Amit poénnak szántam - komolyra fordult. Arról értesülve, hogy az űrturista Magyarországra látogat, eljátszottam, mintha a szakmai találkozót követő sajtótájékoztatón blogomnak is lehetősége lenne egy kérdést feltenni, és - magam járva elöl példával - megkértem olvasóimat, szálljanak be ötleteikkel: mit kérdeznének Simonyitól. Ezután - inkább csak brahiból - írtam a Magyar Asztronautikai Társaság honlapján megnevezett, a találkozó sajtóügyeiben illetékes Bacsárdi Lászlónak, felhívva szíves figyelmét akciómra. Kisvártatva a következő választ kaptam:

Napok óta várom, hogy az első sajtóhírek után tudományos szintű beszámolók is megjelenjenek a szenzációs felfedezésről. Sajnos azonban még a National Geographic cikke sem elégített ki egy bizonyos szempontból. A hirek.csillagaszat.hu honlapján olvasható összefoglalóban aztán végre megtaláltam azt, amit kerestem.

Simonyi Károly az első határon túli magyar, aki már Földön kívüli is volt. Persze az amerikai magyarokat nem szokás határon túlinak nevezni, holott ők aztán igazán túl vannak rajta, szegényeket mégsem támogatja a Szülőföld Alap.

10 évvel ezelőtt - felkérésre, egy tervezett kiadványba - írtam néhány gyermekverset. Azóta se. A könyvből aztán nem lett semmi, verseim soha nem jelentek meg. Most először adom közre őket.

Macerás dolog a demokrácia. Olyan tekintélyes testület, mint az Országos Választási Bizottság, és olyan még tekintélyesebb, mint az Alkotmánybíróság, kénytelen komolyan venni egy heccet. Nevezetesen azt, ha valaki megnépszavaztatná: legyen-e ingyen a sör a kocsmákban.

Kiosztották a nemzetközi sajtófotó-pályázat idei díjait. Mint korábban erről már olvashattunk, szép magyar siker született: az általános hírfotó kategóriájában a fotósorozatok között Szigetváry Zsolt (MTI) képsora nyert első díjat. A hír szerint "A Majdnem forradalom című, tíz képből álló kollekció a tévészékház elleni szeptember 18-i támadás, és az október 23-i zavargás éjszakáján készült."

Vasárnap este debütált a magyar közszolgálati televízió főcsatornájának új közéleti-politikai műsora, az À la Carte. A hat jeles vendég - csupa média-celebritás - étlapról rendelt, de nem étlap szerint beszélt. Hanem nagyjából összevissza. Így a műsor is nyögvenyelős lett, mintha a sztrapacska lett volna az egyetlen rendelhető étel.

Fogadást kötöttem egy bloggertársammal, hogy ha komolyan akarom, akkor 10 hét elteltével (vagy azon belül) az én NolBlogom lesz az első legalább egy kategóriában a NolBlog rendszerében. Könnyelmű vállalás - egyben szakmai próbatétel.