyakorlat kezdete

Fedinec Csilla: A Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyar kisebbségének helyzete (1944–1946)

Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyarság a szovjet megszállás idején (1945–1955)

5. A kelet-közép-európai pártállamokban 1948–1989

Stefano Bottoni: Az ötvenes évek a kelet-közép-európai kommunista államokban. A pártállami nemzetiségi politika alakváltozatai

Bárdi Nándor – László Márton: A kollektivizálás és a falu átalakítása

Stefano Bottoni: A XX. pártkongresszus és az 1956. évi magyarországi forradalom hatása a szomszéd országok kisebbségi politikájára

Stefano Bottoni: A romániai modell sajátosságai: a Magyar Autonóm Tartomány. A Ceauşescu-féle modell, a román államnacionalizmus

Hornyák Árpád: A jugoszláviai különút kisebbség politikai következményei. Magyarok a horvát, szerb és szlovén tagköztársaságban.

A vajdasági autonómia és a magyarok 1945–1989

Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyar népcsoport az államszerződéstől a keleti blokk összeomlásáig (1955–1989)

Popély Árpád: A csehszlovák kisebbségpolitika, a magyar közösség újjászerveződése. A Csemadok szerepvállalása. Az 1968–69-es reformfolyamat és a Husák-korszak

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar életviszonyok a Szovjetunióban. Politika és irodalom

Novák Csaba Zoltán: A Brezsnyev-doktrína és a szovjet nemzetiségpolitikai fordulat kelet-közép-európai következményei

Bárdi Nándor – Papp Richárd: A kisebbségi magyar egyházak

Fedinec Csilla: A kisebbségi magyar oktatásügy helyzete Közép-Európában (1944–1989)

Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei

Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)

Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográfi ai fejlődésének fő vonalai a kommunizmus évtizedeiben

6. A rendszerváltástól napjainkig 1989–2007

Vizi Balázs: A kisebbségi jogok újraszabályozása a nemzetközi jogalkotásban és politikában

Szarka László: Útkeresés, önszerveződés a rendszerváltás éveiben (1989–1991)

Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség helyzetének változásai, társadalmi, kulturális önszerveződésének eredményei

Hamberger Judit: A magyar kisebbség jogi-politikai helyzete Szlovákiában 1989 novembere után

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének változásai Ukrajnában

Vékás János: Kelet és Nyugat között: magyarok Szerbiában 1991 után

Vékás János: A befejezetlen nemzetállam: magyarok Horvátországban 1991 után

Vékás János: Együtt Európában: magyarok Szlovéniában 1991 után

Gerhard Baumgartner: Magyarok Ausztriában a rendszerváltástól napjainkig (1989–2005)

Bárdi Nándor: A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája 1989 után

Gyurgyík László: A kisebbségi magyar közösségek népesedési folyamatai 1989 után

Papp Z. Attila: A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei

Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Papp Z. Attila: A magyar kultúra és tudomány a kisebbségi magyar közösségekben a 20. század végén

Nádor Orsolya: A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat

Bányai Viktória: A Kárpát-medence magyar nyelvű zsidósága

Bányai Viktória: Magyar ajkú zsidó közösségek a világban

Ilyés Zoltán: A moldvai csángók

Szuhay Péter: Magyar nyelvű cigányok a Kárpát-medencében

Kovács Ilona: Magyar szórványközösségek a Kárpát-medencén kívül

Válogatott bibliográfia

Statisztikai táblázatok

Térképek

---

Könyvbemutató a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: 2008. április 25. péntek, 11.00 – 11.30, Millenáris (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.), Kner Imre Terem

 

Télikert-építés, gyártás és medencefedés

} A téma később készült kronologikus összefoglalója: Honfoglalási emlékmű, Verecke {

 

Turulos elődjét még a millennium évében (1896) állították az akkori országhatáron, amely Trianon után a csehszlovák érát még átvészelte. Véglegesen a szovjet hatóságok távolították el a második világháború után. Aztán nem sokkal a rendszerváltás után felvetődött egy új emlékjel felállításának a lehetősége. Sok huzavona és különféle botrányok miatt ez a terv meghiúsult, az emlékmű torzóban maradt: ekként azonban igen sokan látogatták, koszorúzták, mígnem a közelmúltban az elaltatott ügy új fordulatot vett azzal, hogy Magyarország és Ukrajna elnöke kárpátaljai találkozóján megállapodott felavatásáról. Matl Péter munkácsi művész tervei alapján az emlékmű elkészült, de a felavatás ezúttal is (egyelőre) elmaradt. Ám az emlékmű áll: látogatják, koszorúzzák. Nagyobb méretben alább látható a Vereckei-hágó honfoglalási emlékjele a még el nem bontott belső állványzattal:

Újabb kis lépés a digitális világarchívum kiépülése felé:  "Az 1526 előtti időkből származó összesen 996 dokumentumot ezentúl bárki megtekintheti a Középkori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban című DVD segítségével" - mondja az illetékes levéltárigazgató. "...rendkívüli értékük miatt eddig csak igen indokolt esetben vehették kézbe a kutatók az 500-800 éves dokumentumokat, amelyeket tűzbiztos szekrényekben őriznek. Ezentúl viszont bárki "búvárkodhat" az anyagban; a kutatást a DVD-n nagyított képek segítik, 65 okirat esetében pedig a latin szövegek magyar fordítása és a csonka szövegrészek megfejtése is olvasható a lemezen.". Továbbá pedig: "a tervek szerint a jövőben az ország valamennyi levéltárában digitalizálják a Kárpát-medence teljes középkori iratanyagát, ami nagyban megkönnyíti a kutatómunkát. ... Amennyiben a teljes hazai anyagot digitalizálják, a levéltárosok egy kattintással, utazgatás nélkül hozzájuthatnak az értékes anyaghoz." Ha van PC-jük vagy laptopjuk...

A National Geographic friss cikke arról számol be, hogy az afganisztáni Bámiján-völgyben feltárták a világ eddigi legősibb olajfestményeit. A völgy eddig főként óriási Buddha-szobrairól volt ismert, most azonban japán kutatók a térség mintegy ezer barlangját kutatva legalább 12-ben olyan falfestményeket tártak fel, amelyek az 5. és 9. század között készültek. Tüzetes vizsgálattal jutottak arra az eredményre, hogy "A falfestmények alapját egy ólomtartalmú, fehér réteg alkotja, a fedőréteg festékét viszont dióból vagy mákból nyert olajjal vagy gyantával keverték." Az olaj hassználatában az ázsiai piktorok jócskán megelőzték európai társaikat, akik csak 8. századtól alkalmaztak hasonló technikát.

Szó se róla, Dean Reed élete érdemes a megfilmesítésre. Tom Hanks el is tökélte, hogy vászonra viszi és eljátssza a sajátos sorsú rocksztár élettörténetét: három éve megvásárolta ennek jogát és rövidesen elkezdődik a forgatás Berlinben.

Nekem van egy Dean Reed lemezem a hetvenes évek legelejéről, kiskamaszként vettem egy vidéki "kultovari"-ban (kulturális cikkek üzlete).  Reed azon kevés nyugati előadók egyike volt, akitől lehetett lemezt kapni az akkori Szovjetunióban, és még Kárpátaljára is jutott a Melogyija kiadásában megjelenő korongokból. Nem sokat tudtam akkor Reedről, csak azt, hogy amerikai meg hogy gitárral rockzenét énekel - ez alapérdeklődésnek épp elég volt. Baloldali forradalmi nézeteiről bizony elmulasztottam tájékozódni. Arról pedig mai napig fogalmam sem volt, hogy 73-ban az USA-ból az NDK-ba (!) emigrált. Későbbi életútját sem követtem nyomon, halálának különös történetét is csak most olvastam el.

Paul Klee - intuíció | A hír nem túl friss, kedvenc keresési közvetítőm révén azonban én most találtam rá. A cikk szerint az Eufrátesz bal partján hosszabb ideje folyó ásatások során most tártak fel egy mindegy 2 × 2 négyzetméteres falat, amelyen minden eddiginél ősibb, kb. 11 ezer éves falfestményt találtak. A leletnek nemcsak a kora szenzációs, hanem az is, hogy minden ismert ábrázolástól eltérően színes négyszögek látszólag teljesen kaotikus összességéből áll. Az ilyesmi merőben idegennek gondolható a neolitikum emberétől - de egyáltalán nem idegen Paul Kleetől.

Sajátos módon tiltakozott nemrégiben egy leleményes brit környezetvédő Kína rekordnagyságú széndioxid- kibocsájtása ellen. Kihasználva az alkalmat, hogy a híres kínai agyaghadsereg kisebb kollekcióját a  British Museumban állították ki, átlépett a biztonsági kordonon és két kerámaiszoborra CO₂ feliratú respirátort adott fel. Mivel a kiállított tárgyakban semmilyen kárt nem okozott, büntetése csupán az lett, hogy örökre kitiltották a múzeumból. Ezt maga sérelmesnek találta, de úgy nyilatkozott, gyermekei jövője fontosabb neki, mint az élvezet, amelyet a múzeum látogatása nyújt.

Ritkán szoktam ilyen megkereséseket közhírré tenni, inkább újságokhoz vagy egyetlen hírportálunk Keresem a gyökereimet topikjához utalom a nálam jelentkezőket, most csak azért teszek kivételt, mert mind a mellékelt 2 fotó, mind a küldött levél igen bájos. Ezen persze mást-mást értek a felvételek és a megkereső szöveg esetében. Utóbbi különösen azért figyelemre méltó, mert szerzője írónak mondja magát. Íme: