ifjontii fenntartásaimon túllépve ma már ellenérzés nélkül elfogadom, hogy szűkebb-tágabb-legtágabb környezetemben sokaknak fontos az istenhit, mi több, a vallásgyakorlás és az egyházi beágyazottság. nyilván igényük van ezekre a függelmekre: miért vitatnám el tőlük ezt a szabad identitásválasztást és életviteli magatartást?

korábban soxor leírtam: erős különbséget teszek az istenhit, a vallás és az egyház között

hit, istenhit

az elsőhöz viszonyom nem-hívőként is pozitív: egy magunk fölé hejezett eszményben hinni nagyszerű dolog lehet, a számunkra megképződött feljebbvalóval kontaktust tartani (hozzá imádkozni, elvárásait érzékelni) pedig éppen hogy emelkedett pszichénk csúcsteljesítménye. az itt másodlagos kérdés, hogy szerintem a hívő magamaga teremti meg istenét, akihez aztán igyekszik felemelkedni, mint jobbik, tiszta, magasztos énjéhez - az eredmény a fontos, a magas ideához való igazodás - és itt következhetne az összes közhej szeretetről, jóságról, hűségről, erkölcsről, bűntelenségről - e viszonyokat szétszálazni már bonyolultabb dolog

vallás, vallásosság, vallásgyakorlás

a másodikhoz, a valláshoz a viszonyom ambivalens. ha adódik gondom, akkor nem is magával a vallással (igyekszem filozófiai tartalma felől közelíteni), hanem a vallásossággal, a vallásgyakorlással, annak is kollektív formájával

az istenhit az én képzetemben intim, bensőséges, szeméjes átélésre alapozott elméjültség, nem pedig a külsőségeket domináló templomjárás, leborulás, közös imádkozás, a feljebbvaló háztartási szintű imádása, megidézése, piszlicsáré dolgokba bevonása

ugyanakkor belátom, ez egy ojan felülről kínált (oktrojált?) keret, amej iránt a hívőknek igénye van - tehát "jogos". jogos hálát adni azért, hogy a csűr hátsó fala nem dőlt össze, hogy került kenyér asztalunkra, hogy megtaláltunk egy elveszettnek hitt anyacsavart. az ő keze kellett ehhez, nyilván. még az is lehet, az ijesmibe vetett hit teljesen őszinte és nem valamiféle szokáskényszer vezeti

ugyanakkor úgy sejtem, a kollektív vallási aktusokban több a hagyománytisztelet, a megfelelni akarás, semmint a méj istenhit

az "istenfélő jó ember vagyok" demonstrálása fontosabb, mint az emberi mivoltot azon méjségében átható permanens megrendültség

az istenhit transzcendens emelkedettségének a hétköznapok háztatási szintjére való lerángatása ugyan válhat napi igénnyé és az élet nehézségein átsegítő rutinná - de azt gondolom, a megszeméjesített világteremtőnek ehhez már nincs köze

az öncélú egyház 

a harmadikról, az egyházról annál is rosszabb a véleményem, mint a hierarchikus világi hatalmi formációkról, bár nem vonom kétségbe, ezeket is emberi igény hozta életre, de ahogy amazok, az egyházak is fölébe nőttek az elvileg általuk képviselt egyének érdekének. öncélúak, önérdekűek, tekintéjelvűek, visszaélnek bizalommal, hittel, jóhiszeműséggel, alárendeltjeik alázatával. anyagi érdekeltségük szembetűnő, ám az igazi kárt a lelki kizsákmányolással, híveik alárendelésével okozzák

azt persze belátom, ha nem lenne istenhit, nem lenne vallás sem, s ha nem lenne vallásosság, nem lehetnének egyházak. de másfelől miből is fakadna az istenhit, ha a vallás nem definiálná és az egyház nem hirdetné?

eredeti megjelenés facebook-oldalamon | egyebek itt is: balládium a fészbukon

Hangpróba a régi november 7-ék előtt

a november 7-i felvonulás kellő előkészületeket igényelt akkoriban Ungváron. ezek közé tartozott a dísztribün megépítése és a Lenin-tér behangosítása. utóbbi ellenőrzése megfelelő protokoll szerint előző nap történt. ahol másnap a fontos elvtársak sorakoztak, most csak a bemikrofonozott pulpitus és oldalt egy mikrofonállvány árválkodott. ezekhez lépett oda a technikai csapat egyik munkatársa, miközben kollégái a tér különböző pontjain elhejezkedve füleltek. talán hangerőt is mértek. ha kellett, jeleztek további munkatársaknak, akik más szögbe állították vagy odébb rakták a hangszórókat, ha például gerjedtek. az erősítő és keverőpult kijelzőjét náluk fontosabb ember figyelte, ő kezelte a potmétereket és ő volt a felelős azért, hogy a másnapi ünnepi megnyitó beszédek forradalmi szárnyalása a téren és a környező utcákban egyenletesen élvezhető legyen, illetve a menet megindulása után a szpíker kommentárjaiból mindenki értesülhessen, éppen melyik gyár, intézet, kolhoz, kórház, egyesület mijen sikerekkel büszkélkedő csapata halad el a tribün előtt

amikor már mindenki a hején volt, kezdődött a tesztüzem. emberünk először a szónoki pulpitushoz lépett és mondani kezdte az előírt szöveget

- áljo, áljo! daju probu, dljá probi daju scsot. ogyin, dva, tri*... (és így tízig). povtorjáju**: ogyin, dvá, tri... naoborot***: gyeszjáty, gyevity, voszem... (és vissza egyig). povtorjáju: (és visszafele is megismételte)

* halló, halló! próbát tartok. a próbához számolok: egy, kettő...
** megismétlem
*** visszafelé

majd az egészet elölről. ha minden finomhangolás megtörtént, következhetett a második mikrofon ugyanezzel a protokollal

talán mondanom sem kell, hogy fiatalemberként apám és nagybátyám (a közelben lakván) megtanulta a számukra akkor még nagyon idegenül hangzó teljes orosz szöveget, és ha valahol értelmetlenül hosszú ideig várakozniuk kellett, felmondták egymásnak

később családunkban ez lett a vicces sürgetések szlogenje. az "áljo, áljo, dáju probu" kezdetűt leginkább akkor hallottuk apámtól, ha hiába várta, hogy valamit abbahagyjunk, befejezzünk, illetve végre valamit elkezdjünk, megcsináljunk. ijenkor ő is komótosan elkezdte a mikrofonpróbát. a "naoborot"-nál ritkán jutott tovább, inkább nevetve engedtünk a nógatásnak

Balla D. Károj több mint 1500 bejegyzése a bdk.blog.hu alatt

Ezentúl főleg archívumként működik ez a webhej

- a cikk végén: kitérő a mesterséges intelligencia szövegalkotó képességére.

Ezt a blogot 2005-ben indítottam, amikor a blog.hu-n még korlátozottak voltak a lehetőségek, de megkeresésemre az akkori gárda pozitívan reagált, még azt a gesztust is megtéve, hogy hárombetűs (bdk) aldomain alatt nyithattam meg oldalamat (négy a minimum).

2006-tól ez lett a főblogom. Intenzív publikálással és - szándékom szerint - színvonalas posztokkal igyekeztem meghálálni a szolgáltató kínálta lehetőségeket. Éveken át itt gyülekeztek olvasóim, akik meglehetős aktivitást mutattak egy-egy interakció, játékfelhívás vagy vitát kiváltó bejegyzés nyomán.

Akkor voltaképp egy másik (nemsokkal később megszűnt) blogszolgáltatónál kialakult lehetetlen hejzet miatt kerestem és választottam a blog.hu-t. Illetve azért is, mert egy 2002-től vezetett, saját készítésű, fapados blogom technikai lehetőségei addigra már nem elégítettek ki. Utóbb ide, megfelelő dátum alá sorolva, szinte összes korábbi naplójegyzetem teljes anyagát áthoztam, így például

• a 1997-2001 közötti, még az internetes korszakom előtti (eredetileg kéziratos) naplójegyzeteket
• a 2002-2004 közötti, fapados weboldalamon publikált posztokat
• részben a másik szolgáltatónál 2005-2006-ban írt posztokat

- ezek ma is mind kikereshetők heti bontásban az archívumból.

Utóbbiban az is látszik, 2011-től megritkultak bejegyzéseim, ekkortól a saját tárhelyen nyitott UngParty BDK Blog lett a főhejem. De azért 2015-ig még itt is mutattam némi aktivitást. 2022 februárja után végképp elhallgattam. Így

Mivel frissülhet mégis e blog?

PR. Bár politikai-közéleti okok miatt a szeméjes megszólalásaimat nemcsak itt, hanem a teljes nyilvánosság előtt beszüntettem egy ideje és egy időre (ez itt most kivétel), bizonyos módon és bizonyos jellegű szövegek megjelentetése azért történik általam-révemen. Mivel még foglalkozom honlap-keresőoptimalizálással, így a tartalommarketing és a linképítés lehetőségeit ki kell használnom. Ahogy tematikus portálaim többségének, itt ennek a blognak is van marketinges elágazása, ahol PR-cikkek jelennek meg. Ezek többségükben nem saját írásaim (bár ijenek is akadnak), hanem vendégposztként kapnak hejet külön rovatban.

MI. Ettől eltérő okból, amióta szabadon elérhetőek, figyelmet fordítok a mesterséges intelligencia alapú programokra, így főleg a nyelvi modellekre. Korlátaik ismeretében is lenyűgözőnek tartom szövegalkotó készségüket, komplexicitásukat, azt, ahogy alig létező összefüggéseket is jelentéssel ruháznak fel. Mindez jól illeszkedik az én sok évvel ezelőtti projektjeimbe, amejek keretében például igyekeztem megképezni a piréz identitást, kísérleteztem alternatív irodalmi entitások létrehozásával, foglalkoztam a Semmi megszerkeszthetőségével. Az MI csevegőprogramjaiból most izgalmas, engem is meglepő tartalmakat sikerül kinyernem, amejekben például váratlanul megjelenik az én nevem vagy Alberd Yollaka finn költőé.

Ez lehetőséget kínál a virtuális világba tett korábbi kirándulásaim felidézésére, alkalmasint akár továbbgondolására is. A szövegi megképeződések színtere pedig mi más lehetne, mint valamejik blogom megadóan befogadó felülete.

Szövegalkotás: a mesterséges intelligencia csevegőprogramjai

 Egy kis ízelítő, hogyan vélekedik a ChatGPT önnön képességeiről. Kérdés:

Miben nyilvánul meg a ChatGPT-3.5 szövegalkotó kreativitása távoli fogalmi összefüggések esetében?

Válasz:

A GPT-3.5 vagy bármely más AI-alapú nyelvi modell kreativitása azáltal nyilvánul meg, hogy képes összekapcsolni különböző fogalmakat és ötleteket olyan módon, amit az emberi gondolkodás is kreatívnak tekinthet. A kreativitás ilyen megnyilvánulása azon alapul, hogy a GPT-3.5 több millió internetes szöveg alapján tanult meg, és képes ezeket a tanult információkat különböző módokon összekapcsolni és új módon értelmezni.

Távoli fogalmi összefüggések létrehozásában a GPT-3.5 a következőképpen lehet kreatív:

• Metaforák és hasonlatok: A modell képes lehet egy adott témához vagy fogalomhoz hasonló dolgokat keresni más területeken, és létrehozni hasonlatokat vagy metaforákat. Például, ha azt kérik tőle, hogy írjon egy olyan cikket, amely összeköti a számítógépes programozást a zenei kompozícióval, a modell olyan érdekes hasonlatokat is találhat, mint például a "zenei partitúra kódolása".
• Kombinálás: A ChatGPT összekapcsolhat két vagy több látszólag különböző fogalmat vagy területet, hogy új ötleteket hozzon létre. Például, egy olyan feladatban, ahol a felhasználó kérheti, hogy írjon egy olyan történetet, amelyben a robotok tanulnak sütiket sütni, a modell képes összehozni a robotika és a sütés fogalmait egy kreatív és szórakoztató módon.
• Alternatív perspektívák: A GPT-3.5 képes alternatív perspektívákból származó gondolatokat és ötleteket generálni. Például egy gazdasági kérdésről szóló cikkben a modell képes lehet arra, hogy megvizsgálja a témát egy pszichológiai vagy történelmi szempontból is, és ezen keresztül új megközelítéseket kínáljon.
• Kreatív történetmesélés: A GPT-3.5 alkalmas kitalált történetek írására is, ahol a karakterek, cselekmények és környezetek egyedi és érdekes módon vannak összeállítva, ami szórakoztató és inspiráló olvasási élményt nyújthat.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a chatprogramok kreativitása gépi alapú és tanult adatokon alapul. Nem rendelkezik saját véleménnyel vagy tudatossággal, és az általa létrehozott kreatív tartalmak nem mindig lesznek kiegyensúlyozottak vagy értelmesek. A kreatív tartalmakat mindig ellenőrizni és értékelni kell, mielőtt alkalmaznánk vagy közzétennénk őket.

És akkor egy konkrét példa, amelyben a BingAI csevegőprogram összehozta a kaptártudatot, a mesterséges intelligenciát és a piréz nyelvet: A kaptártudat-kísérlet és a piréz nyelv.

Archiválás ide vagy oda, magyarázkodás így-úgy a szeméjes közlésvágy megszűnéséről, egyfajta társadalmi apátiáról vagy közéleti depresszióról, szabaadkozás ide vagy oda - ám ojkor ezeket felülírja a kreativitás. És nemcsak a mesterséges.

Már jobban szeretem a Google alapú keresőoptimalizálást, miután sok éve kiszerettem a kárpátaljai magyar irodalomból. Oka számos, előzménye hosszú. A lényeg talán annyi, hogy az 1980-as évek önfeledt lelkesültségéhez a 90-es években komoj szakmai hozzáállást igyekeztem társítani. Eleinte pozitív változásokat is regisztrálhattam: igaz, hogy legtöbb alkotónk a rendszerváltozás után nem tudott átlépni a saját árnyékán, ám megjelenni látszott egy új nemzedék, tagjai a progresszív irányzatok felé tapogatóztak. A szemlélet- és generációváltás azonban elmaradt, a fiatalok elhagyták szülőföldjüket, a velük nagyjából egyidőben indultak szépírói teljesítménye pedig nem igazán tagozódott be a merev keretek közé zárt egységbe. A valamijen szinten kanonizálódó kárpátaljai magyar irodalomnak leginkább csak a hiányosságait tudtam számba venni a nagyjából 1994 és 2006 között írt kritikáimban, esszéimben. Ezek miatt és nyilatkozataim, véleménynyilvánításaim miatt (ekkoriban intenzíven blogoltam) kollégáim többsége erősen megorrolt rám. Hogy belőlem ellenséget formáljanak, az jól beleillett abba a sérelmi magatartásba, amejet máig sem tudtak levetkőzni.

Én meg fokozatosan elvesztettem szakmai érdeklődésemet mindaz iránt, ami Kárpátalján irodalom címén születik, történik. Az időközben jelentkezett újabb generáció tagjaitól olvasott művek ezt nem tudták megfordítani: egy-egy ritka felvillanáson kívül leginkább önképzőköri színvonallal találkozom. Így a szakmai után olvasói érdeklődésem is elapadt.

Mindez most azért jutott eszembe, mert mostanában két friss felkérést is kaptam: egyikben bevezetőt kértek az irodalmunkat bemutató sorozathoz, a másikban fejezetnyi tanulmány megírására kértek fel egy kongresszusra készülő kötet számára, amej "reprezentálni szeretné a határainkon kívüli mai magyar irodalmat". Mindkettőt elhárítottam. A másodikban érveim között az is szerepelt, hogy a határon túli magyar irodalmak külön kezelését (és egy kalap alá vételét) én ma már nem tudom elfogadni, és leginkább azért nem, mert torzulásokkal jár és egy hamis értéktöbblet képzetével párosul. Mindezt részletesen kifejtettem új, immár teljesen elipszilon nélküli blogomban:

Érdekel-e még a kárpátaljai magyar irodalom?

Sokkal jobban a keresőoptimalizálás. A weboldal szemantikus optimalizálás, főleg a Google Page Experience árnyékában. Igazi kihívás az első oldalra kerülés megvalósítása, kreatív munkát igényel. Kezdőknek gyakran van szüksége keresőmarketing tanácsadásra a SEO-szakértő részéről, ebben tudok segíteni. Tartalommarketing stratégiám általában sikeres. További információk:

• https://elsohely.net/google-kereses-elso-hely/

Én már múlt időben mondom: Megszűnt a NolBlog, a Népszabadság Online blogszolgáltatása. Pedig még csak 3 hét múlva lesz az első nap, amikor már hiába keresik az oldalainkat: az elbocsájtó szép üzenetben 2016. január 31. a megszűnés napja, így értelemszerűen február 1-jével válik üressé az az internetes hely, amelynek tartalma ugyan sok szempontból vitatható volt, ám annyi bizonyos, hogy változatos témák és vélemények nyertek ezen a webfelületen a nyilvánosságot.

Magam már régóta nem tartozom a törzsközönség soraiba, sem olvasóként, sem bloggerként, de három bloghelyemet mind a mai napig fenntartottam, gondoztam, és ha ritkán is, de egy-egy friss poszt erejéig jelen voltam. Ennek számos oka volt, csak az egyik az, hogy mindig számíthattam az olvasók figyelmére és olykor néhány visszajelzésre is, a mások, hogy ott ajánlhattam egyéb, frissebb, fontosabb webhelyeimet - számítva az átkattintásokra. No és kár lenne eltitkolni: keresőmarketinggel is foglalkozván jól jött nekem az optimalizációs munkámban, hogy veterán blogokból küldhettem kulcsszavas linkeket azokra a honlapokra, amelyeknek Google-helyezéseit javítani igyekeztem. A veterán nem túlzás: az alapjaiban tekintve mégiscsak efemer jellegű internetes világban egy évtizedes állandóság jelentősnek számít. Nos, az én legrégibb nolblogom immáron 12. életévébe lépett (2004-ben nyitottam), de a két fiatalabb is az idén töltené be a 10. esztendejét (2006-os indulásúak).

Ennek ellenére könnyet még virtuális formában sem hullatok: a rendszer talán indulásakor még megfelelt az alapvető technikai elvárásoknak (ugyanaz a motor hajtotta, mint az időközben szintén megszűnt freelog.hu-t), de aztán ripsz-ropsz lekörözte a blogter.hu és a blog.hu szolgáltatása. Előbbi ugyan szintén megszűnt, de utóbbi nemcsak hogy stabil, hanem - ezt tucatnyi ottani rendszerem birtokában határozottan állíthatom - hanem jelenleg messze a legjobb magyar blogszolgáltató. A bloggerek számára olyan kényelmi alkalmazások futnak itt és olyan beállítási lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek leginkább csak fizetett megoldások esetében szokásosak (pl. saját tárhelyen futtatott Wordpress).

Nos, mindhárom blogomból a nolblogos posztjaimat első ijedelmemben maradéktalanul átmentettem egyik pirézblogomba, holott ez talán elhamarkodott döntés volt: igen sok érdektelen akadt köztük, ezekben sok az olyan utalás, amiről már azt sem tudom, mire utalt. Továbbá: hosszú időn át csak ajánlókat írtam itt: mindenkori aktuális főblogomban publikált naplóimat ajánlottam - ennek egy közösségi helyen volt értelme, egy magányos blogban, pláne évekre visszamenően, nincs sok értelme. No meg aztán: az a sok elévült-elavult link... Mindig is agyontűzdeltem posztjaimat linkekkel: hogy ne kelljen mindent magyarázni, idézni, körülírni. De azok az oldalak, amelyekre rámutattam, nagyrészt vagy megszűntek, vagy az a tartalom, amire én utaltam, már nem érhető el (legalábbis az adott linken). Elkezdtem hát gyomlálni a régi bejegyzéseimet. Mivel 800 posztról van szó és naponta 2-3-nál többel nincs kedvem vesződni, elég hosszú projektnek ígérkezik... Lógatom is az orrom emiatt, és az sem vigasztal, hogy ezekkel a kulcsszavakkal: a nolblog megszűnik - megszűnt a nolblog -  az én bejegyzéseim vezetik a Google találati listáit.

____________________________
A Nolblog megszűnik - tíz egynéhány év után megszűnik az egyik legrégebbi magyar blogszolgáltató, a Népszabadság Online kiadása alá integrált blogrendszer - személyes blogolás, web napló, egy manzárdőr feljegyzései - google első helyezés

más nolblog

Ha azt kérdezed, melyik a kedvenc színem, ezt a részletes választ tudom adni:

Kedvencem az a vörösesbarnás sárga szín, amelyet október végén / november elején Nevickén láthatsz a falombokon átsütő nap fényében a vár felé vezető ösvényről az erdei avaron szétterülni.

Nem is mulasztottam el vagy negyvenöt esztendőn keresztül ezt visszaesőként megfigyelni, előbb gyerekként szüleim társaságában, aztán kamaszként barátaimmal, majd Évával és hosszú éveken át gyerekeinkkel, amikor kötelező programként elmentünk őszt nézni. Alighanem ezeknek az októbereknek-novembereknek az emléke munkált Csöngében, amikor egyheti ungvári tartózkodása során ő is kiadta a jelszót. Néztek őszt, megnézték a várat és a várból az Ung völgyét - és szedtek nekem gesztenyét. (Csönge fotói.)

Adri, Éva, Csönge és Bence a nevickei várban

jegyzet főblogomból - Magyarország - Ukrajna - a kárpátaljai magyarság sorsa

Az ördög és a részletek

Előbbi az utóbbiakban lakozik, mint tudjuk. Éppen ezért a részletek akár fontosabbak is lehetnek, mint a nagy egész, mert gyakran apróságokon múlnak, dőlnek el a legnagyobb dolgok is. Most én mégis arról vagyok kénytelen beszámolni, hogy elvesztettem érdeklődésemet az egyes részletek iránt, és egyre inkább az izgat és nyugtalanít: végeredményben mire fut ki, hogyan és miként lesz vége ennek az egésznek.

Éveken át szinte napi rendszeresség dohogtam ezen-azon éppen aktuális blogomban, egy-egy témát összegezve cikkeket publikáltam lapokban, folyóiratokban. Reagáltam szinte minden fontosabbnak gondolt eseményre, fejleményre, ha nem is azonos mértékben, de odafigyeltem mind a magyarországi, mind az ukrajnai történésekre: politika, közélet, kultúra; a határon túli magyarság problémaköre; a kárpátaljai magyarság helyzete, válsága; a liberális eszmék és a kisebbségi jogok… Mindenről volt közreadandó véleményem, napi szinten tettem szóvá visszásságokat, igyekeztem figyelmeztetni veszélyekre, rossz tendenciákra, hibás döntésekre és ártalmas gyakorlatra. Elemeztem, élcelődtem, dohogtam. Fenemód érdekeltek a részletek, szemet szúrt minden apróság, lecsaptam, amire lehetett – miközben persze a nagy eszmék és globális érdekek védelmében hatajkodtam: emberi szabadság, egyéni és kollektív kisebbségi jogok (ezen belül a kárpátaljai magyarság hosszú távú érdekei), nyugati értelemben vett liberális demokrácia, sokszínű kultúra, a sokféleség igénye, tabuk és tilalmak nélküli alkotói szabadság…

Mondtam, mondtam a magamét – és mire mentem vele? Hát hiszen minden rosszabbra fordult. > a teljes naplójegyzet > Az ördög és a részletek

életrajz - Balla D. Károly (1957-2007) író, költő Ungváron született, a kárpátaljai magyar irodalom különc figurája; életműve sokrétű, egyenetlen és ellentmondásokkal terhes; akadnak, akik szerint filozófiai mélységekig hatoló jelentős alkotó; mások szerint inkább csak kreatív szövegművész; de nem ritka az a vélekedés sem, hogy BDK ügyeskedő toll- és köpönyegforgató, aki liberális nézeteivel és posztmodern irodalomfelfogásával elárulta nemzeti elkötelezettségű akolbéli írótársait és a kárpátaljasi literatúra szent ügyét

Végre fogalmi szinten is sikerült rendbe tennem viszonyomat a szülőföldhöz és a nagyvilághoz, amúgy pirézesen. Eszerint én

lokálpolita és kozmopatrióta vagyok!

------