A heideggeri Semmi körüli tiszteletkör után szükségesnek éreztem, hogy felújítsam régebbi blog-performanszomat, beleértve az erről szólő helyszíni tudósítást is, amelyből megtudjuk: a hiánynak vannak fokozatai. Van, ami csak úgy szimplán nincsen, meg van, ami sokkal inkább nincs. Zeusz csak egyszerűen nincs, viszont mindent tudunk róla. A görögök ismeretlen istene – Agnosztosz theosz – viszont jobban nincs, mert róla nem tudunk semmit. Ennél is cudarabbul nincsen szobra ennek az ismeretlen csávónak. A hiányok netovábbja pedig az, hogy a görögök ennek a nagyon nemlétező isten cudarul nincsen szobra számára talapzatot emeltek a Pantheonban. »a teljes helyszíni beszámoló
balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2
| >BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > > |
|---|
Kik a pirézek, hol élnek? műhely |
|||||||
bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek
A szubjektív Univerzum
Még az ünnepek alatt történt, hogy kedves régi barátom, akivel számos lényeges dologban kialakult egyet-nem-értésünk miatt kapcsolatom az utóbbi években meglazult (szinte meg is szakadt), egy izgalmas írásra hívta fel a figyelmemet. Itt található: Kvantum-radar. Figyelmesen elolvastam (ezt jó szívvel ajánlom mindenkinek, akit érdekel az ilyesmi), és a következőket tudtam írni róla válaszomban:
E-könyvek az ukrajnai iskolákban?
.jpg)
Az MTI által is közzétett hír szenzációs: Ukrajnában akár a következő tanévtől olyan e-bookok válthatják fel a nyomtatott tankönyveket, amelyek a 11 tanév összes tankönyvének az anyagát tartalmazzák. Mivel a bejelentés miniszterelnök-helyettesi szinten történt, remélhetőleg van valóságalapja, több puszta elképzelésnél. A permanensen tankönyvgondokkal küzdő oktatásügy mindenesetre nagyot léphet előre - a nemzetközi színtéren is.
A két boríték paradoxona
Azt hiszem, 20 éves koromban pontosan érettem volna azt, amit most csak kapiskálok. Rendkívül érdekes cikket olvastam egy logikai és valószínűségelméleti paradoxonról, amelyről érdekes módon korábban nem is hallottam. A paradoxon lényege a következő. Két boríték közt választhatunk, tudva, hogy az egyikben kétszer akkora összeg van, mint a másikban. Amikor választottunk, megnézzük, mennyi a pénz a választottban (mondjuk 10 $). Ezután dönthetünk, hogy megtartjuk-e ezt, vagy mégis a másikat kérjük. Mivel azonos az esélye annak, hogy a másikban a fele, illetve annak, hogy a kétszerese van, így átlagosan a várható összeg: 5 + 20 osztva 2-vel, azaz 12,5 - ami több a 10-nél. Tehát valószínűbb, hogy a cserével nyerünk, semmint az, hogy veszítünk vele. A csere az összegtől függetlenül kedvezőnek mutatkozik, voltaképp akár azelőtt dönthetünk úgy, hogy cserélünk, mielőtt kinyitnánk az első borítékot. Sőt, már azelőtt tudjuk, hogy cserélni fogunk, mielőtt még egyáltalán választottunk volna! Ez szögesen ellentmond annak a szintén nyilvánvaló feltételezésnek, hogy a két boríték elvben egyenlő esélyű.Leonardo és a turini lepel
Tegyünk egymást mellé két igen közismert és megfelelően titokzatos dolgot, keressünk összefüggést közöttük - és bizopnyosan szenzáció lesz belőle. A turini lepel és Leonardo személye épp megfelel, és a komputeres analízis máris kimutatja, hogy amit a megfeszített Jézus lenyomataként tisztelnek a hívők, az voltaképp da Vinci önarckép-szobrának az optikai vetülete, s maga a lepel nem más, mint az olasz mester zseniális hamisítványa. Ez a hipotézis se nem hihetőbb, se nem hihetetlenebb, mint a bizonyítottan középkori (és nem Krisztus idejéből származó) lepel keletkezését leíró hasonló magyarázatok, az arcvonások hasonlósága és/vagy különbözősége mindenesetre elgondolkodtató, még ha fel is merül, hogy a fejszoborból miként lett egészalakos testlenyomat:Segíts a kis robotnak!
Szerintem szenzációs az a szociológiai kísérlet, amelyet egy New York-i diáklány eszelt ki. Épített egy végtelenül egyszerű és esetlen "robotembert" azzal a céllal, hogy a járókelők segítőkészségét tesztelje. A gyerekjátékra emlékeztető kedvesen mosolygó kis figura más sem tud, mint egyenes terepen kis sebességgel előre gurulni, az út legkisebb egyenetlensége is megakasztja, és természetesen nem képes tájékozódni, de még irányt változtatni sem: mindennek nekimegy, mindenbe beleakad. Anélkül, hogy ellopták vagy megrongálták volna, első útján (amelyet számos hasonló követett) 42 perc alatt mégis eljutott a 39 ezer négyzetméteres Washington Park egyik sarkából a másikba. Ebben a járókelők, az ott sétálók vagy dolguk után igyekvők működtek közre. Alkotója a kis robotra ugyanis segítséget kérő zászlócskát szerelt, amelyre ráírta az úticélt is. Az alábbi videón jól látható, hogyan segítették célja elérésben az emberek a szánalmas, de aranyos kis gépecskét, ékes bizonyítékául annak, hogy mégiscsak barátságos és jóindulatú faj lennénk... Csillagászati tudásbázis
Kitűnő honlap indult a napokban, amely a legfontosabb csillagászati alap- ismereteket tartalmazza, egyfelől tematikus cikkek, másfelől kislexikon, illetve főleg oktatási célokra szánt bemutató anyagok és videók formájában. A rendszer egésze elég széles ismeretanyagot ölel fel: bemutatja a Naprendszert, foglalkozik égi mechanikával, asztrofizikával, kozmológiával, áttekinti a csillagászat történetét a kőkorszaktól napjainkig, ismerteti a legfontosabb kutatási eszközöket. A videók némelyikébe bele is kukkantottam, találtam köztük egy viccesnek mondhatót:A Főiskola könyvei
Már puszta látványában is figyelemre méltó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kiadói műhelyéből 2008-ban kikerült azon könyvek sorozata, amelynek jónáhány darabját minapi látogatása során Csernicskó István hozta magával és adta át. Tanulmány- és interjúkötet, monográfia, időszaki tudományos gyűjtemény egyaránt akad a kétség kívül értékes munkák között. A teljesítmény akkor is tiszteletet érdemlő, ha tudni lehet, hogy olyik kiadvány megjelenését nem is egy, hanem több kutatói és kiadói pályázat tette lehetővé, s némely esetben a szerkesztői-szöveggondozói munka némi kívánnivalót is hagy maga után. A főiskola tudományos műhelye mellett illesse dicséret a könyvek kivitelezőjét, a PoliPrint kiadót is. Sajnálatos azonban, hogy ezeknek a kiadványoknak nemhogy az ismertetőjét, de még puszta felsorolását is hiába keressük a beregszászi főiskola honlapján.
Itt az első színes e-book olvasó!
A Fujitsu cég bemutatta a kereskedelmi forgalomba kerülő első színes e-könyv olvasóját, a FLEPia névezetűt. Az energiatakarékos e-papír-technológiára alapuló más fejlesztések még csak fekete-fehérben tudják azt (vagy kevesebbet), amit az új ketyere színesben produkál. Érintő-kijelzés, 2024×768 pixel felbontás, beépített WiFi (azaz vezeték nélküli internetezés lehetősége), fejhallgató- és USB- csatlakozó, memóriakártyával 4 GB-ig bővíthető kapacitás (ez kb. 5000 db, egyenként 300 oldalas könyv tárolására elegendő!).
Az olvasó PDF, TXT, HTML, Word, Excel és PowerPoint fájlokat tud megjeleníteni 262 ezer színárnyalat használatával, mindössze 12,5 mm vastag, tömege nincs negyven deka. Akkumulátoros tápegysége egyszeri feltöltés után 40 órás üzemmódot biztosít, ami azt jelenti, hogy ha percenként "lapozunk" egyet, akkor 2400 oldalt olvashatunk el hálózati áramforrás nélkül.
Mint az újdonságot bemutató egyik cikk írja, a FLEPia egyetlen szépséghibája a borsos ára: 1000 dollár körüli (230 eFt) áron kerül forgalomba.
Egy eléggé béna videó (ma került a netre) a frissen bemutatott termékről:
2011-ben már 199 dollárért kapható lesz az Amazon Kindle - írja a Blackberry táblagép okán a Mobilmarketing Blog - alternatív laptop töltők
VillanySpenót - hálózati kézikönyv
a VillanySpenót honlapja már nem érhető el, ezért kivettem a nem működő linket a szövegből - seo: google keresés első hely -
A Digitális Akadémia óta az utóbbi évek egyik legjelentősebb "netirodalmi" fejlesztésének gondolom a hálózati irodalomtörténeti kézikönyv, a VillanySpenót elindítását. A nagyszerű kezdeményezésről az Élet és Irodalom eheti számában olvashatni a projekt egyik vezetőjének, Horváth Ivánnak a részletes cikkét, ez sajnos a neten csak a jövő héttől lesz elérhető (majd frissítésként belinkelem), addig is a FigyelőNet > később 24 .hu > cikkéből értesülhetünk a "szabad irodalomtörténet" indulásáról és néhány fontos jellegzetességéről. De többet tudhatunk meg róla, ha egyenesen a VillanySpenót oldalát keressük fel (bár a cikkben nincs link, azért könnyű megtalálni), és ott tájékozódunk mibenlétéről, működéséről. A lényeg pedig nagyjából a következő: