A 'könyv kontra digitális szöveg', könyvtárlátogatás vagy laptop használat vitákban időnként még mindig felmerül érvként, hogy a számítógépet nem viheti magával az ember, ha a WC-n akar olvasni. Holott az elektromos könyveket megjelenítő eszközök sokasága már régóta mind méretében, mind jellegében alkalmas arra, hogy ugyanott olvashassuk - ágyban, autóbuszon, illemhelyen, fotelban - mint egy hagyományos könyvet. A Philipsből kivált Polymer Vision cég rövidesen piacra kerülő Readius nevű újdonsága abban (is) különbözik társaitól, hogy jó felbontású kijelzője egyfajta e-papír, így összehajtható, és ebben az állapotában alig nagyobb egy mobiltelefonnál. Minthogy persze telefonálni is lehet vele, meg emailezni, meg zenét lejátszani. A jövő nyilvánvalóan ez: ha elmegyünk kényelmes, szélesképernyős otthoni számítógépünktől, akkor egy maroknyi kütyüben legyen benne minden, ami a világgal való kommunikációnkat és kényelmünket-szórakozásunkat szolgálhatja.

Példátlan dolgot tapasztaltam ma a laptop képernyőmön. A budapesti Webisztán portál egy friss írásában több durva, értelemzavaró nyelvi hibát találtam. Ezekre kommentekben felhívtam a figyelmet. KIMODERÁLTÁK a hozzászólásaimat. Érdekes, ha én egyetlen betűt elütök és figyelmeztetnek rá, akkor szépen megköszönöm, és kijavítom a hibát. Nem így a Webisztán. A cikkben benne hagyták a hibákat, de engem kimoderáltak. Újra beírtam egy kommentet, újra felsoroltam az összes hibát: azonnal kitiltották azt is. Gondolom, mindez - a megromlott stílus és az arrogancia - összefüggésben van azzal, hogy a szájtot új szerzők jegyzik (erről lásd ezt: Pótwebisztán). Hát - vesztettek egy olvasót; viszont zavartalanul törhetik a magyart. (Fejlemények a Továbbra kattintva.)

Eddig is féltve őrzött kincsnek és a legjobb magyar jazz-rock produkciónak tekintettem a Syrius együttes Ausztráliában felvett lemezét, a Devil's Masquerade címűt (Az ördög álarcosbálja, 1972.). Most, hogy Orszáczky Miklós meghalt, joggal tekinthetem ereklyének. A szomorú aktualitás most azért is érintett meg, mert bár a bakelitlemezt már hosszú évek óta nem vettem elő, de éppen nemrégiben jutottam hozzá a teljes anyaghoz digitális formában, és nagy élvezettel többször egymás után végighallgattam. Különösen a  Psychomania c. számot  szeretem a lemezről, ahányszor hallom, mindig beleborzongok, de az összeállítás egésze is olyan nívót mutat, amellyel a 70-es években a Syrius méltán lehetett volna világhírű.

Liszka József barátom aggodalmas- kodott: megkapom-e könyvküldemé- nyét. Előzőleg kérte a címemet, én megadtam:  név csak magyarul, város és utcanév magyarul és oroszul, utóbbi cirill betűvel, házszám, végül az irányítószám, és az, hogy Ukrajna. Jóska kizártnak tartotta, hogy így megérkezzen: "számomra hihetetlen, hogy azzal a címzéssel (magyarul, ill. olvashatatlan cirilül) meg lehessen kapni" - írta. A biztonság kedvéért Szlovákiából átvitte Komáromba és ott adta fel. Pedig bizonyosan megjött volna akkor is, ha a másik Komáromból (Komarno) postázza. (Hiszen rajta van a célország neve latinikával, s ha Ukrajnába megjön, onnan az irányítószám és a cirill címzés már egyértelművé teszi a dolgot.) Jóskának megírtam a jó hírt,  most is azt válaszolta, hogy  számára még mindig hihetetlen.

[...] Medgyesi Gabriella –
Egy manzárd-őr feljegyzései
(Négyszemközti chatelés
Balla D. Károllyal)

Amennyire az előző filmekből hiányzott a vizuális igényesség, Medgyesi Gabrielláéban pont annyira van jelen. Visszafogott líraiság jellemző a filmre, és ez kifejezetten jó viszonyban van Balla D. Károly szövegeinek finomságával, mívességével. Az Egy manzárd-őr feljegyzései portré a kárpátaljai irodalom „legszelídebb fenegyerekéről”, ezen felül csendélet a teljességről.

Újra itt az ideje egy kis játéknak. A feladat roppant egyszerű: szerintetek mi látható ezen a képen? Várom a tippeket - aztán persze idővel segítek egy-egy infóval.

Szóval: MI EZ?

---

Első segítség: alább egy nagyobb kép, plusz egy információ: a dolognak köze van a vízhez és annak szilárd halmazállotához.

Második segítség: ez egy négyszintes épület tervezete. Francia alkotók álmodták meg és a svájci Évolène-ban kerülne felállításra. Alapanyaga a helyben kivágott 1000 fából készített furnér. Az épület funkciója abban áll, hogy egyszerre legyen a művészetek múzeuma és az alpesi örök fagy kutatóállomása.

Még nem dicsekedtem el azzal, hogy a Duna TV által velem készített riportfilm szerepel a 39. Filmszemle programján. Ahogy a szemle honlapján látom, éppen ma, 16 órakor vetítik a Mammutban. Aki lemarad a világra szóló eseményről, egy korábbi blogbejegyzésem videó- betűzései segítségével pótolhatja az elmaradt élményt. LÁSD itt: Egy manzárd-őr vallomásai

Anélkül, hogy túl sokat tettem volna érte, ez a honlap a blog keresőszóra a Google találati listáján bekerült az első 30 közé. Ez csak annak fényében számít jelentős eredménynek, hogy az adott szóra jelenleg kétmilliárdnál több találatot jelez a kereső. Ha már így adódott, megpróbálok egy kicsit rá is játszani, hátha sikerül még előbbre kerülnöm.

Frissítés: a listák rövidesen radikálisan átalakultak, viszont én megtanultam keresőoptimalizálni.