balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek

Kis türelmet

2009. január 18. - BDK

Köszönöm mindazok rám-figyelését, akik valamilyen formában a napokban hangot adtak aggodalmuknak: miért nem frissül blogom, összefüggésben van-e ez komor hangú haikuimmal, jól vagyok-e, valami történt vagy csak nagyon dolgozom valamin; stb. Nos, jól is vagyok, dolgozom is ezen-azon, de a kis szünet oka valami más: egy számomra fontos dologról kellene beszámolnom, ha tetszik: "vallomást tennem" - és ennek egyelőre keresem a formáját, módját, helyét. De amíg ezt megtalálom, addig is jelentkezem majd más egyébbel - kis türelmet kérek csupán.

A könyv szaga

digitális forradalom - e-könyv, online olvasás vs. nyomtatott tartalom - hangoskönyvek letöltése, hallgatása, e-book letöltés

szagos könyv - hangos könyvKönyörgök, valaki találja már fel a büdös e-book-olvasót, hogy "a könyv illata" mint érvelési argumentum végre eltűnjön azok szótárából, akik a digitális forradalom ellen ágálnak ócska nézeteket hangoztatva.

Ostoba cikk az e-könyvek és online olvasás ellen

Most aktuálisan a Literán olvashatni egy eléggé ostoba cikket arról, hogy a nyomtatott könyv olvasása miért jobb dolog, mint a digitálisé - és itt jönnek mindenféle nevetséges érvek, a szag mellett még az is, hogy szeretjük látni a könyvön az előző olvasó hagyta nyomokat, foltokat, szamárfüleket. (Na most komolyan: ki szeret olvasni zsírpacnis, kávéfoltos könyvet?) Arról nem is beszélve, hogy az írás összemossa az online-olvasást az e-book-olvasással, okfejtései pedig nemcsak konzervatívak, hanem vaskalaposak is: mondvacsinált érvek alapján próbálná az új generációkat távol tartani a kor nagyszerű vívmányaitól. (A dologban egyébként az is nevetséges, hogy a cikk történetesen nyomtatott verzióval nem rendelkező internetes portálon jelent meg) ...Legközelebb talán már arról is olvashatunk, hogy valaki visszasírja a petróleumlámpa illatát a villanyégő ellenében és a kurblis telefonról fog nosztalgiázni csúcsmobillal a kezében.

Frissítés 2017

Az eltelt évek során valamelyest változott a kép és talán a kép és talán a szemlélet is. A digitális tartalom ma már sokkal elfogadottabb és ezerszer elterjedtebb minden területen, médiától az oktatáson át a hivatali ügyintézésig. Jelentősen változtak az olvasási szokások.

a hangoskönyvek megjelenésével.

A fiatalok körében talán ma már ez a legszívesebben használt forma az irodalom fogyasztására, ami persze kedvezőtlen következményekkel is jár, az olvasás mint olyan egyre kevésbé irányul terjedelmes regények szövegére. Mivel egyre több klasszikus és modern irodalmi olvasmány érhető el ingyenesen letölthető hangoskönyv formájában, így felhasználói körük és egyre szélesebb. Ahogy lassan a Google is áttér a bemondásra történő, élőszóban feltett kérdésekre adott válaszok megadására, így a beszéd, az emberi hang idővel felzárkózik az írott szó mellé a digitális szövegek fogyasztásában. Ez valószínűleg ugyanolyan természetes folyamat, mint az, hogy a nagy asztali gépeket lassan kiszorítja a laptop, a tablet,  vagy akár az okostelefon.

Az eredeti cikkből - erősen vitatható nézetek:

Digitális forradalom vagy zsákutca?

Az irodalomféltők mégis leginkább a gyerekeket óvnák az elektronikus könyv kísértéseitől. Akinek már volt az egyik kezében gyerek, a másikban meg bármiféle technikai kütyü, az tudja hogy mire számíthat, ha majd nálunk is felbukkan az e-olvasó. Semmiképpen sem ajánlott az online olvasás. Tapasztalatból tudom, hogy még egy Andersen is csak nehezített körülmények közt mesélhető, ha a hallgatóság megkaparintja az egeret. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyobb lélegzetvételű történetnek esélye sincs ilyen körülmények közt. A sok gomb meg a görgő biztos több érdeklődést vált ki belőlük, mint maga a mese.

A szakértők szerint azonban a nagyobbakat sem árt távol tartani a digitális világtól. Bár a mai fiatalok már meglehetősen magabiztosan mozognak a virtuális térben, és a mobilok, videójátékok és iPodok tengerében játszi könnyedséggel működtetnek bármiféle techcsodát, ez mégis inkább hátráltathatja őket az irodalom-fogyasztásban. A pedagógusok egyre többet panaszkodnak, hogy az ifjúság olyan mértékű szövegértési- és koncentrációs problémákkal küzd, ami már komoly aggodalomra adhat okot. A hozzáértők szerint pedig az online olvasás nem hogy segítene, hanem – a fentebb említett okok miatt – még ronthat is a helyzeten.

Nevicke vára

Nehéz eldönteni, mennyi a szenzáció- keltés és mennyi a tényszerűség abban a cikkben, amelynek főbb tartalma az MTI jóvoltából több magyar portálon is megjelent. Ám annyi bizonyosra vehető, hogy - mint Ukrajnában ez törvényszerű - a nevickei vár állagának a meg- őrzésére sem jut elegendő pénz. Holott a vár nemcsak történelmi érték, hanem turista-látványosság is. No meg a mi családunknak is afféle zarándokhelye volt évtizedekig. Csönge legutóbb tavalyelőtt tavasszal készített itt szép fotókat, én pedig egy azóta többször, több helyen megjelent és idézett esszé-féleségemben emlékeztem meg rendszeres nevickei kirándulásainkról.

Tovább

I hope you like it

Az új évben megnőtt a látogatott- ságom. Érvényes ez a blogomra is, de méginkább arra, hogy házunkban is nagyobb lett a forgalom, majd minden napra esett egy-két látogató. Volt háziorvosunk kezdte a sort, öt éve még havonta tiszteletét tette nálunk, leginkább abból a célból, hogy az erdélyi magyarok, a legújabb Hrabal-könyv és a háború előtti Ungvár tárgykörében értekezzen velünk, netán megírassa velem Debrecenbe a soros ösztöndíjkérelmét számos melléklettel együtt.  Mellékesen megmérte az öregeink vérnyomását (amelyet ők maguk naponta legalább tucatnyi alkalommal amúgy is megmértek), tőlem megkérdezte, hogy szedem-e az általa 25 évvel ezelőtt felírt gyógyszereket. Aztán, mint a kárpátaljai orvosok közül oly sokan, áttelepült Magyarországra, három év szünet után most jött el újra hozzánk, leginkább a kárpátaljai festőiskola nagyjai iránt érdeklődött, de kíváncsi volt arra is, hogy 44-ben mit csináltak Ungváron a nyilasok.

Tovább

Amikor rám tör a valóság

Hiába fegyverkeztem fel eléggé alaposan ellene irodalommal, zenével, játékkal, családi békével - mostanában  mégis rám tör, kopogtatás nélkül, a valóság. A híreket és külső történéseket persze eddig sem zártam ki mikrovilágomból, de, évtizedek alatt kimunkált védekezési mechanizmusom- nak hála, nem igazán hagytam, hogy a külvilág kellemetlenségei kisajátítsanak. Tudomást vettem a rosszról, a kedvezőtlenről, ha úgy alakult, írtam is róla, ellene, igyekeztem bemutatni és elemezni  - ám hogy hosszú távon eluralkodjon rajtam az aggodalom és a pesszimizmus, azt általában sikerült kivédenem. Pontosabban: eszemmel mindig is elég jól láttam a dolgok árnyoldalát, a romlást, a pusztuláshoz vezető tendenciákat, ám érzelmileg mindig inkább a nagyszerűhöz,  a nemeshez, a felívelőhöz, a pozitív élményt adóhoz kötődtem. A mostani időszak azonban a szokásosnál jobban riogat.
Tovább

Fedetlenül

Miközben El Lobó fontos bloggeri cselekedetnek tartja, hogy 2008-ban védnökséget vállalt a pécsi szerelmi sóhajok felett, aközben egy másik pécsi polgár városának egyik csatornafedelét fogadja örökbe. Nekem, a Pécs-Ungvár tengely rám jutó végén be kell érnem egy lyukkal, vagyis egy csatornafedél hiányával. A luk hetek óta tátong a Vár utca sarkán, közvetlenül az Ungvári Nemzeti Egyetem fizikai karának impozáns korpusza előtt, egy szűk kereszteződésben, ahol kocsival megkerülni igen bajos. A fedelet nem most lopták el először, éppen nemrégiben került rá új tető, de röviddel a csere után újra elvitte valaki. Az illetékesek láthatólag nemhogy a pótlásáról nem sietnek gondoskodni, hanem még egy figyelmeztető cölöpöt sem tesznek ki mellé. Mivel a közvilágítás amúgy is hosszabb ideje szünetel ezen az utcaszakaszon, csak idő kérdése, hogy valaki a lukba lépve nyakát szegje, lábát törje. Két körülmény azonban enyhíti a veszélyt: az egyik, hogy leesett a hó, így sötétebb éjszakákon is látni a fehérség közepén a fekete foltot, a másik, hogy az csatornaakna lassan, de biztosan megtelik szeméttel.
Tovább

Újévi gázhírek

Nem kezdődik az Ukrajnában lakók számára túl jól az új év.  Nem jön a gáz Oroszországból... A magyar médiában sajátosan váltakoznak az ukrán-orosz gázvitát és annak fejleményeit érintő hírek. 2-3 napja hol arról olvasni, hogy a Gazprom elzárja a csapot, hol arról, hogy mégis sikerül megegyezni. Ez ma délelőtt sem változott: az MTI ma 10 óra után közzétett, később javított (!) tudósítása önmagának is ellentmondott: az is benne volt, hogy a Gazprom teljesen elzárta a gázcsapot, de az is, hogy csupán egynegyedére csökkentette a szállítandó mennyiséget. Egyes hírforrások a teljes elzárást, mások az egynegyedes csökkentést "hitték el" elsőre. Aztán módosítgattak... A Kossuth Rádió honlapján például először ez jelent meg:
Tovább

irodalom_12

Tanévkezdésre jelent meg, de kommunikációs hibák folytán én csak most kaptam meg a kiadótól (Krónika Nova) Fűzfa Balázs tankönyvét, amelynek már a címe sem szokványos: irodalom_12 - lévén, hogy egy fájlnévre hasonlít. Magam nem tudom, a magyarországi gimnáziumi tankönyvek manapság mennyire térnek el azoktól, amelyekből én az ungvári magyar iskolában a 70-es években tanultam, vagy azoktól, amelyeket a 80-as években tankönyvkiadói munkám során megismerhettem, de felteszem, hogy sokuk (ha nem többségük) ma is életrajz-központú és időrendben követi az életműveket és irodalomtörténeti korszakokat - mindthogy, gondolnánk, egy irodalom-tankönyvnek "ez a dolga". Hogy aztán a mai 17-18 éves koraérett kamaszok sokasága mit és hogyan tanul meg belőle, az igen fogas kérdés. Mivel valószínűleg dög unalmasnak és tökéletesen érdektelennek találják az irodalom efféle rájuk erőltetését, alighanem zsigeri ellenállást vált ki belőlük, egyenesen elriasztja őket az irodalomtól, rosszabb esetben az olvasástól is. Egészen mással próbálkozik Fűzfa Balázs rendhagyó tankönyvében.
Tovább
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása