Én, mint Első Piréz, aki már másfél éve használja magára nézve ezt a jelzőt, szükségesnek érzem, hogy jelezzem: a pirézek újra szóba kerültek a Tárki legújabb felmérése okán. Utóbbiból kiderült, hogy a pirézek iránti elutasítás mértéke egy hajszállal ugyan csökkent, de továbbra is elég erős. Ez épp elég ok arra, hogy én továbbra is piréznek tekintsem magam. Viszont azon csak csodálkozni tudok, hogy bár tavaly tele volt a média azzal: ez csak egy kitalált népcsoport (minekutána honlapjaik is születtek- pl. ez + ez), a megkérdezettek 66 %-a még mindig elutasítja őket. [A mostani felmérésről a Népszabadságban, Az Estében]. << frissítés: az elavult-elévült, törött hivatkozásokat töröltem.

Balla D. Károly:
Magyarul beszélő magyarok

Szerző: Bogár Edit

Berniczky Éva

A kő nem marad

Könyvkritika - Méhe nélkül a bába / Székelyföld 2008

Pieldner Judit: A hiányzó többlet

Berniczky Éva neve valószínűleg kevesek számára ismerős. A fülszöveg tudósítása szerint a kárpátaljai írónő második kötetét, egyben első regényét olvashatjuk a Magvető Kiadó gondozásában. Így kevéssé befolyásolhat bennünket, olvasókat, a művek előzetes fogadtatása, csak a jelen szövegre hagyatkozhatunk, amely azonban önmagában elegendő ahhoz, hogy kellő figyelmet érdemeljen.

Különös nyomozás története a regény: az egyes szám első személyű elbeszélő fordítói megbízást kap Szvitelszkitől, a mániás könyvgyűjtőtől, aki egyébként vidéki történelemtanár. A lefordítandó szöveget egy rejtélyes füzet tartalmazza, amelynek lapjaiért Szvitelszki még a félig romokban heverő árnyékszékbe is behatol. Ahogyan a könyvgyűjtő rögeszméjévé válik a füzet megszerzése és összerakása, úgy a fordító is egyre inkább függővé válik a megbízatásától, annak ellenére, hogy tudja, a megbízó jól ismeri a forrásnyelvet, és különben is a fordítás csak arra jó, hogy eggyel több példány gyarapítsa a senki által nem olvasott dohos könyvállományt, Szvitelszki gyűjteményét, illetve, hogy analfabéta felesége, a nyálas csókú Mokrinka immár két nyelven ne tudja azt elolvasni. A regény a fordító megfigyeléseiből mint főszövegből, valamint a fordítás töredékeiből mint közbeékelt szövegekből áll össze, a különbséget tipográfiai, valamint stilisztikai különbségek jelzik. A szövegek hátterében pedig két nő története bomlik ki, és fokozatosan derül fény a kilétükre és a köztük lévő összefüggésekre: a füzet a szépséges Alla naplóbejegyzéseit tartalmazza, aki a regény címében kiemelt bábának, a bűbájos Odarkának az újszülöttként elhagyott lánya.

A sajátos virtuális világot teremtő Andrej Verescsagint két dolog egészen bizonyosan megihlette: az idősebb és ifjabb Pieter Brueghel festészete - no meg a Gulliver.  Az interneten több helyen is elérhető életrajza szerint még nincs 40 éves, Tverben és Kijevben tanult, Moszkvában él, rangos kiállításokon szerepel, s nem csupán a volt Szovjetunió területén. Különleges hangulatot teremtő munkáira véletlenül találtam rá, valami egészen mást kerestem, amikor ez a "Sebtében összetákolt Pegazus" megjelent a képernyőmön. Utánamentem, és igen érdekes festői világra bukkantam. Legtöbb darabjánál érdemes hosszabban is elidőzni: a megkapó összkép élménye után az apró részletekben is érdemes hosszabban elmerülni.

A fenti "Bolondok piramisa" egészen nyilvánvaló utalás Brueghel Bábel-tornyára

Több Verescsagin

Posztjaim a témában: Képzőművészet

________________

Olvasd el ezt is:

• Arvisura Kiadó, Ungvár
• kép, képzőművészet, kultblog, verescsagin >> sms üzenet
  
• online mobil tömeges üzenet-kampány
• BÁBEL TORONY. Logikai és ügyességi játékok - építő, kirakó játék. - Bábel tornya eredetileg a Bibliában szerepel