>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > > |
---|
Kik a pirézek, hol élnek? műhely |
|||||||
Komputer billentyűzet - csak szőkéknek - érdekes internet - ex, hír - it kütyü, kultblog - Laptop szerviz Budapest - billentyűzet gomb csere - Nemcsak klaviatúrával, mobil alkalmazással is vezérelheti saját virtuális szerverét, ha vps tömeges sms szolgáltatását veszi igénybe:
<< A fenti poszt első megfogalmazásában számos link szerepelt a friss tech hírekre és forrásokra mutatóan, de töröltem őket. Viszont kitettem idei SEO-programom és aktuális kereső marketing tevékenységem néhány vonatkozó hivatkozását:
Egyre aktuálisabbá váló Izgalmas témát feszeget az Agent portál legújabb cikke (a link már nem él, mást tettem alá, 2016). Lényegében arról van szó, hogy a robotok fejlődésével és alkalmazási körének kiterjedésével előbb-utóbb adódhatnak olyan szituációk, amikor szükségessé válhat a döntést hozó robotok felelősségének a megállapítása. Ez pedig elképzelhetetlen a robotjog előzetes kidolgozása nélkül. Mindez egyelőre persze sci-fi-regényekbe illő téma (Asimov foglalkozott is vele behatóan), ám annyi lehetségesnek látszik, hogy >> frissítve tíz évvel később >>
Régóta "beletörődtem" abba, hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről.
Az egyik magyar ősblogger honlapján reagálást és viszontreagálást olvastam abban a témában, hogy miért is nem lehet háztartásainkban az életre veszélyes 220 volt helyett inkább az ártatlan 24 voltos hálózatra áttérni. A bloggert gyerekkorában nyolcszor rázta meg az áram, ezért sürgetne valami megoldást. A hozzászóló is csak részben érti a problémát, leginkább a villamos energia szállítása közbeni veszteségekről beszél, ezzel magyarázza, miért használunk 220 voltot 24 helyett. Ebben persze igaza van, de hogy a 24 volt feszültséget biztosító tápegységnek a veszteség elkerülése miatt lehet csak 2 méter hosszú zsinórja, az mosolyt érdemel.
Az is igaz, hogy a feszültség nagysága és az energiaszállítás közbeni veszteség fordított arányban áll egymással, ezért vannak magasfeszültségű távvezetékek és ezért működnek a helyi trafóállomások és a kisebb urcai trafók (pl. sok helyen oszlopokra szerelve): ahogy közeledünk a fogyasztóhoz, vagyis ahogy csökken a szállítás távolsága, a magasfeszültségből fokozatosan háztartási feszültség lesz. Ez utóbbi elvben lehetne akár az emberre teljesen ártalmatlan 24 volt is. Hogy a gyakorlatban mégsem lehet ennyi, annak egészen más és roppant ésszerű oka van.
A probléma kulcsa a teljesítmény, illetve ennek összefüggése a feszültséggel és áramerősséggel. A megfelelő képlet pedig:
Példán illusztrálva: ha van egy másfél kilowattos (1500 w) mikrosütőnk, az a 220 voltos hálózatból 7 ampert vesz fel. Ha 24 voltról üzemelne, az azonos teljesítményhez 62 ampert kellene biztosítani! A 2400 wattos mosógép 100 ampert venne fel... Mindez azt jelenti, hogy minden egyes gépünket, nagyobb teljesítményű fogyasztónkat (vasalót, porszívót is) ujjnyi vastag, masszív vezetékkel kellene ellátni, a falban pedig szinte karvastagságú huzalokat kellene húzni, hogy bírja a 300-400 vagy még több amperes terhelést. (A 220-ra használt drótok felizzanának és elégnének). Egy nagyobb lakótelepi háztömb áramellátásához pedig már combvastagságú vezetékekre lenne szükség. Ez sokszoros anyagfelhasználást jelentene, a behuzalozás technikai nehézségeiről már nem is szólva.
Vagyis: ha tizedére csökkentjük a feszültséget, a korábbi teljesítmény eléréséhez tízszeresére kell növelnünk az áramerősséget.
De ez még nem minden. Sokszorosára növekedne háztartásunk berendezéseinek a mérete is: a motorok tekercseiben, a kisebb-nagyobb trafókban, áramátalakítókban tízszer nagyobb áram folyna, minden sokkal nagyobb, súlyosabb, alkalmatlanabb (drágább) lenne.
A most könnyű kézi fúrógépet alig bírnánk felemelni, igaz, a képen láthatónál sokkal masszívabb, hajókötél-vastagságú vezeték amúgy se engedné, hogy kedvünkre használjuk.
Gondoljunk arra, hogy ha valami komolyabb berendezést akarunk üzemeltetni háztartásunkban (szivattyút, szerszámgépet), akkor még a 220 is kevés, 380 voltos, három fázisú ún. ipari áramra van hozzá szükség. Egy 380 helyett 24 voltról üzemelő fűrész- és gyalupadnak akkora lenne a motorja, hogy a cucc be sem férne a kisebb hobbyműhelyekbe.
És hogy veszélytelenebb lenne? A 24 volt valóban nem ráz, de a hatalmas áramerősség miatt fokozott lenne a tűzveszély. Kisebb zárlat esetén is felizzana, elégne az, ami az áramkört rövidre zárja. Ha most a gyerek bedug egy u-szöget a konnektorba, kicsap a biztosíték. Akkor nem csapna, hanem szépen felizzana a szög...
No, nem az eszemet akartam játszani a fentiekben. Régóta "beletörődtem", abba hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről.
A teljesítmény, feszültség és áramerősség összefüggésének fejtegetésével sem természettudományos műveltségemet akartam bizonyítani. Mindez ugyanis általános iskolai tananyag.
------------
Az 1,1 kilowattos (= 1100 wattos) villanymelegítőn 220 volt feszültség mellett 5 amper erősségű áram folyik át.
Ha a 220 voltos feszültség rákapcsolásakor a fogyasztón 3 amper erősségű áram folyik át, akkor a felvett teljesítmény 660 watt.
U - feszültség, R - ellenállás, I - áramerősség
U = R×I, R = U/I, I = U/R
Ez a blogbejegyzés a címében szereplő három szóval, amely sorrendben a feszültség, az áramerősség és a teljesítmény mértékegysége, azaz azzal, hogy volt amper watt - a Google találatok közt az 1-ső helyen szerepel - most már évek óta (2015).
tech, tudomány, villamosság, számítógép, laptop, alkatrész, akkumulátor, tömeges sms kampány, erőforrás, áram, szerver, redundáns áramforrás, volt-amper összefüggés, teljesítmény kiszámítása, kultblog: elektro- és számítás-technika, budapesti laptopszerviz:
______________________
Amper watt átszámítás, képlet
watt amper átváltás; 9 kw hány amper; kw amper atvaltas; amper számítás; biztosíték hány amperes; kw amper szamitas; amper számítás wattból; áramerősség kiszámítása; 3 fazis teljesitmeny keplet; 0.1 amper hány watt; amper számitása; áramfelvétel kiszámítása; 4 amper 24 volton; 3 fázisú motor áramfelvétel számítás; teljesítmény számítás; 16 A hany wat; watt számítás képlet; hány volt egy amper; mekkora az ellenallas; watt amper átváltó; aramerosseg szamitas; hány amperes biztosíték kell x wattos fogyasztáshoz, notebook akkumulátor töltő feszültség
_________________________
Az autó akkumulátorok töltését általában a kapacitási adatban szereplő amperóra szám 10 %-ában adja meg a szervikönyv, tehát mondjuk egy 44 amperórás teljesen lemerült akkut 4,4 amperrel kell tölteni, mégpedig 10 órán keresztül (így épp kijön az 44 amper×óra). Az olyan akkumulátort, amelyik nem sült ki teljesen, a lemerülésük arányának megfelelően rövidebb ideig kell az a házilag készített autó akkutöltőn hagyni. Vízhűtésre és hűtővízre nincs szükség, de egy kármentő tálca jól jön az aksi alatt.
a weblap optimalizálásban az erős linkek teljesítménye a domain erősségétől is függ
Vízfertőtlenítés klór-dioxid oldattal:
Vízterápia műanyag ipari tartály felhasználásával.
A tegnapi nap egy bizonyos tekintetben mindenképpen az első az életemben. Először szántam rá magam, hogy elolvassak néhány olyan cikket, amely a Web 2.0 mibenlétét taglalja.
Bevallom, az internet és a számítástechnika technológiai és üzleti újdonságainak naprakész ismeretétől szándékosan távol tartom magam. Szinte nincs nap, hogy valami új fejleményről vagy fejlesztésről ne lehetne olvasni, minden hétre jut egy-két kisebb-nagyobb szenzáció, repdesnek a cégek, projektek, szoftverek nevei, annyi már a rövidítés és a verziószám, hogy követéséhez vagy szakmabelinek kell lenni, vagy felfokozott laikusi érdeklődés szükséges hozzá. Nálam meg se-se. Én még felhasználónak is viszonylag konzervatív vagyok: amit megszoktam, aminek megtanultam a kezelését, ahhoz szívesen ragaszkodom, nem akarom a jól bevált régit szenzációs újra cserélni. Inkább idegesíteni szokott, ha egy-egy újrainstallálásnál a fiam valamelyik programnak újabb verzióját teszi fel, és nem találok minden opciót ott, ahol megszoktam.
Ezzel együtt szeretnék magamnak azzal hízelegni, hogy nem veszett ki belőlem teljesen a fizikus, és nem hagyott el végleg a természettudományos és technikai érdeklődésem. No meg a gondolkodásom rugalmasságára is finnyás vagyok, és mivel az internet "filozófiája" valamilyen szinten mégiscsak érdekel, így alapvető felhasználói konzervativizmusom és kényelmességem ellen tudatosan küzdök. Minden idegenkedésem ellenére már le-lemondok a jó öreg vizuális honlapszerkesztő használatáról és kipróbálom a korszerűbb lehetőségeket (például a Blogtérben, amely, tudtam meg utóbb, kifejezetten web 2.0-s fejlesztés), kacérkodom a Wikipédiával és a Creative Commons-szal (bár elfogadni még nem tudtam őket), használom az RSS-st...
Ha tehát a "saját dolgaimmal" való foglalkozás során valamivel már túl gyakran találom szembe magamat, akkor előbb-utóbb csak rászánom magam, hogy megismerkedjem vele.
Na, így jártam a Web 2.0-val is. Láttam, hogy ne láttam volna, hogy ez a kifejezés egyre gyakrabban felbukkan nemcsak szakcikkekben, hanem híranyagokban is, a blogoknak meg éppenséggel állandó témája, vitatkoznak róla, elemzik üzleti hátterét, vannak, akik esküsznek rá, mások vitatják még létezését is, nem látnak benne többet marketing-lufinál és bukását jósolják. De hogy valójában mifán terem ez az újabb izé, arról, bevallom, tegnapig semmilyen néven nevezhető elképzelésem nem volt. Tegnap és ma aztán elég sok mindent elolvastam. Ezeket a cikkeket választottam ki olyanokként, amelyek a laikus érdeklődő számára a legátfogóbb képet nyújtják:
• Web 2.0 - A web mint platform
• Az Internet 2.0 részletes bemutatása
• A feltölthető világ - Web 2.0
Érdemes továbbá elolvasni még ezeket is:
• A háló ki van vetve
• Web 2.0 - fókuszban a háló jövője
• Szerinted mi az a Web 2.0
A blogtérben egyébként bejegyzések sokasága foglalkozik a témával, az ugyancsak web 2.0-as címkézési lehetőség össze is gyűjti őket: itt.
Hogy saját véleményt alakítsak ki a web 2.0-ról, azt korainak tartom. A dolog műszaki-programozói és üzleti részéhez nem tudok hozzászólni, de a tartalmi és filozófiai elképzelésekről annyit bizonyosnak látok, hogy én az internetet eleve olyasmire használom, ami voltaképp webkettes "találmány": kezdettől nemcsak kapni, hanem adni is akartam, nemcsak letölteni, hanem fel is lőni tartalmakat, megosztani információt, interaktivitást tenni lehetővé és gyakorolni, kollektív projekteket indítani és vezetni. Az internet számomra kezdetektől fogva az aktiv virtuális jelenlétet és a virtuális közösség(ek)ben való hitet jelenti, továbbá az ezen belüli intenzív kommunikációt, együttműködést. Mániákus Googléző és elszánt belinkelő vagyok, és kezdettől azt vallom, hogy az interneten a szövegek (tartalmak) új kontextusba kerülnek és ezzel pótlólagos jelentéshez jutnak. Arról nem is beszélve, hogy saját pátriám első és egyetlen bloggere vagyok, aki most már a második nyilvánosság megszállottjaként tartom fenn különböző webhelyeimet. Ha mindez a web 2.0 részét képezi, akkor én már akkor webkettes voltam, amikor ez a fogalom még nem is létezett.
_______________________