Előfordul, hogy első Kárpátalja-blogomban hónapokig nincs új bejegyzés. Ennek legalább két oka van: időhiány és érdeklődés hiánya. De lehet egyesíteni a két okot: túl sok egyéb közlőhelyem van, a közlendőm viszont más irányú. Pátriámmal csak ritkán, el-elvétve foglalkozom (erre megvan a jó okom). Hogy az utóbbi hónapokban valamelyest most mégis aktivizálódott a 2008-ban létrehozott, azaz az internet világában már idősnek számító webhely, annak nagyon praktikus oka van, ez pedig a SEO világába vezet, ezzel viszont ezúttal kivételesen nem terhelném olvasóimat. Legyen annyi elég: blogerősítésről van szó. Az elhanyagolt blogok hajlamosak elveszteni internetes potenciáljukat, míg azok, amelyek folyamatosan frissülnek, bővülnek, sokkal inkább számot tarthatnak nemcsak az olvasók, hanem a keresőrobotok figyelmére is. Blogot erősíteni persze leginkább olyan posztokkal lehet, amely felkeltik az érdeklődést, látogatottságot generálnak, illetve bizonyos kulcsszavakkal bekerülnek a Google találali listáinak az élére, és így a keresőből is érkeznek látogatók. (Na, mégis elkezdtem itt keresőoptimalizálási dolgokról írni.) Légyeg a lényeg: ha beírjuk a keresőbe pl. ezeket a kifejezéseket:

• ungvarszkij hotel
• knyahinya meteorit
• árpád vonal - turizmus
• üstben fürdés
• ungvár torta
• beszkidi alagút
• beregszászi nagyzsinagóga

- akkor a karpatalja.blog.hu megfelelő tematikus cikke a Top3 találat között szerepel. Itt azt is meg kell jegyeznem, hogy ezeket a bejegyzéseket nagyrészt segítőtársam, H.Cs. írta és tette fel a blogba - köszönet érte.

A blog legolvasottabb cikke egyébként a Virágzik a Nárciszok völgye című, de ehhez nem a Google, hanem a Facebook szállítja a látogatókat: a közösségi odalon nagyon sokan megosztották, amikor friss volt a hír.

No és akkor kis ajánlók az említett posztok némelyikéhez:

Hiába a tiltakozás, hiába a negatív szakmai vélemények: az Orbán-rezsim lenyomta Budapest torkán a német megszállás emlékművét sasostul, angyalostul, országalmástul. A történelmi tényeket hamisan beállító, a magyarság felelősségét az 1944-es eseményekben elmosó (kétes művészi értékű) monumentum  ugyan hivatalosan a megszállás áldozatainak emlékműve, de ezt a hazug címet valószínűleg még azok sem gondolják komolyan, akik tűzön-vízen át, a tényleges áldozatok emlékét meggyalázva véghezvitték ezt a szégyenletes és gyomorforgató történelemhamisítást, egyetlen angyalalakban gyúrva össze az ártatlan áldozatokat és a vesztüket okozó, a német nácikkal lelkesen együttműködő magyar pribékeket.

Az emlékművet július 20-ára virradólag, azaz az éj leple alatt, a fél Szabadság-teret kordonnal lezárva, erős rendőri biztosítással állították fel - igen elegáns gesztus a hatalom részéről. Vasárnap délelőtt a tüntetők már reagáltak is az agresszív kismalac akciójára.

- Nyuszika, állítok neked egy szép emlékművet.
- Malacka, nekem nem kell ez az emlékmű.
- De kell!

És lőn. Orbánisztán, 2014.

A német megszállás emlékművét rendőri biztosítás mellett, éjszaka állították fel a budapesti Szabadság-téren.

Frissítés: és még a héber szöveget is alaposan elszúrták... 

Szerencsésen sikerült elriasztanom magamtól a magyar közrádiót. Munkatársuk felhívott azzal, hogy a vereckei honfoglalási emlékműről tervez egy összeállítást, és látta  hogy én a témában honlapot készítettem. Beszélnék-e az emlékmű történetéről, külleméről. Mondom: igen, nagyon szívesen, de amit mondanék, az valószínűleg nem illik az Ön koncepciójába, lévén nekem nincs erről az emlékműről túl jó véleményem, talán kérdezzen inkább hivatásos szószólókat. Ezek hallatán meg sem próbált rábeszélni... Valószínű, hogy bár megtalálta és megnyitotta az oldalamat (nem csoda: a szóba jöhető keresőkifejezésekkel a Google-listák élmezőnyében szerepel), elolvasni már nem olvasta, mert ha megteszi, azonnal látta volna: a témát nem a közmédiában manapság uralkodó szellemben tárgyalom. Viszont az összegyűjtött adatmennyiség eléggé gazdag, lesz miből merítenie a műsorához, amely majd kellően megvilágítja a monumentum példátlan nagyszerűségét. / Vereckei-hágó - honfoglalási emlékmű

Az európai kulturális hagyományok hatása a kárpátaljai ruszinok eredetmondáira. Ezen a címen írta és védte meg doktori disszertációját Arabella Dolýk kultúrantropológus. A görög mitológiától az Artúr-legendáig és a Kalevaláig eljutva, a magyarok számos ősmondája is említve von párhuzamot és mutat ki vándormotívumokat.

Töredelmesen bevallom, nem igazán vonzódom a kosztümös történelmi filmekhez, a közelmúlt és a jelen, no meg a fikció sokkal jobban érdekel a régmúlt historikus megközelítésénél irodalomban és filmvásznon egyaránt. A minap látott film mégis két órányi zavartalan élményt nyújtott. Arthur Miller azonos című saját drámájából írta A salemi boszorkányok forgatókönyvét (angol címe The Crucible [Tűzpróba], 1996, rendezte Nicholas Hytner). A történet 1692-ben játszódik Új-Angliában, szereplői észak-amerikai angol telepesek. Massachussets állam Salem nevű településén a puritán életmódra kényszerített fiatal lányok elfojtott érzékisége sajátos módon tör felszínre. Játékos szerelem-varázslásaikat a számonkérés súlya alatt megszállottságnak hazudják, megnevezik ördöggel cimboráló megrontóikat, akiket a bíróság perbe fog, szabályos boszorkányüldözés kezdődik.

Levelet kaptam, ilyesmi szerepel benne:

2011. február 14-én lesz a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának 130-ik jubileuma.  Ennek tisztelete alkalmából szeretnék, Esztergomban egy csendőr relikviákból álló csendőrszobát kialakítani

Azzal a kéréssel fordulok hozzátok drága magyar testvéreim, határon innen és túl, hogy aki e kezdeményezésemet jóindulatú megtisztelő pártfogására méltónak tartja és tud, küldjön nekem a régi Magyar Királyi Kakastollas Csendőrséggel kapcsolatos tárgyakat, fotókat.

Aztán még elpufogtat néhány szépséges frázist: >>tovább