Eltemették Puskás Ferencet, a nemzet Öcsijét. Azt hiszem, ezúttal is sikerült átesni a ló túlsó oldalára. A magyarság vagy elüldözi a tehetségeit, vagy nem vesz tudomást róluk - vagy pedig túlajnározza őket. Leginkább haláluk után. Parlament + Stadion + Hősök tere + Bazilika, beszél az összes méltóság, szinte egésznapos műsor a közmédiákban... Meg ez a nevetséges dandártábornokság... Túlzás! Túlzás! És kontraproduktív. Aki nem kifejezetten Puskásfan vagy focimániás, azt szerintem inkább zavarta ez a nagy felhajtás, semmint megrendítette. Még azt is felteszem, hogy akadt, akivel sikerült megutáltatni ezt a valóban zseniális focistát. Két napon belül én sem hallgatom meg szívesen háromszor vagy négyszer a Nótás kedvű volt az apám című magyarnótát - még az ő előadásában sem. Na és Demjén Rózsi, meg pláne a Kormorán a gagyisláger-miatyánkkal... És katonai tisztességadás, sortűz és ágyútalp - egy vércivilnek... 

Kevesebb több lett volna. Meg talán inkább életükben kellene nagyjainkat... Hadd idézzek egy mondatot Szepes Mária Levél a fociról c. írásából:

Nem tudom, mennyire tartja számon a sporttörténetem azt a forrongásba torkoló eseményt, amikor az Aranycsapat vesztett egy világversenyen, s a dühödt tüntetők betörtek Sebes Gusztáv edző házába, és félholtra verték szegény fiát.

Ez az 54-es VB után történt, s ha jól tudom, az Aranycsapat nagyszerű edzőjének a fia maradandó károsodásokat szenvedett. Akkor hol volt ez a rohadt nagy össznemzeti megbecsülés?

Szepes Mária így fejezi be írását: "Ennyi mondanivalóm van a labdarúgásról..."  

Nekem se sokkal több.

Az alábbi mondatok egy most megjelent hivatalos közleményből valók, betűhíven idézek néhány mondatot:

Egyebek mellett megvizsgálták a magyar civiltársadalom potenciális tennivalóit a világon szétszóródásban élő magyarság nemzeti identitása és anyanyelve megőrzése szempontjából, ennek jegyében újra kell gondolni a nemzetközi – és ezen belül a magyar--magyar – támogatási és együttműködési lehetőségeket.

...

A jelenlevők megállapították, hogy az államnak a kultúrából való fokozódó kivonulásával erősödik a civiltársadalom szerepe a hivatásos és népi kultúra minőségi művelésének segítésében. Felhívták a figyelmet arra, hogy az így felszabaduló közpénzeket a civiltársadalom testületeinek rendelkezésére kell bocsátani, kiemelten óvni kell a közművelődést segítő támogatási rendszereket, hiszen az identitást őrző magyar kulturális háló meglétét a kisösszegű támogatások szavatolják.

...

Felhívják a politikum figyelmét arra, hogy a civiltársadalom létének feltételeit megteremtő törvényes kereteket és a támogatások intézményesülését segítő döntéseket alkalmazzák a kiteljesedő civiltársadalom igényeihez, mivel a jelenlegi helyzetben ezek nincsenek összhangban.

Naaa baaaaaszdmeg! - ezer bocsánat, de első olvasásra erre az indulatos kiszólásra ragadtattam magamat, amelyet hajdani laboránsokként alakítottunk ki hármasban B. Imrével és Berti-segéddel akkori munkahelyünkön, ahol kívülünk senki sem értett magyarul. Ha egymás munkáját nagyon le akartuk szólni, akkor húztuk el a szánkat és a két a hangot: "Naa baaaaaaszdmeg!"

Indulatomra nem a mondatok bicskanyitogató kacifántosságát hozom fel mentségül, hanem inkább azt, hogy a szöveget a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének a sajtószolgálta adta ki, a szóban forgó rendezvényt pedig ez a szervezet tartotta: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia.

Nem csekély mazochizmussal másodjára is elolvastam a mondatokat, ekkor már nem baszdmegeztem, csupán egy sommás üzenetet fogalmaztam meg a közlemény előállítójának a címére:

A te anyád nyelvét!

_____________
Forrás: Az Anyanyelvi Konferencia szimpóziumot és választmányi ülést tartott

Frissítés  évekkel később: A fenti link már nem működik, a szöveg ITT még megtalálható. Idetűzöm: :

Az Anyanyelvi Konferencia tájékoztatója

Kreatív játék, logikai játékok blog Játékmargeting - kreativ játék Keresőmarketing és Kreatív ügyességi játékok Kreatív játék, keresőmarketing, ügyességi játékok Kreatív honlapoptimalizálás - stratégiai játék

(Ha eddig spontán módon remekül eligazodtatok blogomban, akkor most aprólékos és túlrészletező magyarázatommal jól összekuszállak benneteket!) 

Kedves Olvasóim! A párnapos tesztüzem és az egyheti élesjárat során folyamatosan csinosítgattam és bővítgettem új blogomat, mostanra nagyjából úgy fest és úgy működik, ahogy szerettem volna. A szolgáltatások és navigációs lehetőségek elégségesnek tűnnek, nagyobb változtatást egyelőre nem tervezek, így most, hogy segítségetekre legyek a használatban és az eligazodásban, leírok néhány tudnivalót.

• Megjelenés, bejegyzések

Jelenleg a főoldalon mindig az utóbbi 7 bejegyzés látható, felül a legfrissebb. Alul A következő oldal » feliratra kattintva olvasható a korábbi 7 bejegyzés oldala, annak alján az oda- és visszalépést biztosító linkek (így bejárható a teljes tartalom).

• Időrendi navigálás, archívumok

A bal sávon legfelül az utóbbi 10 legfrissebb bejegyzés egyesével hívható le, az alatta lévő link heti bontásban mutatja a bdk.blog.hu teljes archívumát.

A bal sávon alul található a naptár, segítségével egy bizonyos napon írt itteni bejegyzéseim olvashatók.

A jobb sávon középütt egyelőre még használatos régi rendszerem legfőbb navigációs eleme, a havi bontást adó és egy évre visszamenőleg érvényes összes friss című beillesztett menű (ez szinte valamennyi régi és új oldalamon megjelenik). Innen minden közzétett írásom elérhető függetlenül attól, hogy hol jelent meg (a korábbiak érthetően nem itt).

A jobb sávon ugyancsak középütt található a havilap/hetilap menű, a dátumos linkek az egyes hónapok, a Tovább link az egyes hetek szerinti összes bejegyzést adják.

10 évre visszamenő összes naplójegyzetem elérhető a fejlécen található TELJES ARCHÍVUM (1997-től) linkre kattintva.

• Tematikus navigálás

 Főbb elemei a jobb sáv tetején találhatók:

Íróblog - frissen közreadott szépirodalmi írásaim

Közblog - közéleti jellegű írásaim

Kultblog - kulturális témák, művészet, nyelv, média, tudomány

Magánblog - naplójegyzetek

Ezután a fontosabb és gyakoribb témák gyűjtőlinkjei következnek, majd a műfajok szerint lehet navigálni.

Figyelem! Nem feltétlenül sorolom minden írásomat valamely kategória, téma vagy műfaj alá! Viszont minden bejegyzésnek van legalább egy címkéje!

• Keresés

A bal sáv közepén találhatók a címkéim - itt az egyes bejegyzések legfontosabb, legjellemzőbb, de egyben legáltalánosabb kulcsszavai sorakoznak. Egy bizonyos téma vagy műfaj szerint segítségükkel lehívható az adott címkével ellátott valamennyi cikk.

Lejjebb, a keresőablak segítségével a bejegyzések címében, szövegében és a hozzászólásokban található nevekre, szavakra lehet rákeresni - az összes olyan poszt megjelenik az oldalon, amelyben a begépelt kifejezés előfordul.

• Hozzászólások

Bejegyzéseimhez a jelenlegi beállítások mellett korlátozás nélkül bárki hozzászólhat. 

A bal sávon két lista is segíti a kommentárok nyomon követését: A friss hozzászólások időrendben listázza ki az 5 legutóbbit, a friss topikok pedig azt mutatja, melyik az az öt cikk, amelyhez a legutóbb hozzászóltak. (A kommenteknek mindenütt csak az eleje látható, elolvasásukhoz a cikk címét adó linkre kell kattintani.)

• Ajánlók, külső linkek

A bal hasábon (a friss hozzászólások alatt) található a hírbox, itt általában valamilyen számomra (is) fontos eseményre, rendezvényre hívom fel a figyelmeteket.

A bal hasáb alján ajánlom lejújabb könyveim oldalait és a leggyakrabban látogatott kulturális és hírportálokat, folyóiratok és újságok honlapjait. (Ideiglenesen ezek alatt  helyeztem el a keresőoptimalizáló versenyben részt vevő címeim linkjeit is.)

A jobb hasáb közepén ajánlom virtuálém (digitális mikrokozmoszom) néhány fontosabb gyűjtőhelyét, elérhető írásaim és publikációim listáját, továbbá a 6 éve épülő rendszer néhány fontosabb főbejáratát. Személyes adataimat és életrajzomat is innen érhetitek el. Lejebb található a blogárium - ez a kicsi, ám gazdag linkfelhő az általam leggyakrabban látogatott blogokat ajánlja szíves figyelmetekbe.

• Üzenetek

A fejléc jobb szélén található Üzenetek linkre kattintva találjátok meg azokat az oldalakat, amelyeket kifejezetten az egymásnak és a nekem szóló személyes (de nyilvános) üzenetek kedvéért nyitottam.

Lehetőség van bizalmas üzenet küldésére is: ha bármelyik cikkemhez a nyilvánosságot megkerülő megjegyzést fűznétek, a cikk fölött kattintsatok a nevemre (BéDéKá), majd adjátok meg a kért adatokat - és a begépelt szöveget emailban továbbítja hozzám a rendszer.

Egymásnak is küldhetők ilyen üzenetek, de csak azoknak, akik előzőleg regisztráltak, bejelentkeztek és így tették meg hozzászólásukat: az ő nevükön ez esetben megjelenik az üzenet küldéséhez szükséges link.

• Regisztráció, bejelentkezés

- a jelen beállítások mellett nem feltétlenül szükséges, én mégis ajánlanám, mert valószínű, hogy idővel - például ha megjelennek a spam-hozzászólások - szigorítanom kell egyes funkciók hozzáférhetőségén. A regisztráció nem bonyolult, a bejelentkezés egyszerű - és a gép megjegyzi az adatokat, újbóli látogatáskor automatikus a belépés.

Regisztrálni és bejelentkezni a jobb sáv alján található linkek segítségével lehet.

Végül

• néhány általános megjegyzés:

Blogot írni számomra öröm, és egy ideje belső szükséglet is. A blogolást legelső sorban írásnak tartom, így nem tudom élesen elválasztani más alkotói tevékenységeimtől. Emellett egyfajta permanens író-olvasó találkozónak tekintem,  így aztán hiába az a legfontosabb benne (miért is tagadnám), hogy magamat kivetítsem a virtuális térbe, a gesztus mégis csak azáltal nyeri el értelmét, ha befogadókra talál. A néma, hozzászólást soha nem író, linkeket soha be nem tűző, levelet soha nem küldő, de értő olvasót (ők vannak többen!) legalább annyira becsülöm, mint azokat, akik aktivitásukkal, érdemi kommentárjaikkal, szellemes beszólásaikkal vagy akár éles kritikájukkal, ellenvéleményük kifejtésével hozzájárulnak a blog életéhez. Én a láthatatlan, rejtőzködő olvasónak ugyanúgy írok, mint a láthatónak, visszajelzőnek.

Magát az írást magányos, inividuális tevékenységnek tartom; mint ahogy végső soron az olvasás is az! Egy blog működtetése azonban már közösségi cselekedet, értelmét az interaktivitás adja. Így tehát senkitől sem várom el, de bárkitől szívesen veszem, ha értő módon és jószándékkal részt vesz a bdk.blog.hu életében. 

Pechünkre Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) az elnöke már megint szót emelt a határon túl élő több millió magyar érdekében és újabb referendumra készül, szerinte eljött az ideje a kettős állampolgárságot érintő második népszavazásnak.

Ó jaj! Nincs még elég baja a magyarságnak, lehet fokozni a megosztottságot és a feszültséget, íme, hogyan kell ostoba elszántsággal tenni azért, hogy az ellenszenv gyűlöletté fokozódjon. Ha bejött egyszer, két éve, miért ne jönne be újra! Ebben a pattanásig feszített hangulatban csak ki lehet valami nyálfreccsentő vicsorgást provokálni a határon túliság amúgy már döglődő kutyájából.

Hogy a helyzet még cifrább legyen és valamivel kellemetlenebbül érintsen, az eddig kevésbé eszementnek gondolt kárpátaljai magyarságszervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) éppen most szűrte össze a levet Patrubánnyal. Előbb az UMDSZ-közeli Kárpáti Igaz Szó közölt terjedelmes interjút az MVSZ-elnökkel, aki sok egyéb ostobaság mellett még a magyarok őstörténete ügyében is állást foglalt, nem kevesebbet állítva, mint hogy "ma már tudjuk: Itáliában 3000 évvel ezelőtt az etruszkok magyarul beszéltek, s felfedeztük a madjar törzset Kazahsztánban". Majd 2 nappal később arról olvashattam tájékoztatást, hogy új MVSZ-vezetőket választottak Kárpátalján. Ennek az a lényege, hogy az Országos Tanács elnöki posztjából kiakolbólították a KMKSZ-es Soós Kálmánt, aki tétlenkedésével "a szervezeti élet pangását" okozta, helyette az UMDSZ-es Ambrus Pál került, és maga a Tanács csupa UMDSZ-legénnyel töltődött fel, Pirigyi Béla lett az alelnök, az elnökség további tagjai pedig Zubánics László, Dupka György, Kincs Gábor (valamennyien az UMDSZ Országos Tanácsának tagjai). A két szervezet összeszövődése immár nem lehet kétséges. Faramuci azonban annál inkább!

Nem kétséges, hogy ennek a nagy összeborulásnak a hátterében a közös ellenséggel szembeni szövetkezés áll, hiszen a KMKSZ mindkét szervezetnek igencsak a bögyében van. Patrubánynak jól jön, hogy a személyes ellenségévé vált Kovács Miklóst és klánját lecserélheti az ellenérdekelt csapattal, az UMDSZ-nek pedig jól jön az is, hogy valaki újra kiteregeti a sajtó nyilvánossága előtt a vereckei emlékműre szánt dollárezresek elsikófálását, de ennél is jobban jön, hogy folyamatosan megkérdőjelezett magyarságukat (emlékezzünk állandó jelzőjükre: magyarul beszélő szocdemek) most egy mélymagyar szervezet legitimálja.

Csak azt nem tudom, mindezt hogyan fogja a kárpátaljai magyarságot ukrajnai szinten képviselő UMDSZ összeegyeztetni a szocialista-liberális kormánykoalíció iránti hangsúlyos lojalitásával, és miként lesz képes úrrá lenni skizofréniáján például akkor, amikor a kettős állampolgárság ügyében tartandó népszavazáson két szögesen ellentétes nézetet egyszerre kell majd képviselnie.

Bár nem kell őket félteni, bizonyosan feltalálják magukat, magyarázatul talán eldünnyögnek pár keresetlen etruszk mondatot.

Szilágyi Zoltán Éva, alias Zoé PIT - SZILÁGYI ZOÉ. Szül.: Bp 1966, festő, grafikus, alternatív punk képzőművész - naiv festészet, laptop áruház

Születtem 1966-ban Budapesten. 12 éves koromban szüleimmel disszidáltunk Amerikába,ahonnan később Németországba mentünk. Itt jártam iskolába is. 26 éves koromig különböző nyugat-európai országokban utazgattam, éltem, kiállitottam. 1991-92 óta újra Magyarországon, Veszprémben tartózkodom. Autodidakta vagyok. Édesapám képzőművész, ő fedezte fel már kiskoromban tehetségemet és sokat segített, hogy kibontakozhassak. Foglalkozom grafikával, festészettel, objektekkel, MAIL-ARTtal, ezen kivül ÖN-ELŐADÓ vagyok - saját külsőmet is művészeti alkotásként kezelem. Egyéni frizura, ékszerek, tetoválások, piercingek stb. Ruhákat & egyéb tárgyakat is kidekorálok. „PUNKMŰVÉSZNEK” is hivnak, a PUNK-stilussal (külső,zene) szimpatizálok, de nem tartozom semmilyen társadalmi/politikai/művészeti csoporthoz sem. MINDENFAJTA politikai nézetet ellenzek. Továbbá káros szenvedélyektől mentes életet élek - nem iszom, nem cigarettázom és ellenzek mindenfajta kábitószert! Szeretem a magányt, a természetet, de a nagyvárosok meghökkentő & morbid megnyilvánulásait is (graffiti, comix, foglaltházak... stb.) Művészeti stilusom leginkább az UNDERGROUND - illetve OUTSIDER ART kategóriába sorolható.

Zoé

Voltam házfoglaló Berlinben, laktam apácák közt, és laktam bordélyházban is - no nem mint ott dolgozó nő, hanem ott volt kiadó lakrész… Szöktem át határon, kipróbáltam drogot, piát - sem a drog, sem a pia nem jön be, szerintem céltalan önrombolás!

Zoé

...Szilágyi Zoltán Éva, alias Zoé PIT ... olyan kiválósága a magyar szubkultúrának, aki a saját maga bőrén tapasztalta a közegellenállás elutasító, kivető, sőt szankcionáló mechanizmusának hatását. Fordulatokban és extrém életélményekben gazdag életútja szinte megelőlegezte majdani kálváriáját, amely egy állitólagos gyilkossági kisérletben tetőzött, és a börtönben ért véget.

Szombathy Bálint 

Szilágyi Zoé művészetére hatottak az újvadak, a naiv művészet szürreális képi világa, de foglalkoztatja őt a tömegkultúra és a giccs újraértelmezése. Vonzódik a misztikumhoz, a woodoohoz, az ősi kultúrákhoz. Többnyire kisebb, intim, aprólékos képeket készít nem hagyományos technikákkal (filccel, körömlakkal), gyakoriak nála a kollázsok, mail artok s különösen az objektek. Művei gyakran narratívak: technikájukban, stílusukban, történetmesélő jellegükben rokonságot mutatnak a képregényekkel. ... Zoé kísérletező, évai kíváncsisággal fedezi fel az újabb és újabb technikák kínálta lehetőségeket, melyek valójában már a művészet járt ösvényei, de a nagyközönség és a galériás rendszer még mindig jobban szeret a klasszikus média keretein belül maradni.

Bordács Andrea

Itt lakik Zoé    

Több kép:
itt, itt, itt, itt, itt

Ha már Leta volt olyan kedves és tegnapi jegyzetemet olvasva Zátonyi Tibor vagon-fotója okán hozzászólásában felidézte Éva novelláját, akkor talán én is visszanyúlhatok bizonyos eredetekhez. Nos, Éva novellájában (Körzeti szerelmek műsora) nem vasúti kocsi, hanem autóbusz árválkodik a mező közepén, illetve nem is árválkodik, hiszen azon utaznak az írás szereplői. Hogy a fikciónak és a valóságnak milyen finom csatlakozási pontjai lehetnek, azt bizonyítsa egy fotó, amely a Pánsíp legelső (1993/1) számának a hátlapján jelent meg.

A felvételt Kovács Elemér készítette, s ha jól emlékszem, a szántőföld közepére vonszolt roncs nem messze Beregszásztól, talán Nagybégány határában volt látható évekig a közútról.

Akkor a fotót azzal a kéréssel tettük közzé, hogy az olvasók adjanak neki szellemes címeket. A szerkesztőség két ajánlata ez volt:

1) A KMKSZ kezdeményezésére ünnepélyes keretek között felavatták a pangás éveinek emlékművét

2) Ajándék-autóbuszt kapott a Pánsíp szerkesztősége

Az ember vagy csinosítja a blogját, vagy ír bele. A kettőre egyszerre nincs ideje.

A napokban főleg az előbbivel bíbelődtem. Lassan minden a helyére került a szellemesen szerkeszthető két oldalhasábon is. Nagyjából talán így jó lesz a kategóriák, témák és műfajok szerinti felosztás (jobbra), külön büszke vagyok a hírablakra (balra), és jó sokat dolgoztam a linkgyűjteményekkel. Újdonság, hogy nyitottam egy-egy ilyen oldalt is: Üzenetek BéDéKának, Csevegőszoba-1. (Korábbi főhelyem, az Ungparty Manzárd egyelőre az archívum és az ajánló oldal szerepét tölti be.)

Ezen kívül más munkáim is voltak/vannak, új és újabb felkérések érnek el, ami sokkal inkább öröm, mint nyűg. Adtam versfordítást a Kistangóba és a Spanyolnáthába, írom új novellámat a Népszavának és lélekben már készülök arra, hogy a jövő héten én leszek a Litera naplóírója.

Friss publikációim közül külön örülök az Egy szakreferens szenvedélye megjelenésének a Bárkában. A két éve készített első változat után az idén készre írtam ezt a novellát, amelyről itt bevallhatom, hogy valami nagyobb lélegzetű vállalkozásnak, novellafüzérnek, kis- vagy nagyregénynek lenne/lehetne egy részlete, fejezete. Persze azt nem tudom, hány oldalon keresztül viselhető el ez a szándékosan rontott-túlbonyolított stílus, amelynek a funkciója, szándékom szerint legalábbis, az lenne, hogy kifejezze annak a túladminisztrált, agyonszabályzott mammutintézetnek a nehézkességét és lehetetlenségét, amelynek keretében történeteim játszódnak, de annyi bizonyos, hogy a következő epizódokban sem kímélem majd az olvasót, ilyen mondatokat bocsátva eléje:

"Az igazságos és körültekintő döntés meghozatalához a rektornak elegendő volt előbb körültekintenie, majd meggyőződve arról, hogy körültekintő és igazságos döntéshozatalának metodológiai alapjait, egyedül lévén a dolgozószobájában, senki nem fürkészheti ki, elővett egy ez esetben elégséges számú oldallal rendelkező érmet, a fejhez hozzárendelte az amorfot, az íráshoz a félvezetőt, amorf fej, félvezető írás, és anélkül, hogy akár a függőlegesen felfelé dobott test röppályájának, akár a tengely körüli pörgés forgatónyomatékának a képletébe belehelyettesítette volna a megfelelő adatokat és számításba vette volna a légellenállással, az érintkező testek rugalmasságával és egyéb hatásokkal kapcsolatos tényezőket, bőr karosszékében hátradőlve megvárta, míg az érme aláhull íróasztala sima felületére, és ott néhány kisebb felpattanás után egy ideig még tovább pörög, majd egyre magasabb frekvenciájú, ám egyszersmind gyöngülő hanghullámokat keltve szépen elpihen."

Ó jaj, szegény majdani olvasóim!

*

Szombaton házavatón voltunk Ildikóéknál. Igen takaros és kényelmes lakra tettek szert régi sajátjuk csarével kombinált eladása révén. Megvizitáltuk az összes helyiséget, aztán jókat ettünk (Ildikó kedvemben járt: krumpli, sajt, gomba) és finomakat ittunk, Finlandia vodka után a vacsorához Badacsonyi Kékfrankost Szeremley Huba pincészetéből, amelynek kedvéért még én is megszakítottam sörissza szokásomat.

*

Kolos babérjaimra tör! Nemrég indított blogja - web.buzz.hu - ezres nagyságrendben gyűjti be a napi olvasókat, ami pillanatnyilag jó tízszerese az én itteni látogatottságomnak. Igaz, ezt úgy éri el, hogy a szolgáltató favorizálja a számtech-témákat, s mivel ezen belül Kolos elég jókat ír, így folyton kikerül a címlapra.

Én csak a keresőoptimalizáló versenyekben elért szerény sikereimmel büszkélkedhetem, a pillangószív keresőszóra 4 címemet is az első találati oldalra sorolja a Google, és meglepetésemre a díjazásos versenyben is jó a helyezésem, a linkfelhő keresőszóra ötödikként adódik az a versenyoldalam, amely 3-3 aforizmámat adja ki minden frissítésre (lásd: fogalmi linkfelhő).

*

Aki teheti, nézze meg Zátonyi Tibor barátom fotóit a Nyitott Műhelyben (megnyitó holnap, részletek itt)

Néhány régebben bemutatott, Kárpátalján készült munkája:

Akinek olyan megjegyzése, észrevétele vagy üzennivalója lenne, amely nem kapcsolódik konkrétan egyik bejegyzéshez sem, kérem, ide tűzze be!

Az üzenetről a rendszer azonnal értesítést küld nekem e-mailban, így szükség esetén azonnal tudok reagálni, válaszolni.

Emellett egymásnak a Csevegőszobában üzenhetnek olvasóim.