Először jelent meg néhány azok közül a haikuk közül, amelyeket a múlt év végén írtam.

Ezt az esszét elég régen, 1992-ben írtam, abban az időben, amikor még nem volt számítógépem. Kézirata tán meg sincs már, mert papírarchívumomat gyakorlatilag felszámoltam. Jószerével csak egy bejegyzés árulkodott róla publikációs listámban. Most azonban megtaláltam Finta Éva minap felfedezett honlapján, így onnan átemelve és jópár gépelési pontatlanságot javítva már megvan nekem digitális formában. Ennek örömére közre is adom.

Amikor először olvastam a hírt, miszerint olyan fényes jobboldali személyiségek, mint Kövér, Áder, Semjén, Kerényi, Bayer Gyurcsány Ferenc Baráti Társaságot alapítottak, vegyes érzéseim támadtak. Egyrészt a humornak és az iróniának feltétlen híve vagyok, másfelől a nevezett urak beállítódását valamelyest ismerve minden eszembe jut, csak nem a jóízű élc, hanem sokkal inkább a demagógia, az összeszorított fogú sulykolás, a szívós leckefelmondás. Továbbá: ha egy publicista vagy egy amúgy is bohócnak állt színházi ember tesz ilyen kísérletet a miniszterelnök lejáratására, az valahol rendjén is van, ez beleférhet a demokratikus keretekbe. Ám rivális vezető politikusoktól az ilyesmi egyszerűen nem elegáns dolog, sokkal inkább minősíti őket, mint azt, aki ellen irányul.

Rákaptam az Online Sakkra. A rendszer roppant egyszerűen működik, regisztrálás után be lehet lépni a számos szoba valamelyikébe (ezekben 120-120 játékos "fér el"). Van két külön magyar szoba, és van fenntartott hely a profiknak, meg azoknak is, akik villám- vagy bullett sakkot, netán informant sakkot játszanának. Amíg az ember partnerre vár, csetelhet a többi várakozóval, ha pedig kihívták vagy ő kihívott valakit, azzal is csetelhet játék közben. (Ami persze nem ugyanaz, mint egymással szemben ülve jó bemondásokat megereszteni - de a semminél több.) Az előfizetők egyéb opciókat is igénybe vehetnek, és mentesülnek a belépés előtti reklám megnézése alól is (amit én úgysem látok, mert letiltja a tűzfalam; de a reklámnézés 20 másodpercét azért ki kell várnom).

Újabb kis lépés a digitális világarchívum kiépülése felé:  "Az 1526 előtti időkből származó összesen 996 dokumentumot ezentúl bárki megtekintheti a Középkori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban című DVD segítségével" - mondja az illetékes levéltárigazgató. "...rendkívüli értékük miatt eddig csak igen indokolt esetben vehették kézbe a kutatók az 500-800 éves dokumentumokat, amelyeket tűzbiztos szekrényekben őriznek. Ezentúl viszont bárki "búvárkodhat" az anyagban; a kutatást a DVD-n nagyított képek segítik, 65 okirat esetében pedig a latin szövegek magyar fordítása és a csonka szövegrészek megfejtése is olvasható a lemezen.". Továbbá pedig: "a tervek szerint a jövőben az ország valamennyi levéltárában digitalizálják a Kárpát-medence teljes középkori iratanyagát, ami nagyban megkönnyíti a kutatómunkát. ... Amennyiben a teljes hazai anyagot digitalizálják, a levéltárosok egy kattintással, utazgatás nélkül hozzájuthatnak az értékes anyaghoz." Ha van PC-jük vagy laptopjuk...

Újabb névrokonra, az enyémmel nem azonos BDK BLOG nevű oldalra akadtam. Az egyetlen bejegyzés arról tudósít, azért indította tulajdonosa a blogot, hogy a Vérsárkánylovag Céh tagjainak a kommunikációját elősegítse. Olyan szép a neve az egyesületnek, hogy kísértést érzek rá: magam is belépjek, mint fő  Blood Dragon Knight.

Befejeztem a Pilinszky-projektumomat. (Aki nem akarja a leírást elolvasni, annak dióhéjban annyit, hogy Pilinszky János Két szonettjét mesterszonettnek feltételezve megírtam a "hiányzó" 2×14 szonettet úgy, hogy összeálljon a két szonettkoszorú). 2004 óta dolgozom a tervezeten,  a napokban készültem el a huszonnyolcadik szonettel. Ennél is jobb hír, hogy, úgy tűnik, hamarosan meg is jelenhet egy külön könyvben. Ezt még nem merem elkiabálni, de ha minden igaz, akkor már április közepén kezükbe vehetik az olvasók. Ezért gyorsan megírtam a leendő kötet előszavát, fülszövegét és egy korábbi képversem alapján a borítót is megterveztem (a kiadónak tetszik). Voltaképp elégedett lehetek: a magam-támasztotta írói kihívásnak maradéktalanul sikerült eleget tennem. Hogy verstani szempontból megfelelőt  alkottam, abban biztos vagyok, hogy a költői tartalom terén méltó tudtam-e lenni Pilinszkyhez, azt majd eldöntik az ítészek és az olvasók.

"Hat év után Kovács Miklósnak papírja van arról, hogy csalással vették el tőle a képviselői mandátumát 2002-ben. A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság most hozott ítéletet ügyében és kárpótlásra kötelezte az ukrán államot. Kovácscsal szemben akkor Gajdos István győzött. A magyar kormány ismerte a csalásról szóló panaszokat, mégis Gajdos szervezetét pénzelte." Lásd: Választási csalót hordott tenyerén a magyar kormány -- "a magyar kormánynak semmilyen jogalapja sem volt megkérdőjelezni Gajdos választási győzelmét, hiszen azzal az ukrán parlament legitimátását kérdőjelezték volna meg"; "Gajdos csalása miatt az UMDSZ és Budapest viszonya nem változhat" Lásd: Budapest nem lép a kárpátaljai csalás miatt.

Berniczky Éva

Cirill Metód én vagyok

Bárhogyan igyekszem, nem vagyok képes levetkezni a túlhajtott alázatot, mások önzetlen kiszolgálását. Valószínűleg az anyai ágon örökölt paraszti gének köteleznek erre. A véget érhetetlen ünnepnapok semmiben sem különböztek a közönségesektől, orrvérzésig sütöttem és főztem hálás-hálátlan közönségemnek. Úgy, ahogyan a nagyanyámtól tanultam, jól kell tartani a családot, a közelemben élő ember nem maradhat kényeztetés nélkül. Még szerencse, hogy apai ágon merőben más vénát örököltem, fogékony vagyok úri huncutságokra is. Ez a kettősség már gyerekkoromban okozott némi zavart bennem, akkor nemigen értettem. Annyit fogtam fel belőle, hogy valami nincs velem rendjén, valamiért másképpen áll össze és mástól esik szét a világ bennem, mint közvetlen környezetemben. Világi maradtam mélyen vallásos anyai nagyanyám mellett, holott a templomba is hajlandó voltam elmenni vele. Húzkodhatta szegény mama a szoknyám, mikor álljak fel, mikor üljek le. Nehézkesen fogott rajtam az ige, számomra az isten a mai napig ennek a vékony szikár agyondolgozott kis öregasszonynak a képében jelenik meg, aki akkor eldönthette, a kötelező penzum végeztével huszonegy vagy huszonnyolc kopekos jégkrémet nyalogatunk-e majd a templom előtti padon. Mindemellett házi istenem szoktatott rá olyan finomságokra is, mint az olvasás. Először a házunkban fellelhető könyveket vette sorra velem, hetente olvasta nekem újra egy és ugyanazon kötetet, aztán amikor önjáró lettem, s már nem szorultam a közvetítésére, azzal ültetett maga mellé, ezentúl mindenki olvasson magának. Attól kezdve én cipeltem neki a könyveket a beregardai könyvtárból. Amikor a helyi állomány utolsó darabjával végeztünk, akkor halt meg nagyanyám, utolsó mentsváram a paraszti miliőben. Nagyjából ugyanekkor tűnt fel életemben a másik végletet képviselő apai nagyapám, a talpig úriember, akitől karácsonykor és születésnapomon legkedvesebb ajándékaimat kaptam.

Izgalmas újdonságról számol be az Agent Portál. Izraeli szakemberek olyan keresőt fejlesztettek ki, amely attól függően állítja sorrendbe a találatokat, hogy közülük melyeket részesítenek előnyben az ismerőseink, barátaink. Ehhez előbb persze fel kell térképeznie teljes kapcsolati hálózatunkat. Miután megadtuk emailünket és nevünket, a rendszer kutatni kezd utánunk a neten, megtalálja profilunkat a különböző közösségi oldalakon, videómegosztókon, könyvjelző szájtokon (azaz a web2.0-ás rendszerekben). Ezután összegyűjti a barátainkat és azok barátait, figyeli a különböző webhelyeken fellelhető profiljukat, blogbejegyzéseiket, linkgyűjteményeiket... - és amikor rákeresünk egy fogalomra, a kapott listában azok a találatok kerülnek az élre, amelyeket a barátaink is előnyben részesítenek.