A Hungarológiai Közleményekben (Újvidék) Szabó Szilvia tollából tavaly megjelent dolgozat Berniczky Éva Méhe nélkül a bába című regényét értelmezi úgy, hogy a szüzsé nyomozás- /fordítástörténetét állítja centrális helyzetbe. Az interpretáció során felmerülnek a napló és az önéletrajz műfaji kérdései és a női identitás problematikája is. A fellelt, a fordítás tárgyát képező (a törzsszövegbe szubtextusként ágyazódó) napló- szövegek felülírják a preskriptív nemi szerepeket, de a fordítástörténetben is dominánssá válik az elnyomott feminin beszédmód. A fordítás ön(re)konstruk- ciós folyamatként is interpretálható, melynek eredménye a fordító én-elhasonulása lesz. >> A fordítás mint a szubjektum-(re)konstrukció figurája - a gyönyörszöveg tex/(s)tuális  multiplikálásának aktusa

Nem friss publikáció, de én most bukkantam rá Cseke Péter kedves könyvajánló soraira a Korunk honlapján. Ezeket írja:

»Balla D. Károly alkotói habitusát ismerve cseppet sem lep meg, hogy egy szokatlan számkombinációt választott az ezredforduló hét – kinek kövér, kinek szűk! – esztendejét megörökítő naplójegyzeteinek címéül: 2000±3. Mintha ekképpen is tudatosítani akarná a műfajjal szembeni elvárásainkat: az emlékelevenítés és az értékítélet terén legyen pontos és felelősségteljes, ugyanakkor dinamikus és célratörő, észleleteiben kritikus és önkritikus, indulatait pedig (ön)iróniával fékezze. Ezzel a módszerrel érte el a helyhez kötötten is hipertevékeny Balla D. Károly – írja ugyancsak rendhagyó műfajú elemzésében Tarján Tamás –, hogy írói, kiadói, iro­dalom- és kultúraszervezői munkásságának lenyomatai „egylendületű életleltár”-ként kerüljenek az olvasó elé.

Jóval szokatlanabb, amikor valamely kézikönyv címében tűnik fel a matematikai jel: Értelmező szótár+. Pályakezdő újságíró koromban épp Balla D. Károly szülőföldjéről, Kárpátaljáról hozattam meg (akkoriban ott voltak a legolcsóbbak a budapesti kiadványok) A magyar nyelv értelmező szótárának – Bárczi Géza és Országh László szerkesztette – hét kötetét. Az Értelmező szótár+ csak két kötet, mégis jóval „többet tud”, mint az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült elődei. És nem azért, mert negyedmillió nyelvi adatot közöl. Érdeme, hogy a címszavak között éppúgy megtaláljuk legújabb szavainkat (csipkártya, honlap, laptop), mint a régi mesterségneveket (csiszár, felcser, ispán, kasznár, pintér, tőzsér stb.); továbbá a szinonimákat, az ellentéteket, a szólásokat, a közmondásokat és a tájszavakat is.

Aligha véletlen, hogy Balla D. Károly figyelmét is felkeltette a Tinta Kiadó meglepetése. Internetes naplójában így ajánlja az olvasónak: „A szótárnak ott a helye mindazok könyvtárában, akik tudatosan használják anyanyelvünket. Azonban – szerintem – azok forgathatják a legnagyobb haszonnal, akik valamilyen okból bizonytalanok egyes szavak használatát, értelmezését illetően, akik (még) nem sajátították el tökéletesen a magyar alapszókincset. Diákok, iskolások körében, egyáltalán: az anyanyelvi oktatásban nagyon jó szolgálatot tehet, de igen jól jöhet a magyarnak mint idegen nyelvnek az elsajátításában is. Akik pedig már túl vannak ezen a szinten, azok a + szolgáltatások okán nyúlhatnak érte bátran.”« (Korunk, 2008/április)

A 'hipertevékeny' jelzőn kicsit elmosolyodtam. Igazából nem értem, miért alakult ki rólam ez a kép (legutóbb Balogh Robi is rákérdezett egy interjúban). Azelőtt még csak-csak, de az utóbbi két évben igazán nem töröm el a szekérrudat; én úgy érzem, sokkal kevesebbet írok, semmint egy ebből élő szabadúszónak illenék. Még Évát is megtévesztem, neki az szúrt szemet, hogy egyre-másra rakom fel ide a blogra friss publikációimat... Hát igen, valaki csak megírta ezeket. Én a macskáinkra gyanakszom...

Amiről szó esik Cseke Péter írásában:

2000±3. Az ezredforduló hét esztendeje.

Értelmező szótár+

A szerző az elmúlt évtized költői termésének legjavát válogatta jelen kötetébe. Ha belelapozunk, előbb tárgyak és személyek többszörösen absztrahált mikrovilágában találjuk magunkat (Harmadvalaki), később az emberi viszonylatok, a megragadott pillanatok, az elesettség és a kiszolgáltatottság, az egyszerre tragikusan és ironikusan bemutatott élet és halál képei sorakoznak (A síklakó), majd a korábbi szabadversek világából a szigorúan kötött formák közé érkezünk, ahol az alaktani konzervativizmus egyfajta radikális tartalmi modernizmussal alkot feszes egységet (Fordul a föld). A kötet ívét a záró szonettkoszorú (Mélyek mélye) teszi teljessé: a legnehezebb verstani forma következetes alkalmazásával és az emberi szenvedés- és megváltástörténet igen újszerű, helyenként meglepő feldolgozásával a szerző kétség kívül egyik legjelentősebb költői teljesítményét tárja az olvasó elé.

Balla D. Károly (1957) szülővárosában, a kárpátaljai Ungváron (Ukrajna) él családjával. Harminc éve jelent meg első verseskötete, később a próza és a publicisztika is fontos műfajává vált. Húsz önálló könyvet tudhat magáénak, számos antológiában és almanachban szerepelt, művei rendszeresen megjelennek a magyarországi és határon túli orgánumokban. József Attila-díjas. (Részletes életrajz)

A gondolati, intellektuális líra művelőjeként tartják számon. Ösztönös költői invenciója  tudatosan vállalt műgonddal társul, verseiben izgalmas egyensúlyba kerül a konkrétság a látomásossággal, a nyers szövegszerűség az emelkedett poézissel. (Költészetéről részletesebben)

A könyv adatai:

Balla D. Károly. Harmadvalaki. Versek, 1999–2008.

Savaria University Press, Szombathely – 2009

96 oldal

Ára: 2000 Ft, 8 EUR, 60 UHR

ISBN 963988211-9

Borítóterv: Balla Csönge, arcképgrafika Keisz Gellért

Támogatta a Nemzeti Kulturális Alap

A könyvről:

• Bodor Béla kritikája az ÉS-ben

Blogbejegyzés a kötet megjelenéséről:

• Harmadvalaki - megjelent

A kötet bemutatása a Teraszon:

• Balla D. Károly. Harmadvalaki

Interjú a könyv megjelenése okán:

• Japán gyerekek mérnek rám megsemmisítő vereséget

A könyv megrendelhető a Kiadónál:

Levélben:	Savaria University Press 9700 SZOMBATHELY Károli Gáspár tér 4.
Telefonon:	94/512-680
E-mailben:	sup@btk.nyme.hu

A postaköltséget Magyarországra a kiadó vállalja!

A kötet versei:

• HARMADVALAKI

Konstelláció
Mobil
Keresés
Lukkal a közepén
Késleltetés
Azt a keveset
Zseb
Harmadvalaki
A mohó elalél
Időnek előtte
Amikor először elindult
Egészen végig

• A SÍKLAKÓ

Az alpakka bonbonniere titka
Amikor évek múlva találkoztak
Mikor a busz az állomásra…
Amikor összecsuklott
Amire nincsen
Zuhanás
Kettős akrosztichon
Alanyi vers alkonyatban
Mikrokozma
Magadálmodás
Rétorz
Az egyedüli
Messze a várostól
Az összerakhatatlan
A síklakó

• FORDUL A FÖLD

Ungvár
Álló vonaton
Helyben-lét
Jégárban
A kezdetek fele
Fenn a bátrak, lenn a gyávák
Szúvakkal alvó
Önisme
Tárt ajtó előtt
Hűs homályban
Hamis zavarban
Féreglyuk
Kőés árnyék
Orfeusz ha alászállna
Őszi tor
Érvek súlya alól
Hűvös rettenetben
Fordul a föld
Ne kérdezze senki
Visszatérés

• MÉLYEK MÉLYE

Vélt erények
Merítkezés
Hívó végtelen
Célkeresztben
Poklok kapujában
Vasárnap
A tékozló fiú
Az apa
Aszály
Szép új világ
A jámbor tétovák
Az anya
A kétség
A szent tudatlanság
Mélyek mélye

• KÉPVERSEK

Szép semmisülés
Az időoszlopai
Erény vagy…
A lélek ténfereg
Pasolini-oltár PIN-kóddal

A kötet versei erről az oldalról indulva olvashatók: Balla D. Károly: Harmadvalaki

arvisura könyvek

VENDÉGPOSZT - írta Kőrös László

Nem mintha reklámot akarnék nekik csinálni, de úgy látom, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megfeledkezett a saját évfordulójáról. Sem lapjukban, sem honlapjukon nem hogy megemlékezés, értékelés, hanem árva szó sem esik arról: éppen tegnap volt 20 esztendeje, hogy 1989. február 26-án megalakultak. De nemcsak náluk, a magyar média egészében is hiába kutakodtam tegnap. Gondoltam, egy napot várok - de sehol egy hír ma sem. Hát jó, akkor én. Épp elég rosszat írtam róluk ahhoz, hogy most gratulálhassak huszadik évfordulójuk alkalmából.  

Bár a teljes Pilinszky-projektum már megjelent könyv alakban, az egyes szonetteket azonban csupán abban az ütemben adom itt közre, ahogy a Debreceni Disputa megjelenteti őket. Most hozta a posta januári számukat.