balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek

Min dolgozom mostanában?

2008. július 14. - BDK
"Nyári ugorkaszezonban mostanában már csak a celebeket kérdik meg erről arról, mondjuk, hogy merre nyaralnak. A terasz.hu-n most induló sorozatban másról faggatjuk az írókat, költőket, kritikusokat, nem a nyaralásról, hanem a munkáról lesz szó. Vajh mind dolgoznak mostanában?" - Ezt tőlem is megkérdezte a  portál főszerkesztője, Balogh Robert. Válaszoltam.


Ha pár nappal korábban érkezik a kérdés, bajban lettem volna, mert jórészt arról kellett volna beszámolnom, hogy hónapok óta nem tudom komoly munkára fogni magamat. Ami legkevésbé megy, az a széppróza, ősz óta nem írtam novellát (borzasztó!). Verset ugyan jó néhányat elkövettem a tél folyamán, de ezek jobbára kis forgácsok, haikuk voltak. Igaz, tavasszal befejeztem 2004-ben kezdett szonettsorozatomat (Pilinszky-projektum), ez meg is jelent könyv formájában, igaz, hogy a koszorúktól függetlenül is született pár új szonettem, de most már vagy két hónapja nem érzek ilyesmi írására késztetést (borzasztó!). Igaz, hogy a pozsonyi magyar napilap részére havonta írok egy jegyzetet, igaz, hogy rendszeresen posztolok a blogomban, de hosszabb publicisztikára, esszére az utóbbi két évben nem igazán fanyalodtam (ez a legborzasztóbb!). Az idei publikációs jegyzékem ugyan alig valamivel szegényebb a tavalyinál, de az adott időszak alatt született értékelhető opuszok számukban mindenképpen, és meglehet, minőségben is alatta maradnak annak, amit korábban éveken keresztül „megszoktam magamtól”. Míg azelőtt mindig az volt a problémám, hogyan fogjam vissza kreativitásomat, hogyan akadályozzam meg magamat abban, hogy gyakorlatilag egyfolytában írjak valamit, most ott tartok, hogy noszogatom magamat: jóember, telnek a napok, és te semmi értékelhetőt nem alkottál, csak szörfölgetsz a neten, szenvedélyesen online sakkpartikat játszol, bütykölgeted a honlapjaidat, keresőoptimalizálsz , blogolsz, levelezel – de hol maradnak a nagy regények, drámák, súlyos költemények, veretes esszék? Tényleg borzasztó: hol maradnak?

Nos, alig néhány nappal ezelőtt vettem egy mély lélegzetet és nekiláttam évek óta dédelgetett regényemnek. A történet kerete vagy négy éve megvan, három novellát is írtam már belőle, alig is lenne más hátra, mint a már kész szövegeket egybedolgozni és a közöttük maradt üres teret kitölteni szöveggel. Igen ám, de ezek az üres terek túlságosan is nagyok és szinte fenyegetően tátongóak, a novellaszövegek pedig egymástól szemléletükben, szerkezetükben, talán stílusukban is erősen eltérőek. Új struktúrára, új koncepcióra lenne szükség. Előbb ezt kellene létrehozni, aztán megírni a történet hiányzó részeit. Na ez az, ami miatt évekig csak babusgattam magamban a regénytervet, de jottányit sem jutottam előbbre a megírásában. Most, hogy végre nekiültem, azt is egy súlyos kompromisszumnak köszönhetem. Alkut kötöttem magammal: lemondtam a koncepcióról, és elkezdtem írni a szöveget, bízva abban, hogy utóbbi majd megteremti az előbbit. Korábbi két regényemmel szemben amúgy is felmerült, hogy túlszerkesztettek, túlkonstruáltak, hogy éppen a koncepció öli meg a történetet – hát akkor itt most nem lesz kérem semmiféle eltervezett alkotói szemléletrendszer, semmi előre kifundált szerkezet, a szándék és az eltökéltség nem telepszik rá a cselekményre, hanem csak elkezd folyni a szöveg, egyik mondat hívja a másikat, egymásból következnek a dolgok, és nem a szent koncepcióból.

Állítólag más írók leginkább így hoznak létre regényeket. Ideje utánajárnom, igaz lehet-e.


Eredeti közlés: Terasz.Hu, 2008. jún. 14 (fotó is van!)

A blogomban közölt összes interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr27567068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

am 2008.07.14. 16:35:26

Nem vagyok író, sem költő, de a munka nekem is nehezen megy
mostanában.

Handi Péter · http://Vilagitotorony.com 2008.07.15. 15:08:51

Igaz lehet. Déry azt mondta: az író kinyúl a sötétbe és rendszerint talál valamit. Az is kecsegtető lehet, ha például egy régebbi írásodból kiemelsz egy karaktert és áthelyezed egy követhető szituációba, továbbviszed egy más történetbe. Ez a "módszer" egyszerre szórakoztató és izgalmas, - ki tudja, mi kerekedhet belőle. (Lásd: Rosenkrantz és Guildenstern....)
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása