Első pirézként nem leszek benne a budapesti tévében

- Ma Bp-i telefonhívást kaptam, az MTV munkatársa tájékozódott nálam piréz-ügyben. Ha igaz, a mai Az estében ez lesz az egyik téma, és ha épp a fővárosban lettem volna, akkor, mint Első Piréz, benne lennék a műsorban. Így csak ajánlhattam magam helyett valakit (nem írom le a nevét, hátha nem vállalta), mint Második Pirézt. Ajánlottam továbbá az unciklopédiás Pérézia fő alkotóját, OsváthA-t, jelezve, kevéske közreműködésem abban a szócikkben is van, mivel szívemen viselem a határon túli pirézek sorsát. Az viszont nekem volt újdonság, hogy honlapja van a Magyar Pirézek Országos Érdekvédelmi Szövetségének. << a linken már egy másfajta weblap működik, töröltem a hivatkozást - 2016

Többször hallottam már és mindannyiszor felnyerítettem, ahányszor női hölgyek szájából elhangzik, hogy „tele van a tököm”. Ám a genitáliák nevének sajátos használata terén a tegnapi Megasztár műsorában  Soma mamagésának sikerült magyar csúcsot felállítania: az egyébként igazán remekül éneklő Baktai Anikó produkciója után ezt találta mondani:
   „A női nem nevében köszönöm. Erről van szó: élet. Van vér a pucádban.” Hogy a női nem nevében egy pucát megköszönnek, az rendben, de hogy épp egy másik nőnek hálásak érte, ez azért sajátos.

   Az ellenben az emancipáció töretlen előrehaladását jelenti, hogy a tele tökhöz most már a vérbő pucát is sajátjának vallja a férfiak által nem éppen ezért szeretett szebbik nem.

A Google keresőben a "puca" kifejezésre előugró első találat:
Hús puca vagy vér puca?

Ma reggel a TV2-n rövid beszélgetés a Mokkában Trill Zsolttal és Kubik Annával abból az alkalomból, hogy Zsolt megkapta a Bubik István-díjat, amelyet most először ítéltek oda (hír). 

A beszélgetést vezető Liptay Klaudia nagyon vigyázott arra, hogy csak sztereotíp kérdéseket tegyen fel, és roppant módon szerette volna azt hallani, hogy a beregszászi színház és talán egész Kárpátalja a magyar nyelv használatáért vívott harcban vérez - de Zsolt nagyon okosan nem volt hajlandó eljátszani a határon túli üldözött magyar szerepét. A jó fülű néző megérthette, hogy itt egzisztenciális, és nem pedig nemzetiségi problémákról van szó. Ami persze nemkönnyítimeg a helyzetüket, sőt. (Szó esett az egy éve tragikusan elhunyt Bubik Istvánról és magáról a díjról is, amelynek értékéből - szeretném hinni - semmit nem von le a mögötte álló Gubcsi Lajos kétes szellemisége.)

Trill Zsoltról (akinek ezúton gratulálok) és a beregszásziakról egyébként nagyon szépen ír Koltai Tamás az Ésben, itt.

Olvas el ezt is: http://bdk.blog.hu/2005/11/30/kelemen_hunor_blogja

Trill Zsolt Bubik-díjas, határon túli magyar, kárpátalja, beregszász, ungvár, média, kultblog, kult, színház, tv, illyés gyula magyar színház