(2002. nov. 10.) Tegnap a napló elmaradt, de egy nagyobbacska cikket a Terasznak egésznapos fejfájásom ellenére csak megírtam - és ma meg is jelent (LÁSD: Illyés, Szűrös és az elcserélt sípok). Ez az internet bája, varázsa, utolérhetetlensége - szombaton este elküldöm, vasárnap délelőtt megjelenik. Meg hát az sem rossz (kezdem megtanulni), hogy a Terasznál illik kész webfelületekkel dolgozni, magam „tördelem” az anyagot (bizonyos korlátokkal), magam tűzöm be a képeket... Onagy kicsit prüszkölt Szűrös szerepeltetése miatt, de hát, gondoltam, amiért ma esetleg valóban politikai „főelmebeteg”, attól még 89-ben mégis ő volt az ideiglenes köztársasági elnök és mindaz, amit leírok, valóban így történt.

(2002. nov. 8.) Kolos megérkezett Gyöngyösre. Reggel 8-kor Éva vitte ki Csapra, onnan átvonatozott Záhonyba, várt 3 órát a csatlakozásra, aztán 2 átszállással (Miskolc, Vámosgyörk) este fél hatra meg is érkezett. A DUE médiatáborába ment, ezúttal egynapos programra. Második éve tartja a diákújságírók egyesületével a kapcsolatot, kétszer is volt egyhetes nyári táboraikban Balatonfenyvesen.

(2002. nov. 7.) A címbe emelt rövidítés nem a NOSZty Fiúra, és nem is noszFalgikus hangulatomra utal, hanem egy olyan történelmi eseményre, amely a magyar helyesírás szabályai alól évtizedeken át kivételt élvezett, mert számtalan társától eltérően csupa nagy kezdőbetűvel volt írandó. Éspedig: Nagy Októberi Szocialista Forradalom. (A másik kivétel a Nagy Honvédő Háború volt.) Így szerepelt minden helyesírási szabalyzatban és szótárban, egészen a rendszerváltásig, pontosabban a 11. kiadású helyesírási szabályzat megjelenéséig.

(2002. nov. 6.) Vitéz Györggyel beszélgetett tegnap este Érdi Sándor a televízióban. A Kanadában élő költő lenyűgöző egyéniség, színesen, odafigyeltetően beszélt önmagáról, az irodalomról, a vallásról, a világról. Legérdekesebbnek azt találtam, amit állítólagos „hontalanságáról”, elszakadtságáról mondott: ez különösebben soha nem foglalkoztatta, no meg hogyan lehetne ilyesmiről beszélni az internet korában, amikor pillanatok alatt az összes barátját elérheti.

(2002. nov. 4.) Többen is felköszöntöttek ma. Az elsőknél még szabadkoztam, hogy egyrészt a családi hagyomány nem a mai napot, hanem január 28-át tartja számon Károly-napként, másrészt meg ha valamit, hát a névnapot soha nem vettem komolyam. Szerencsére a családunk se nagyon. A születésnapoknak ellenben van némi rangja és rituáléja, amely engem, különösen, ha a sajátomról van szó, évről évre jobban zavar, és már jóideje erőt kell vennem magamon, hogy elfogadjam: másoknak fontos megünnepelni engem.